Barabás Miklós emlékiratai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. A gyermekévek. - Árvaság, két apa, két anya mellett. - A nagyenyedi collegiumban. - A múzsák és az enyves festék. - Hegedűs tanár. - Gróf Bethlen pályadíja. - Neuhauser szebeni rajztanárnál. - Szabó pictor és a crayon-rajz. - Imecs főbiró. - Három freskó. - A "quodlibet". - Katona Zsigmond és báró Kemény Simon emlékezet után készült arczképei. - Tanulmányok Szebenben. - Barra Gábor és a kőrajzolás. - Szebeni sikerek. - Mutili Rózsi hatása. - Az enyedi emlékirat és Nemegyei tanár. - Legátusság predikatio nélkül. - Miskéné és a gróf Bethlen család. - Szökés a vizsgák elől a művészpályára. - Búcsú a collegiumtól. - Újabb tanulmányút Szebenbe. - Szász tanár döntő véleménye. - A csombordi báró Kemény család. - Kolozsvári élet. - Székely Dániel, Bertalan apja. - Gentiluomo és az olajfestészet. - A bankóhamisítás vádja.
II. A megígért stipendium. - Mehemed Musztafa. - Gyulai Sámuel és Markó Károly. - A bécsi festészeti akadémián. - Kiss Bálint. - A gyolcsos tótok pénzt hoztak. - Az 1830-iki bécsi árvíz. - Beniczky Lajos és a gouache-festés. - A meg nem adott stipendium és Szábel Menyhért. - Utazás Bécsből Kolozsvárra kocsin. - Péterfi és a bárándi szállás. - Kolozsvári időzés. - A báró Wesselényi és a gróf Rhédei-család vendégszeretete. - Más világ Szebenben! - A szerelmesek és a miniature-festészet. - Pórul járt kiváncsiak. - B. gróf ideáljai. - Utazás Bukarestbe. - Idyllek az oláh korcsmákban. - A Raimondi-család. - A bukaresti műterem. - Az oláh püspök magyar szavalata. - Jánku Philippesko. - Kisseleff kormányzónál. - Bál a bukaresti vigadóban. - Herczeg Bankrationné és az oláh aristocratia. - A török világ vége és az orosz befolyás Bukarestben. - Obedianu frakkot és cylindert rendelt. - Cantacuzeno és az új divatú bojárok. - Inas-affair. - Bukerián foga. - A bojárok étkezése és az oláh bankett. - Breton orvos óvatossága. - A kokonák fölsülése. - Bialoszkurszki kapitány. - Lakás-affair. - Visszatérés Bukarestből 700 aranynyal. Az édes viszontlátás és a határvám keserűségei.
III. Magyar-Igenben Kiss Sámuelnél. - A székely legény és a szőlő. - A föltámadt Kiss József. - Jánosiék leánya. - Récsei firnisst ivott. - Téli utazás az Alföldön át Pestre. - Döbrentei Gábornál. - Pesttől Bécsig gyorskocsival 28 óra alatt! - Báró Majthényi László megkóstolja a tengervizet. - Művészi tanulmányok Olaszországban. - Beniczky Velenczében. - A velenczei festőakadémia. - Barabás mint szobrász. - Kozina Sándor és az öcscse. - Művészélet a dogék palotájában. - William Leitch, az aquarell festő. - Leitch és az angol műpártolók. - Markó Károly Rómában. - Találkozás Löwenstern tábornokkal. - Művészélet Rómában. - A "szegény" fekete festék. - Kocsizás Nápolyba és a két angol útitárs. - Küzdelem a vitorlás csónakon. - Rendkívüli boszuság - rendkívüli öröm. - A Vezúv kitörése. - Gyorskocsival Rómába 23 óra alatt! - Markó és a trombitás. - Utazás Felső-Olaszországban. Genua. - Milano és a kém. - Egy porosz tréfája a spitzlivel. - Visszatérés Velenczébe. - A telhetetlen gondolierik. - Az utolsó huszas. - Trieszten át Bécsbe. - Bockmühl tolvajt fogott. - Szemere Miklós Bécsben. - Hat Miklós együtt. - A Miske baronesse leczkeórái. - Utazás Barrával Pestre. - Péczel és gróf Ráday tanácsa. Letelepülés Pesten.
