Közösségi művelődés, közösségi tanulás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Juhász Erika: Közösségben művelődni és tanulni
KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS
Arapovics Mária: Társadalmi felelősségvállalás romkocsmában: tudományos munka és közösségépítés a Kazinczy utcában
Bene Viktória: Média és előítéletek
Drabancz M. Róbert: Új utakon. Patrióta szemlélet a 1920-as évek második felének politikai gondolkodásában
Erdei Éva: A közművelődés "régi-új" funkciója: a felnőttképzés - A DMK "Együtt-értés" projektje és annak utóélete
Fintor Gábor János: Testmozgás a közösségben, avagy a mindennapos testnevelés jelenléte Szabolcs megyében
Hervainé Szabó Gyöngyvér: A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században
Juhász Erika: A személyes tanulástól a kulturális tanulásig
Kenyeres Attila Zoltán: A tematikus ismeretterjesztő csatornák szerepe a Debreceni Egyetem 100 hallgatójának informális tanulásában
KÖZÖSSÉGI TANULÁS A KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁSBAN
Barta Szilvia: Pedagógiai kultúra, tanárszakosok és integritás a Partiumban
Györgyi Zoltán: A tanulás társadalmi eredményessége
Horváth Attila: Pedagógus etikai kódex - az elméleti háttér tükrében
Lechner Brigitta: Nők megjelenése a magyar felsőoktatásban. Kiemelkedő női alakok
Mócz Dóra - Szabó Péter: Kompetenciafejlesztő jól-léti pedagógiai modell bevezetése a Kodolányi János Főiskolán
Szabó Barbara Éva: Mit érhet a bölcsész és társadalomtudományi diploma?
KÖZÖSSÉGI TANULÁS A FELNŐTTEK KÖRÉBEN
Éles Csaba: "...az ember holtig nevelés alatt van..." Az andragógiától a nemzetnevelésig Erdélyi János gondolatvilágában
Kereszty Orsolya: A fogházmisszió kezdetei Magyarországon (1867-1914)
Márkus Edina: Az általános célú felnőttképzés szakértői interjúk tükrében
Pálmai Lili: Egészségmegőrzés képzési program a humán tőke szolgálatában: Egy nemzetközi felmérés tanulsága
Pócsik Orsolya: Generációkutatás - Tanulási generációk jellemzői
Szoó Ilona: Múzeumandragógiai tevékenység a Herman Ottó Múzeumban
ELŐDEINK NYOMÁBAN - TANÁRAINK A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS, KÖZÖSSÉGI TANULÁS TERÉN
Bényei Judit: Emlékezés Rubovszky Kálmánra
Boga Bálint: Durkó Mátyás és a gerontagógia
Kurta Mihály: A durkói örökség múzeumandragógiai nézőpontja
Németh Balázs: A politika és a felnőttoktatás kapcsolata az andragógia funkció-rendszerében Durkó Mátyás modellje alapján
Olasz Lajos: Karácsony Sándor és a "Mi a magyar?" vita
Sári Mihály: A magyar andragógia két nagy professzorának tanári mentalitása
Szabó Irma: Durkó Mátyás, a tanítómester és példakép
Szíjártó Imre: Rubovszky Kálmán filmesztétikai munkássága
Tamusné Molnár Viktória: Karácsony Sándor két hű követője: Karácsony hatása Mata János és Lükő Gábor életművére
Előszó
Közösségi művelődés - közösségi tanulás. Egymáshoz igen szorosan kapcsolódó fogalmak. Minden művelődési folyamatban egyben tanulunk is, legyen az akár befogadó (pl. színházi látogatás) vagy aktív (pl. néptánccsoport tagság) művelődési folyamat. És minden tanulási folyamat egyben hozzájárul a műveltségünkhöz, művelődésünkhöz: a folyamatosan tanulók a művelődésből is aktívabban veszik ki a részüket. A tanulás és a művelődés összefügg a folytonos fejlődés, fejlődni akarás igényével, így a társadalomfejlesztés fontos cselekvései. Önmagunk is művelődhetünk és tanulhatunk (lásd önművelés, önnevelés), azonban ezáltal sokkal behatároltabbak lesznek a lehetőségeink. Közösségben és közösség által művelődni és tanulni mindig egy másabb minőséget jelent. A gondolataink összekapcsolódnak, közösen új tartalmakat fedezünk fel, létrejön a hatás és visszahatás. A közösség tudásra gyakorolt multiplikátor hatásai mellett persze nem elhanyagolható maga a közösségi érzület, a "mi-tudat" értéke sem. A közösség megerősíti a tanultak hatását, helyreteszi a félreértéseket, lehetőséget ad közös gondolkodásra, vitára, önmagunk kipróbálására.
