Imre Sándor
Színház
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Ajánlás
Bevezetés
SZINHÁZ
I. Általános helyzet. Gazdasági és társadalmi kényszer. A háboru üzletes felfogásának következménye. Lassu átalakulás. Szinházpolitika és müvészet.
II. Ideális szinház. Összehasonlitás a nagyvárosok szinházaival. Kettős törekvések (aréna és intimszinház). Reformok. Elméletek. Visszapillantás.
III. Gyakorlati adottságok. Szinpártolás. Vezetés. Müsoros szinház. Mellékvállalkozások. A mozik konkurrenciája. Megoldások. (Staggione, vendégszereplések.) Decentralizáció. Román társulatok szervezése.
IV. A szinházak jövője. Irodalmi törekvések. Reménytelenség. Operakultusz. Az operettek letünése. Revü és kabaré. Kettős előadások. Klasszikusok felevenitése. Rendezők.
V. A dilletantizmus konkurrenciája. Mükedvelők helyes müvésznevelése. A tánc szükségessége. Munkáselőadások. Irodalmi egyesületek tehetetlensége. Irodalmi élet és szinház. Összegezés.
A KAMARASZINHÁZTÓL - A SZABADTÉRI JÁTÉKOKIG
VILÁGNÉZETI SZINHÁZ
I.
II.
III. Mi az a világnézeti szinház?
IV. Miért kell a világnézeti szinház?
V. Miként lehetne megvalósitani a világnézeti szinházat?
VI.
VII.
AZ UJ SZINPAD UTJA
Reinhardt, az uj szinházi irány utmutatója.
Az uj szinházak, az uj szinjátszás.
A hangosfilm és a rádió versenye a szinházzal.
Mit nyujtanak a mai szinházak?
A sztárrendszer kora.
A revü- és bulvár-szinházak.
A jövő szinháza.
A SZINPADI RENDEZÉS MŰVÉSZETE
A szinház és a rendező.
A szinpad és a rendező.
Az iró és a rendező.
A szinész és a rendező.
STRINDBERG
Strindberg és az expresszionizmus.
"Julia kisasszony" a munkásszinházban.
SHAKESPEARE
WEDEKIND
SZINÉSZET ÉS A TÁNC
Gondolatok a tánc művészi lényegéről.
Ajánlás
Imre Sándor azzal a szives kéréssel tisztelt meg, hogy irjak ajánlást az ő "Szinház" cimü könyvéhez.
Jól ismerem Imre Sándort, hiszen nehéz időkben évek hosszu során át volt megbizható és odaadó munkatársam, jól ismerem tisztult és emelkedett felfogását a szinpadi hivatásról, tudom, hogy - irtózva a mesterség anyagi oldalától - szenvedélyesen hajhássza a szépet a "világot jelentő" deszkákon, hogy hisz a müvészet örökkévalóságában és megalkuvást nem ismerő hüséggel, gerinces állhatatossággal vallja, hogy a szinháznak nemcsak a bukfenc-hányás, nem csak a minden áron való mulattatás a célja.
Igy, ismerve elgondolását a szinházról, csodálom a bátorságát, hogy "Szinház"-ról ir könyvet épen most. Naivitás ez, vagy erős hit? Kit érdekel ma az a szinház, amiről az Imre Sándorok álmodoznak?
S kit érdekel különösképen itt, Erdélyben, ahol senki sem üzi a saját mesterségét? Ahol a köziró az időjárás várható változásairól elmélkedik lapjának hasábjain, a meteorologus pedig politikát csinál. Ahol a szinész textil-áruval ügynökösködik, viszont a tisztes mesterségü textiles segéd esténként hős-szerepeket játszik a szinpadon. Ahol az ujságiróból hirdetési pénzbeszedő, a szinigazgató pedig sajtóvitában élesiti pennáját, vagy film-vigéc, esetleg könyv-ügynök lesz.
Ebben a zürzavarban kit érdekel a "Szinház", amit az Imre Sándorszerü javithatatlan álmodozók gondolnak a szinházról?
Fegyverek csörgése, embermilliók kényszerü vándorlása, tengerré dagadó könnyhullámok áradása, a holnap félelmetes bizonytalansága, a foszladozó idegek szikrázása közepette kit érdekel a "Szinház"?
Pedig itt, Erdély földjén, ahol különféle fajtáju és különféle nyelvü embertestvérek élnek századok óta egymásrautaltan, de az egymásra való gyanakodás hol szunnyadó, hol fellobbanó parazsában, fokozott jelentősége volna a szinháznak, mert hiszen a szinház nem szit gyülöletet, nem szervez pártokat, nem sző titkos összeesküvéseket és nem füt politikai szenvedélyeket, a szinház összhangossá teszi a szivek dobogását, összeforrasztja a lelkeket. A szinpadon megszólaló problémák vértelen forradalmából béke és szeretet fakad, a sötétség ellen való eszmei küzdelméből megértés és világosság árad az emberiség felé. A szinházban derüt és vigasztalást csöpögtetnek a csüggedő szivekbe.
Dehát: Panem et circenses - harsogja a nép már kétezer éve.
A szinház üzleti vállalkozás, semmi egyéb - harsogják a szinház dilletáns vezérei.
S egyre halkabban hangzik azoknak a szava, akiknek a szemében minden üres komédia ezen a világon, csak egy dolog van, ami halálosan komoly: a Komédia. S egyre csüggedtebben hirdetik a hitvallók, hogy a szinháznak ma is megvan a maga irodalmi, nemzeti és kulturális hivatása.
Ez a könyv ezt a hitet hirdeti. Bár találna minél több hivőre!
Kolozsvár, 1939. október havában.
Janovics Jenő