---

Tartalom

I. AZ INTÉZET TÖRTÉNETE
1. A kereskedelmi akadémia megalapítása és fejlesztése
2. Weisz B. F. elnöksége
3. Kochmeister Frigyes báró újabb elnöksége

II. AZ INTÉZET TANTERVÉNEK TÖRTÉNETE
1. A kereskedelmi akadémia megnyitásától Körner nyugdíjazásáig
2. Lewin Jakab igazgatósága
3. A jelenlegi tanterv

III. SZEMÉLYI VISZONYOK
1. A vezérlő bizottság 1895-96-ban
2. A tanári kar 1895-96-ban
3. Az 1895-96. iskolai évre beirt tanulók névsora
4. A vezérlő bizottság előbbi és mostani tagjai
5. A tanári kar előbbi és mostani tagjainak életrajzi adatai
6. A kereskedelmi akadémia sikerrel végzett tanulói és azok mostani állása
7. Az egyéves kereskedelmi szaktanfolyam sikerrel végzett hallgatói

IV. TÁBLÁZATOK ÉS KIMUTATÁSOK
1. Az osztályok és a beirt tanulók évenkinti kimutatása
2. A beirt tanulók vallásfelekezete
3. A beirt tanulók szülőhelyök szerint
4. A beirt tanulók szüleik lakóhelye szerint
5. A beirt tanulók évvégi általános osztályzata
6. Pénztári főbb tételek
7. Az intézet állandó segélyezői
8. A budapesti kereskedelmi akadémiának juttatott segélyek és alapítványok betüsoros jegyzéke
9. A budapesti kereskedelmi akadémiában létező ösztöndíjak, alapítványok és tandíjmentes helyek az 1894-95. iskolai év végén
10. A budapesti kereskedelmi akadémia Évi Jelentéseiben foglalt önálló czikkek kimutatása

V. FÜGGELÉK. SZABÁLYZATOK ÉS OKLEVELEK
1. A helytartótanács engedélyező rendelete
2. A pesti kereskedelmi akadémia első szervezeti szabályzata
3. A helytartótanács engedélyező rendeletének pótléka
4. Az alkotmányutczai épület zárköve alá helyezett okmány
5. A budapesti kereskedelmi akadémia alapszabályai
6. A budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottságának ügyrendje
7. Nyugdíjszabályzat a budapesti kereskedelmi akadémia tanári testülete számára
8. A Wahrmann Mór-féle könyvtár-alapítvány
9. Fegyelmi szabályok a budapesti kereskedelmi akadémia hallgatói számára
10. Rend- és fegyelmi szabályzat a középiskolát végzettek egyéves kereskedelmi szaktanfolyamának hallgatói részére
11. A Pesti polgári kereskedelmi testület "Rudolf"-alapítványa
12. A Pesti magyar kereskedelmi bank "Ferencz József és Erzsébet" alapítványa
13. A Stein-féle ösztöndíj alapító levele
14. A kereskedelmi akadémia "Deák Ferencz"-alapítványa
15. A nagykereskedői testület "Ferencz József és Erzsébet"-alapítványa
10. A polgári keresk. testület "Ferencz József és Erzsébet"-alapítványa
17. A bpesti keresk. akadémia "Ferencz József és Erzsébet"-alapítványa
18. Az intézet fennállásának első 25 évében volt tanítványok jubileumi alapítványa
19. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár alapítványa
20. A Magyar gyarmatárú-kereskedők országos szövetségének alapítványa
21. A Magyar országos központi takarékpénztár alapítványa
22. A Pesti Lloyd-társaság két tandíjmentességi ösztöndíj-alapítványa
23. A "Foncière" tisztviselőinek Schön Vilmos-alapítványa
24. Az 1883. évi abituriensek alapítványa
25. A fővárosi magánhivatalnokok körének alapítványa
26. A Megyeri Krausz Mayer-féle ösztöndíj
27. Az 1883-84. évi abituriensek alapítványa
28. Machlup Adolf és Ede alapítványa

