---

Tartalom

1. Bevezetés
  1. Hagyományok
    1. A holland hagyomány
    2. A magyar hagyomány
  2. Új perspektíva a fordítástudományban: összehasonlító fordítástörténet
    1. A diszciplína kijelölése, a téma megjelölése
    2. Alapkérdések
  3. A munka módszertani keretének kijelölése: párhuzamos "fordítórajzok"

2. Radó Antal és Antonius Angelus Weijnen
  1. Radó Antal (1862-1944) fordításszemlélete
    1. Az idegen munka megértése és átérzése
    2. Az anyagi hűség
    3. Az alaki hűség
    4. További követelmények
    5. Összefoglalás
  2. Antonius Angelus Weijnen (1909-2008) fordításszemlélete
    1. A fordítás haszna és szükségessége
    2. A fordítás nehézsége, illetve lehetetlensége
    3. A fordítás fogalmának meghatározása
    4. A fordítás követelményei
    5. A követelmények abszolút értéke
    6. Versfordítás
    7. Összefoglalás
  3. Összehasonlító táblázat

3. Babits Mihály és Albert Verwey
  1. Babits Mihály (1883-1941) fordításszemlélete
    1. Műfordítói elvei
    2. Babits és Dante Isteni Színjátéka
    3. Babits és Shakespeare
    4. Összefoglalás: Babits fordításszemlélete a nemzetközi hagyományok tükrében
  2. Albert Verwey (1865-1937) fordításszemlélete
    1. Dante Isteni Színjátékának fordítása
    2. Verwey Dante-fordításának kritikája
    3. Formahűség, tónushűség
    4. A fordítás interpretáció
    5. A Shelley fordításáért folytatott küzdelem
    6. Összefoglalás
  3. Összehasonlító táblázat

4. Kosztolányi Dezső és Carry van Bruggen
  1. Kosztolányi Dezső (1885-1936) fordításszemlélete
    1. Nyelvszemlélete
    2. A fordításról
    3. Összefoglalás
  2. Carry van Bruggen (1881-1932) fordításszemlélete
    1. A nyelvről
    2. A fordításról
    3. Összefoglalás
  3. Összehasonlító táblázat

5. Vas István és Martinus Nijhoff
  1. Vas István (1910-1991) műfordítói munkássága
    1. A műfordítás jelentősége
  2. Martinus Nijhoff, a műfordító
    1. Külső és belső fordításszemlélet
  3. Összehasonlító táblázat

6. Összegzés
  1. A munka eredményei, jelentősége, új perspektívák

7. Köszönetnyilvánítás

8. Függelék
  1. Dante: Divina Commedia

9. Summary
  1. The Dutch Tradition
  2. The Hungarian Tradition
  3. Comparative Translation History
  4. Fundamental Questions
  5. Perspectives

10. Irodalom

---

Bevezetés

Az irodalomtörténet szerint a római irodalom egy görög színdarab fordításával vette kezdetét Krisztus előtt 240 évvel. "A fordításelmélet felé vezető úton Cicero tette meg az első lépést" (Hell 2003: 38). A magyarországi első írott nyelvemlék szintén fordítás, és a holland írott hagyomány szintúgy fordításokkal kezdődött. A középkori magyar és a holland írott hagyomány általában véve erősen támaszkodott idegen nyelvű - különösen latin - forrásokra. Bárhol beleásunk akár a magyar, akár a holland irodalomtörténetbe, elképesztő mennyiségű fordításra akadunk. Már a 19. századi holland Jonckbloet "panaszkodott", hogy a középkori irodalmat szinte kivétel nélkül fordítások képezik, és Knuvelder ezt száz évvel később csupán azzal a megjegyzéssel tudta enyhíteni, hogy e fordítások zömét átdolgozásnak kell neveznünk. A 18. század irodalmi teljesítményét olyan mértékben képviselték a fordítások és átdolgozások, hogy az eredeti regények címlapján ott harsogott a "Nem Fordítás" felirat; még a legelső modern holland regény, a Sara Burgerhart (1782) fedelén is. A magyar nyelvben is, lévén elszigetelt nyelv, a kezdetektől fogva lényeges jelentőségű a fordítás. Az úgynevezett kis kultúrákat a történelem folyamán gyakran csupán "tökéletlen másolatoknak tekintik, történetüket az utánzás és a megkésettség jegyében írják meg". A magyar irodalom önszemléletének egészen a közelmúltig meghatározó eleme volt a kicsinység, a másodrangúság tudata, és ezt elmondhatjuk a 20. század első felének holland szemléletéről is. A fordítás helye és szerepe egy kultúrában szorosan összefügg a befogadó irodalom belső állapotával: ebből következhet a fordításszemlélet hasonlósága is. A 19. században és a 20. század elején Hollandiában és Magyarországon is főként azt kellett bebizonyítani, hogy a holland, illetve a magyar nyelv igenis alkalmas klasszikusok, külföldi remekek fordítására, hogy e nyelvek hajlékonyak és kifejezésben gazdagok. Ez természetesen rányomta bélyegét a műfordítással kapcsolatos elvekre, a fordításkultúrára.

---