IV. Művésznyomorúság - művészvigasság. - Bajza József. - Gróf Széchenyi István. - Széchenyi levele a saját képmásáról. - Affaire a mintabábbal. - Székács József. - Fáyné panasza. - Luczenbacher névmagyarosítása. - Marasztoni Jakab űzérkedései. - Klein 120 czikkes tiszteletdíja. - Einsle, Kozina, Kiss Bálint. - A magyar tudományos akadémiai tagság és a távlattan. - Kirándulás Sáromberkére. - A megsértett művészönérzet. - Báró Vay Lajosnét a magnetizmus új életre kelti. - Az erdélyi kormányzó-választás N. -Szebenben. - Estei Ferdinánd főherczeg kibuktatása. - Szigorú tél Pesten. - Az 1838-iki árvíz. - Epizódok az árvíz idején. - Átköltözés Erdélybe. - Az aristocraták közönye. - Teleki Blanka grófnő. - Báró Wesselényi Farkas vérmérséklete. - Utazás Gräfenbergbe hidegvíz-kurára. - Priessnitz. - Ranftel festménye. - A meglopott művészi tulajdonjog. - A kalisi vicekormányzó. - Báró Wesselényi Miklós utalványa. - Döbrentei, Mátyus és az előfogatok. - Kocsival Kolozsvárra. - A szolnoki sár. - Újabb letelepülés Pesten.
V. A pesti műegylet megalapítása. - Viharok az egyesület kebelében. - Krisztus és Angyal Bandi. - Eger és Pyrker képmása. - Családi örömek. - Külföldi körút. - Hat hét Londonban. - Mr. Hope képtára. - Brocky. - Turner képei. - Művészi pályázat angol történelmi képekre. - Párisban. - Hazafelé öt asszonynyal. - Idyll Linzben. - A gólya a városmajorban. - József nádor a halottas ágyon. - A fiaker-pénz. - 1848. - Pest bombázása. - Nagy Sándor. - Gróf Batthyányi képgyűjteménye. - Kossuth Zsuzsi és Batthyányi képmása. - Az üldözött Batthyányi-arczkép. - Albrecht főherczeg mint modell. - Á meghunyászkodott fináncz. - Barabás, a fényképész. - 37 év után emlékezetből megfestett arckép. - Barabás, mint városatya. - Rajzoktatás az elemi iskolákban. - Az iparostanonczok rajztanítása. - Kern József és a felesége. - 50 éves művészi jubileum. Trefort üdvözlő levele. - A tudományos Akadémia 50 éves tagságának ünneplése.
Előszó
Barabás Miklós művészi egyénisége bár kimagaslik a XIX. századbeli magyar művészet történetében, ezúttal mint művészt ismertetni nem lehet föladatunk. Az Isten nemcsak kiváló tehetséggel, hanem hosszú élettel is megáldotta és hozzá még olyan korszakban élt, a mikor az események magok is kedveztek az érdemesebb tehetségek nagyra növekedésének.
Barabás e mellett olyan ösvényen járt, a hol előtte alig jártak még úttörők. A magyar festészet egyik első apostola ő, a kit a gondviselés talán csak azért hozott e világra, hogy a nemzeti újjászületés nagy alakjait és összes szereplőit ecsetjével vagy rajzónjával megörökítse a későbbi idők számára. Jeles tehetsége mellett ez ad szinte örökös becset az ő művészi szereplésének.
A Magyar Tudományos Akadémia már 1836-ban elismerte az ő érdemeit, a mikor szeptember hó 10-iki ülésén levelező tagjának választotta. Ezt a megtiszteltetést akarta talán viszonozni azzal, hogy emlékiratait, melyekben korának sok érdekes episodját beszéli el, halála után az Akadémiának hagyta. Emlékeit több év folyamán, szórványosan írta össze, úgy a mint egyes mozzanatok eszébe jutottak. Épen ezért jegyzeteiben az események nem folynak teljes időrendben össze, de megfigyelései olyan érdekesek és azok az apró képek, melyeket az ő korának rohamosan összetorlódó eseményeiből ki-kiragadott, oly vonzók, hogy nagyon megérdemlik a közzétételt.
Az emlékirat első része érdekes képét adja a művész küzdelmes ifjúságának s a századeleji erdélyi közművelődési állapotoknak, megismertet egész sereg akkor élő notabilitással, azután bécsi, bukaresti és olaszországi művészvándorlásait írja le, gyakran humoros episódokkal fűszerezve. A harminczas évek elején Barabás már visszatért a hazába, sőt 1836-ban véglegesen Pesten maradt. Megemlékezik itt a 38-as árvíz borzalmairól, később pedig a szabadságharcz eseményeiről. Ettől kezdve jegyzetei már hézagosabbak, de a mi az ő életében nevezetesebb, arról a későbbi időkben is beszámol.
Jegyzeteit 1897-ben leányával Szegedi Maszák Hugóné, szül. markosfalvi Barabás Ilona úrnővel együtt átnézte. Ekkor még emlékezőtehetsége csodálatos épségben működött, ez év őszén azonban a testi gyengülés jelei mutatkoztak már rajta. 1898-ban testi ereje rohamosan csökkent, míg végre február hó 12-én, épen tíz nappal 88-ik életévének betöltése előtt, csendesen öröklétre szenderült.
A következőkben hűségesen tolmácsolom a művész emlékiratait, melyekben elmondja élete történetét.