Bazsa György
Metszetek felsőoktatásunk közelmúltjából
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM
A Természettudományi Kar - Az első ötven év tudományos íve (1909-1999)
Rektori összegzés a KLTE Egyetemi Tanácsának utolsó ülésén (1999)
MAGYAR REKTORI KONFERENCIA
1988-2013: Negyedszázad a kiművelt emberfők sokaságáért - 25 éves a Magyar Rektori Konferencia
Felsőoktatásunk negyedszázada - sikerek és gondok
FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS TANÁCS
Az FTT szerepe a felsőoktatási törvény (CXXXIX/2005) előkészítésében
ORSZÁGOS DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS TANÁCS
Így kezdtük építeni közös értékeinket - 20 éves az Országos Doktori (és Habilitációs) Tanács
MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG
Fél évtized a független MAB élén - 20 éves a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
A minőségügy és az akkreditáció
SZEMÉLYES ELŐZMÉNYEK
Emlékeim a hosszúpályi általános iskoláról
Üzenet - s köszönet - egykori iskolámba
Az írások eredeti és internetes megjelenési helyei
Előszó
Ezt a kis kötetet nem terveztem meg előre. Az elmúlt néhány év a magyar felsőoktatást több tekintetben is visszatekintésre késztette. Egyrészt kerek évfordulók apropóján. Másrészt az új törvény és a forráskivonásos felsőoktatás-politika előidézte helyzetben tanulságosnak, sőt szükségesnek ígérkezett számot vetni az eddigi úttal - a merre és hogyan tovább kialakítása érdekében. Magam több mint fél évszázada kerültem be a felsőoktatásba, s nagyobbik felében - folyamatos oktató- és kutatómunkám mellett - különböző egyetemi és országos tisztségekben annak aktív résztvevője voltam. Bizonyára ebből adódott, hogy több alkalommal visszatekintés, értékelés megtartására, megírására kaptam felkérést, és ezekből lassan összeállt egy olyan kis csokor, amit érdemesnek gondoltam egy közös füzetbe összerendezni. Ezért nem mindenre kiterjedő komplett tanulmánykötet jött létre, hanem kisebb-nagyobb fejezetek az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem és a magyar felsőoktatás történetéből. Sok más írásom is van, de itt most csak a visszatekintés közös nevezőjén elhelyezhetők jelennek meg. Talán generációm és a következő generációk számára sem haszontalan gondolatokkal, és megfogalmazott - vagy az olvasóra bízott - következtetésekkel.
Felsőoktatási közösségi szerepvállalásom 1978-ban kezdődött a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán dékánhelyettesi, majd dékáni megbízásokkal. Ezek jelenthették az alapját annak a felkérésnek, hogy én írjak az egyetemalapítás centenáriumára kiadott egyetemtörténeti könyvben a TTK első ötven évéről. Rektorhelyettesi megbízások után - 1995-99 között - az integrációval létrejött Debreceni Egyetem előtt, a KLTE "utolsó" rektora voltam. Az egyetemi évkönyvekben bőséges információ olvasható ezekről az évekről, itt most csak a KLTE Egyetemi Tanácsának utolsó ülésén elmondott összegzésemnek, visszatekintésemnek van helye.
Kezdettől fogva részese voltam a magyar felsőoktatás rendszerváltás előtti és utáni alakulásának, nem kis mértékben alakításának, többek között négy fontos szervezete, az MRK, az FTT, az ODT és a MAB - miként az egyetemen, ez esetekben is mindig titkos szavazással választott - vezetőjeként. A Magyar Rektori Konferencia elnöki tevékenységem alapján kaptam felkérést arra, hogy a megalakulásának 25. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésen összegző áttekintést adjak a szervezetről. Ez jelent meg a Magyar Tudomány című folyóiratban. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete jubileumán tartott előadásom képezi az alapját a Felsőoktatási Műhely című folyóiratban megjelenő, már felsőoktatásunk több területére kitekintő írásomnak.
