Tanulás és művelődés
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szerkesztői előszó
Lektori ajánlás
Korszakokon átívelő szakmaiság - a hazai andragógiatörténet jeles eseményeiről Erdei Gábor interjúja Csoma Gyula, Harangi László és Maróti Andor andragógusokkal
KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁSI KUTATÁSOK
Ádám Erzsébet: Pedagógusdiplomával hogyan tovább? Egy felsőoktatási intézmény pedagógusjelöltjeinek pályakezdése
Bocsi Veronika: Formális közösségek értékalapú vizsgálata hallgatói mintában
Csejoszki Mihály: A "visszakapott" Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákságának oktatásszociológiai vizsgálata
Csimáné Pozsegovics Beáta - Horváthné Tóth Ildikó: Mediáció a pedagógus-továbbképzésben
Deme Tamás: Miért nem nevelheti az értelmiség az ifjúságot? És ki a "szofokrata"? (Karácsony Sándor egy neveléstudományi alapmondatának időszerű kibontása)
Farkas Fanni: Történeti áttekintés a humán tudományok közötti tárgyi integráció köréből
Ferenczi Ágnes: Jövedelemviszonyok a közoktatásban
Garami Erika: A "tanulás" térszerkezeti sajátosságai Magyarországon
Gerják Eszter: A Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének története
Györgyi Zoltán: Egy letűnt időszak tanulságai
Herczegh Judit: Tanár szakos hallgatók IKT használatának kari szintű összehasonlító vizsgálata
Horváth László: Teljesítményértékelés a felsőoktatásban
Keczer Gabriella: A felsőoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásban
Kerülő Judit: "Hogyan tovább?" a Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak diploma megszerzése utáni továbbtanulási tervei
Kiss Virág Ágnes: Önkéntes szerepvállalás a hallgatók körében
Madarász Tibor: "Csak az jöjjön katonának...!" A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium átalakulási folyamata mögött húzódó történések
Nagy Zoltán: A médianevelés relevanciája tanítójelölteknél az alkalmazott pedagógiában
Sándor Renáta: Környezettudatos magatartás formálása, avagy fenntarthatóságra nevelés a XXI. században
Sári Szilvia: A kriminálandragógia másoddiplomás szakképzés elindítása a Bajai Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Karán
Spiczéné Bukovszki Edit: Tehetséggondozás az idegen nyelvek oktatásában
Stark Gabriella: Magyar nyelvű óvodapedagógus- és tanítóképzés a tantervek tükrében (Kutatási részbeszámoló: Románia)
Szabó Barbara: A debreceni felsőoktatási intézmények kommunikátor felsőfokú szakképzéseinek vizsgálata
FELNŐTTKÉPZÉSI KUTATÁSOK
Barabási Tünde: Iskolás- és felnőttkori tanulási tapasztalatok a tanulás tanításában
Buda András: Felnőttképzés és IKT
Daru Katalin: Migránsokat segítő projektek Európában - ízelítő az integrációs tapasztalatcsere során látott jó gyakorlatokból
Deák Orsolya: Eszközök a vakok és gyengénlátók oktatásában, képzésében
Dominek Dalma Lilla: Környezeti nevelés a múzeumban
Engler Ágnes: A felnőttkori tanulás közösségi hozadéka
Farkas Erika - Kovács Anett Jolán: Ahogyan az intézmények látják - A felnőttképzési rendszer jellemzői
Farkas Éva: Andragógus identitás
Hangya Dóra: "Beszélő kezek" Hallássérültek tanulási lehetőségei a felnőttképzésben
Horváth Margit: Durkó Mátyás műhelyében
Juhász Erika: Felnőtt autonóm tanulók
Jászberényi József: A gerontagógia békásmegyeri modellje, avagy a komplex idősoktatás
Kenyeres Attila Zoltán: A tudomány, az oktatás és az ismertterjesztés jelenléte a magyar, a német és az osztrák közszolgálati televíziós híradókban
