Így írunk helyesen
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A szótár használatáról
Bevezetés
A magyar helyesírás szabályai
A magyar helyesírás szótára
A szokásos rövidítések jegyzéke
Idegen nyelvű szólások és idézetek gyűjteménye
Előszó
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Orsz. Egyesülete az 1934-es Magyar Könyvnapra ezt a könyvet adja a közönség kezébe. Talán különösnek tetszik ez az elhatározásunk, de úgy éreztük, hogy a magyar helyesírás - bár a legegyszerűbbek és a legkövetkezetesebbek közé tartozik - részleteiben mégis sokszor gondolkodóba ejti az embert. Szükség van tehát olyan könyvre, amelyben a szabályok mellett a helyesírás szótárát is megtaláljuk s amely minden kétség esetén azonnal útbaigazít.
A magyar helyesírás szabályait a Magyar Tudományos Akadémia állapította meg. Könyvünk is természetesen ezeket a szabályokat ismerteti és ezeknek alapelveihez alkalmazkodik. Az Akadémia maga is követi kiadványaiban az idő haladtával szokásossá váló írásmódot, de a napilapok nagyrésze s egyes kiadóvállalatok is néha tovább mennek az Akadémiánál. Hogy az így mutatkozó eltérések zavarba ne hozzák az olvasót, az Akadémiáétól eltérő írásmódot is közöljük, szögletes zárójelben.
Általános tapasztalás, hogy gyakran helytelenül írják a meghonosodott idegen szavakat, vagy a szövegbe beleszőtt idegennyelvű szólásokat, közmondásokat stb. Ezért vettük be a szójegyzékbe a meghonosodott idegen szavakat s ezért toldottuk meg könyvünket a gyakrabban használt idegen szólások jegyzékével ós magyar fordításával. Könyvünk alapjául a Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai c. hivatalos kiadványa és dr. Balassa Józsefnek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai c. műve szolgált.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete Elnöksége