Jelen kötetünkben a közösségi művelődés - közösségi tanulás témakörében válogattunk elméleti és empirikus kutatási eredményeket, amelyek között néhány szubjektív, félszubjektív visszaemlékezés is helyet kapott a területen méltán elődeinknek nevezhető kutatókról. Az első fejezet a Közösségi művelődés címmel történeti tanulmánytól (pl. Drabancz M. Róbert munkája az 1920-as évek patrióta szemléletéről) a jelenlegi helyzetet bemutató írásokon át (pl. Erdei Éva közművelődési esettanulmánya) a napjainkban elterjedő, de jövőbe mutató tendenciák elemzéséig (pl. Arapovics Mária tanulmánya a romkocsmák közösségépítő szerepéről) széles spektrumot vázol fel a közösségben megfigyelhető művelődési formákról. A második fejezet a köz- és felsőoktatásban elemzi a tanulási folyamatokat. A tanulás társadalmi eredményessége (Györgyi Zoltán), a diploma értéke (Szabó Barbara), a pedagógusok etikai kódexe (Horváth Attila) egyaránt vizsgálat fókuszába kerül, és egy előremutató példát jelentő jól-léti pedagógia modell bevezetését is bemutatjuk (Szabó Péter és Mócz Dóra írásában). A harmadik fejezet a felnőttek körében, a felnőttképzésben megjelenő tanulási és közösségi tanulási folyamatokat mutatja be, és helyenként több ponton kapcsolódik a közösségi művelődéshez is, ahogyan a szakmában is egyaránt jelen van a művelődés és tanulás. Ez a szakma felsőfokú képzésében is megjelenik: az andragógus hallgatók egyaránt megismerik a felnőttképzés és a művelődés elméleti és gyakorlati alapjait. Itt is megjelenik a történelmi múlttól (pl. Éles Csaba vagy Kereszty Orsolya írása) a jelen korrajzán át (pl. Márkus Edina vagy Szoó Ilona írása) a jövőbe mutató kezdeményezések bemutatásáig (pl. Pálmai Lili cikke) egy korív a tanulmányokban. Az utolsó, negyedik fejezet "Elődeink nyomában - tanáraink a közösségi művelődés, közösségi tanulás terén" címmel kilenc tanulmányt tartalmaz Karácsony Sándor, Durkó Mátyás, Mata János, Lükő Gábor, Rubovszky Kálmán munkásságához kapcsolódóan. Kiemelkedő munkásságuk a művelődés és tanulás terén mindig vissza-visszatérő alapot nyújt, amelyekre építhetjük a kutatásaink fogalmi-elméleti alapjait, és amelyek nem egy alkalommal empirikus kutatásainkhoz is összehasonlítási lehetőséget nyújtanak. Gondolatiságunk, fogalomrendszerünk alapjai az ő munkásságukban találhatók meg.
A kötetet összetett tartalma okán egyaránt ajánljuk felsőoktatási szakembereknek, kutatóknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak éppúgy, mint a közösségi művelődés szakmát építő, gyakorló szakembereknek.