---

Tartalom

Előszó
I. A JNO társadalmi szolgáltatásai

II. Jog az egészséges környezethez
  Bevezetés
  II.1. Településrendezés
  II.2. Zaj
  II.3. Természetvédelem
  II.4. Levegőtisztaság-védelem
  II.5. Vízvédelem
  II.6. Hulladékgazdálkodás
  II.7. Társadalmi részvétel
  II.8. Az alaptörvény

III. Környezetpolitika, a jövő nemzedékek kilátásai
  Bevezetés
  III.1. A JNO részvétele az ország stratégiai terveinek megalkotásában
  III.2. Vidékfejlesztés
  III.3. Oktatáspolitika
  III.4. A biológiai sokféleség megőrzése
  III.5. Vizeink védelme
  III.6. Környezet és egészség: a parlagfű probléma

IV. Stratégiai kommunikáció
  IV.1. Konferenciák, tanácskozások, védnökségek
  IV.2. Médiakommunikáció
  IV.3. Magad légy a változás.

V. Mellékletek
  V.1. Szervezeti ábra és logó
  V.2. Gazdálkodásunk adatai
  V.3. Statisztikai adatok
  V.4. A beszámolóban használt rövidítések
  V.5. Jogi anyagok listája
  V.6. Munkatársak

---

Előszó

Négy évvel ezelőtt a nemzetközi közvélemény is felfigyelt a magyar parlamenti pártok megállapodására és az Országgyűlés ezt követő egyhangú döntésére a jövő nemzedékek intézményi képviseletéről. Szerencsés időpontban alakult és működött a magyar Jövő Nemzedékek Ország-gyűlési Biztosának Irodája (JNO), a világ állam- és kormányfőinek, tudósainak és civil szervezeteinek nagy környezetvédelmi seregszemléje, a Rio+20 konferencia előkészítésének idején, ez is fokozta a ránk irányuló figyelmet. Sikerült ezt a figyelmet ébren tartanunk, a magyar megoldásra számos környezetvédelmi intézménnyel foglalkozó konferencián, tudományos munkában és lényegében minden, a nemzedékek közötti igazságosságról szóló munkában hivatkoztak. Értékelték munkamódszereinket, eredményeinket a helyi, regionális és országos környezeti konfliktusok fel-tárása és kezelése terén. Most, hogy a JNO 2012. január 1. napjával megszűnt, már csak jogtörténeti emlékként tarthatják számon, de reméljük, hogy még így is sok elismerést, megbecsülést hoz majd az országnak.

A JNO utolsó, negyedik évéről szóló beszámolóban röviden áttekintjük, hogy mire volt jó ez az új intézmény, hogyan tudott segíteni a hozzá forduló panaszosoknak, hogyan szolgálta az egészséges környezethez való jog védelmét és a jövő nemzedékek érdekeit az országos stratégiák és jogalkotási tervek vitái során, milyen volt kölcsönös segítő kapcsolata a környezetvédelmi civil szervezetekkel és az egyházakkal. Áttekintjük, hogy milyen eredményeket értünk el a helyi környezeti konfliktusok feltárásában és megoldásában. Beszámolunk azokról az ügycsoportokról is, ahol a panaszok nagy száma arra indított bennünket, hogy átfogó vizsgálatot végezzünk, számos szakértővel, hatósággal, civil szervezettel konzultáljunk és ennek alapján fogalmazzuk meg rendszerszintű megállapításainkat és javaslatainkat. A JNO mindezeken kívül azonban nem csak már fennálló környezeti konfliktusokra igyekezett választ adni, hanem előremutató kezdeményezéseket is tettünk például a Pannonhalmi Nyilatkozatban, ami a fenntartható helyi közösségek életfeltételeinek, munkakörülményeinek a javítását szolgálta négy meghatározott tevékenységi körben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a magyarországi jövő generációk túlélési esélye a helyi közösségek erején, fenntarthatóságán múlik majd.

Hivatalok jönnek, mennek. Az átszervezés az állami szervezet természetes működési módja. A JNO megszűnése után feladatai egy részét átveheti az alapjogi biztos egységes hivatala, más részét tudományos és civil szervezetek viszik tovább. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a JNO hiányozni fog az ország intézményrendszeréből. Partnereink, akik számára hasznos szolgáltatásokat nyújtottunk, jó szívvel emlékeznek majd vissza ránk. Köszönet érte annak a mintegy hatvan kiváló szakembernek, aki a négy év alatt a környezetvédelemnek és a jövő nemzedékek ügyének szentelte tudását, igyekezetét, lelkesedését.

Dr. Fülöp Sándor

---