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács tevékenységéről nem készítettünk rendszeres áttekintést. Úgy vélem, ennek hiányában, de önmagában is jól mutatja az itt közölt háromrészes írás az akkori, ma már realitásként nem, csak emlékként, de inkább példaként is bemutatható aktív szerepet, amit 2004-ben az FTT az új felsőoktatási törvény előkészítésében vállalt és vitt. Ami úgy kezdődött: "Továbbra is támogatjuk, hogy a magyar felsőoktatásban szükséges reformok alapját egy új felsőoktatási törvény alkossa ... de [a tervezetben] jelentős számban vannak olyan súlyos kérdések, korábbról nem ismert, ezért nem tárgyalt, a kormányhatározat 41 pontjában nem szereplő, vagy csak érintett, de nem kifejtett elemek, amelyek tisztázása és a velük kapcsolatos konszenzus megteremtése nélkül a törvényjavaslat jelen formájában nem támogatható." És három hónap múlva - az itt is bemutatott változások következtében - úgy végződött: "Az FTT támogatja, hogy a felsőoktatási törvény jelen tervezetét a miniszter a kormány elé terjessze." A 2004-es és 2014-es helyzet összehasonlítását és a következtetéseket az olvasóra bízom.
Az Országos Doktori (akkor még és Habilitációs) Tanács első elnöke voltam 1994-ben, majd rektori megbízásom után ismét elnöke lettem. A megalakulás 20 éves évfordulóján tartott megemlékezésen én csak a szervezett doktori képzés és fokozatszerzés indulásáról beszéltem, a teljes képet adó további előadások az ODT honlapján (www.doktori.hu) megtekinthetők. Az 1993-as első felsőoktatási törvénnyel az egyetemek kapták az egyetlen magyar tudományos fokozat - a PhD, illetve DLA - adományozásának jogát, és ezzel csatlakoztunk a fejlett világ felsőoktatásának gyakorlatához. A legtöbb helyen, bár nem mindenütt - benne az OD(H)T aktív szerepével - nem is rossz színvonalon.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság munkájának - az előkészítéstől és megalakulástól kezdve - éveken át meghívottként, esetenként akkreditáltként vagy akkreditálóként, majd elnökeként részese voltam. Az e témakörben itt olvasható két írás egyike a független MAB élén végzett fél évtizedes elnöki tevékenységem, de ezzel együtt természetesen a szervezet munkájának kötelező összegzését adja (a MAB jubileumi kiadványából). A másik - tágabb, saját sokoldalú tapasztalataimra is alapozott nemzetközi és hazai kontextusban - a minőségügy és az akkreditáció kérdéskörét elemzi, amit az Educatio című folyóirat hagyományos négyévenkénti "Mérleg" száma szerkesztőjének felkérésére írtam - az elmúlt négy évről. Az akkreditáció - mint a minőségbiztosítás és hitelesítés nemzetközileg széles körben elterjedt, nálunk akkor még teljesen új gyakorlata - meghatározóan hozzájárult felsőoktatásunk többsége jó színvonalának biztosításához, s ebben részt venni sokunk számára megtisztelő és fontos feladat, kihívás volt.
Nyíltan megfogalmazom: az itteni írások közreadására az áttekintés remélt hasznosíthatósága mellett az is késztetett, hogy a felsőoktatás szereplőinek, intézményeinek, szervezeteinek korábbi tevékenysége, annak jogszabályi keretei és anyagi lehetőségei - mi több egykori kötelezettségei - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatályba lépésével jelentősen redukálódtak, egyes esetekben megszűntek, mint az - egyértelműen dokumentálva - több írásból kiderül. Ezek azóta is növekvő aggodalomra adnak okot sokunkban, de megjelentek például a MAB függetlenségét hiányoló, e tekintetben elmarasztaló ENQA határozatban is. A magyar felsőoktatás - miként is másként - európai tradíciók alapján jött létre és európai értékrend szerint működött, többnyire a feladatok és feltételek - meglehetősen változatos, olykor csak "muszáj" - egyensúlyában. Ha ennek az európai érték rendnek és a szükséges stabil egyensúlynak a visszarendezéséhez és megtartásához ezzel a kis kötettel egy kicsit is hozzá tudtam járulni, az felsőoktatásunk javát szolgálja. Ez volt a célom sokak által segített tisztségeimben és írásaimmal is. Köszönöm mindazok - nagyon sokak - segítségét, akikkel ebben társak voltunk.
Kelt Debrecenben, 2014 nyárutóján
Bazsa György professor emeritus
Debreceni Egyetem
P. s. Minden ország felsőoktatásának, jó színvonalának alapja a jó közoktatás. A magyar közoktatás bemutatására, elemzésére nem vállalkozom, de utóiratként két - egykoron ugyancsak felkérésre készült rövid írásommal - azt szándékozom megmutatni, mit jelent ez személyes viszonylatban. A gyakori egyes szám első személyű állítmány ellenére ezeken az oldalakon is az iskolákról írottak, és nem a leíró személye a fontos.