Kleisz Teréz: Minőségfejlesztési eszköz a felnőtt tanulást ösztönző hálózati együttműködésekben
Kulcsár Nárcisz: Élethosszig tartó tanulás a felnőttoktatók továbbképzésének jegyében
Leszkó Hajnalka: Álljunk meg egy kompetenciamérésre! - módszertani útmutatás képesség jellegű tudás méréséhez
Márkus Edina: A felnőttképzési szolgáltatások megjelenése az Európai Unió oktatási dokumentumaiban
Márkus Edina - Miklósi Márta: Az általános képzések vizsgálatát célzó kutatások
Máté Krisztina: Iskolán kívüli népművelés Szatmár-Bereg vármegyében a szabadművelődés korában
Miklósi Márta: A kriminálandragógia történeti gyökerei
Móré Mariann - Szabados György: A felnőttképzésben szerzett munkatapasztalatból származó tudás elismertetése a felsőoktatásban
Morvai Laura: Múzeumandragógia és hagyomány - Az Edelényi Kastély múzeumi hasznosítása
Németh Balázs: Minőségkutatás a felnőtt-tanulási szektorban - a Szlovén példa
Nyilas Orsolya: Alacsony képzettség és társadalmi hátrányok, különös tekintettel a munkanélküliségre - Munkaerő-piaci programok aktív tapasztalatai
Pálfi Nóra: A munkaadói kompetenciaelvárások vizsgálata az Észak-Alföldi régióban
Szabó Ágnes: Múzeumandragógia a múzeumpedagógia szolgálatában
Szabó József: Múzeumandragógia, az informális és non-formális tanulás új lehetőségei
Széchy Éva - Harangi László: Transzformatív tanulás a krízis korszakában: egyéni és kollektív kihívások
Tátrai Orsolya: Az autonóm tanulás funkciói a fiatal felnőttek körében
MŰVELŐDÉSKUTATÁSOK
Bába Szilvia: Magyar identitás az Amerikai Egyesült Államokban - hazai közművelődési lehetőségek és feladatok
Berke Zsanett - Démuth Ágnes - Pajor Enikő: Könyvtár... amelyben mi vagyunk az élő könyvek: a "Living Library" újszerű alkalmazása a kulturális mediációban
Bujdosóné Dani Erzsébet: Belterjes közösség és kulturális stratégia
Bujdosóné Dani Erzsébet: A nemzetiidentitás-narratívák interkulturális dimenziói az erdélyi magyar irodalomban a trianoni traumát követően
Drabancz M. Róbert: Merre tovább? Politikai szimbólumok a két világháború közötti magyar kulturális igazgatásban
Fenyő Imre: Karácsony Sándor demokrácia-koncepciója
Fintor Gábor - Szabó József: A televíziós sportműsorok hatása az egyes társadalmi rétegekre
Kereszty Orsolya: Kultúrmozgalom a halál újraértelmezéséért a dualizmus kori Magyarországon
Kiss Alexandra Erika: Karácsony Sándor gyermekdrámái
Koncz Gábor: Változás-menedzsment a kulturális intézményekben
Maróti Andor: A kultúra hiányzó egysége
Nagy Zoltán: South Park - iskola - kultúra
Olasz Lajos: Történelem és nemzet Karácsony Sándor gondolkodásában
Ozsváth Judit: Márton Áron, a lapszerkesztő
Sári Mihály: Az értelmiség kisvárosban tegnap és ma
Szabó Irma: Karácsony Sándor és a XXI. század
Szabó János Zoltán: A turisztikai fesztiválok látogató-összetétele
Szóró Ilona: Karácsony Sándor szerepvállalása a szabadművelődés korszakában (1945 - 1949)
Tóth Aliz: A Fiatalok Lendületben Program értékelése
Előszó
Most megjelent tanulmánykötetünkkel az a célunk, hogy a tanulás és művelődés különböző kutatásainak, kutatási eredményeinek bemutatására teret adjunk. Ezáltal a kötet kiváló áttekintése annak, hogy a 2012-es évben a magyar (és döntően magyarországi, de kisebb arányban határon túli) oktatás- és művelődéskutatók milyen kutatásokkal foglalkoznak. Ebből egy hiteles társadalomkép-metszet is kirajzolódik: az oktatás- és művelődéskutatás jelenlegi trendjei, prioritásai jelennek meg.
A kötetben a tanulás és művelődés sokszínűségét két dimenzió mentén is értelmezhetjük: az egyik az időbeliség, a másik pedig a tanulás és művelődés rendszere.
Az időbeliséghez kötődően a kötet egyaránt tartalmaz történeti, jelenkori kutatásokat, és a jövő lehetőségeit, tendenciáit bemutató tanulmányokat. A történetiségnek kiemelt szerepe van a mai és jövőbeli társadalmi folyamatok értelmezéséhez. Ezért tartottuk fontosnak kötetünk kezdetére tenni annak a beszélgetésnek, interjúnak az anyagát, amelyet Erdei Gábor kollégánk a hazai andragógiatörténetről készített jeles oktatás- és művelődéskutatókkal. Ez az írás mintegy keretet ad a kötetnek: a múlt eseményein keresztül megértjük a jelen tendenciáit és "látni kezdjük? a jövőt - legalábbis az oktatás és művelődés területén. De a történeti írások jeles anyagai többek között a Karácsony Sándor életművének egy-egy darabját elemző kutatások, vagy Horváth Margitnak a Durkó-műhelyre emlékező, személyes-szakmai, az andragógiai képzés története szempontjából meghatározó írása is. A kötetben legnagyobb arányban a jelenkori kutatások vannak, ami természetes kutatói attitűd. A kutatók jelentős része kötetünkben megjelenő tanulmányában is annak az okait kutatja, hogy hogyan függenek össze a mai oktatási-művelődési és a társadalmi folyamatok, és ezekre építve hogyan tudunk előre lépni, mit tud hozzáadni a tudomány a társadalom fejlődéséhez/fejlesztéséhez. Emellett azonban több szerző tovább lép a jelen folyamatain, és keresik az ezekből következő, vagy ezekkel ellentétesen ható jövőbeli tendenciákat, amelyek az IKT eszközök szédületes fejlődésétől a gazdasági-társadalmi válság kríziskezelési módszerein át a változásmenedzsmentig széles palettán mozognak.
A tanulás és művelődés rendszerében a 66 tanulmány egyaránt foglalkozik a főként formális rendszernek tekinthető köz- és felsőoktatási jelenségekkel, a nagyobb arányban nonformális módon megvalósuló felnőttképzéssel és a (hol tudatos, hol tudattalan) főként informális tanulásként értelmezhető művelődéssel. A tanulmányok csoportosításánál azonban feltűnő, hogy számos, a kutatói körökben egyre elterjedtebb multi- és interdiszciplináris kutatás jelenik meg, és ezt a diszciplináris sokszínűséget mutatja az is, hogy több tanulmány értelmezhető többféle rendszer részeként is. Leginkább nyilvánvaló ez például akkor, amikor a felsőoktatásban tanuló felnőtteket vagy a művelődés eszközeivel történő felnőttképzést vizsgáljuk, és még sorolhatnák azokat a témákat, amelyek a köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, művelődés kutatási fókuszában találhatók. Mindezek jól illeszkednek a kötetet koordináló, szerkesztő tudományos műhelyhez, ahol a Karácsony Sándor, Kiss Árpád és Durkó Mátyás munkásságára építő tanulás- és művelődés-felfogások mindig is ötvözték ezeket a szempontokat, és ezáltal gazdagították a neveléstudományi kutatásokat.
Mindezek által a tanulmánykötet egységesen mutatja meg a hazai oktatás- és művelődéskutatás eredményeit, főbb, jeles jelenkori képviselőit, aktuális kutatási irányzatait és értelmezéseit. Reméljük, hogy ezzel jelentős mértékben hozzájárulhatunk ahhoz a tudományos hálózathoz, együttműködéshez, amelyben az egyes tanulmányok inspirálóan hatnak a témával foglalkozó kutatókra, oktatókra, szakemberekre és hallgatókra egyaránt, inspirálva ezzel a további eredményes kutatásokat, eszmecseréket.