---

Előszó

Midőn a budapesti kereskedelmi akadémia tekintetes vezérlő bizottsága részéről abban a megtisztelő megbizásban részesültem, hogy hazánk ezredéves ünnepe alkalmából irjam meg ez intézet történetét, tisztában voltam azokkal a nehézségekkel, melyeket egyrészt a közlendő anyag megválasztásában, másrészt a szükséges adatok egybeállításában le kell majd küzdenem. Világos volt előttem, hogy szemben azzal a fontos szereppel, mely a budapesti kereskedelmi akadémiának az egész hazai szakoktatás történetében jutott, nem szorítkozhatom kizárólag azoknak az intézkedéseknek fölsorolására, melyek ezen intézet fejlődésére nagyobb befolyással voltak, hanem föl kell említenem azokat a kormányrendeleteket is, melyek hazánk kereskedelmi szakoktatásának ügyével foglalkozva, épen a budapesti kereskedelmi akadémia kivételes viszonyai következtében ennek szervezetén semmit sem változtattak. Másrészről épen a szélesebb köröket is érdeklő tárgy miatt kerülnöm kellett azoknak a kisebb jelentőségű dolgoknak a fölsorolását, melyek némely monográfiát annyira házias jellegűvé tesznek, hogy olvasásuk csak a közvetetlenül érdekelteknek képes figyelmét lekötni. Ez okból mellőztem a vezérlő bizottság személyi intézkedéseinek fölsorolását, mert azt tartom, hogy a bizottság ez irányú munkássága az intézetben működött tanárok életrajzi adataiból eléggé kiviláglik. Ugyanezért foglaltam külön fejezetbe a tanterv történetét is, mely igy az intézet egyéb benső ügyeitől különválasztva, a szakoktatás tisztán pedagógiai fejlődéséről áttekinthető képet nyújt.

Nagyobb nehézséggel járt az intézet első éveire vonatkozó adatok egybeállítása. A kereskedelmi akadémia Évi Jelentése ugyanis csak a harmadik iskolai év végén, 1860-ban jelent meg először nyomtatásban, akkor is oly hézagosan szerkesztve, hogy még csak a tanulók száma sem tudható meg belőle. Az alapítás körülményeiről az időközönkint megirt történeti visszapillantások nagyon kevés részletes adatot tartalmaznak, mivel pedig a vezérlő bizottság jegyzőkönyvei is csak az intézet megnyitása után egy beállított "végleges bizottság"-nak 1857. deczcmber 27-én megtartott ülésével kezdődnek, az alapítás történetének egybeállítása végett irattárunkat kellett átkutatnom. E közben az előkészítő bizottság egyes tagjainak több levelére, az alapító kereskedelmi testületek több átiratára és a hatóságokhoz intézett fölterjesztések fogalmazványaira akadtam, melyek az alapítás körülményeit kellően földerítik és melyek jobbadán egybevágnak a pesti kereskedelmi testületek történetében föltüntetett adatokkal, a mint azokat Pólya Jakab dr. úr ezzel egyidejűleg megjelenő munkájában a testületek jegyzőkönyvei alapján egybeállította. Szerencsés véletlennek köszönhetem az első években beirt tanulók pontos számát és azon évek pénztári adatait, mivel a rendszeres számadási könyvek csak az 1863. évtől kezdve maradtak fönn. E számadási könyvek és az alkalmi kimutatások részletes egybevetése alapján sikerült egybeállítanom azt a betűsoros kimutatást is, mely a budapesti kereskedelmi akadémiának juttatott adományok és alapítványok felsorolásával a hála adóját van hivatva leróni a kereskedővilág azon lelkes tagjai iránt, kiknek áldozatra készsége tette lehetővé, hogy ez intézet megalapításával és fokozatos fejlődésével a felsőbb kereskedelmi szakoktatás hazánkban a virágzás mai fokára emelkedett.

Sikerrel végzett tanulóink mostani foglalkozásának egybeállítása a dolog természeténél fogva a legtöbb munkával járt. Ennek említése mellett el nem mulaszthatom, hogy hálás köszönetét ne mondjak pénzintézeteink és iparvállalataink t. igazgatóságainak és a helybeli nagyobb magánczégeknek, melyek fölkérésünkre lekötelező előzékenységgel bocsátották rendelkezésemre a tisztviselőikre vonatkozó adatokat, valamint t. kartársaimnak is, kik volt tanítványaik körében gyűjtött adatokkal támogatták a névsor ez irányú kiegészítését. Hogy e több oldalú, készséges közreműködés daczára is maradtak a munka e részében hézagok, annak mentségére szolgáljon az a körülmény, hogy minden előleges följegyzés nélkül 36 évre visszamenőleg kellett ezúttal az intézet volt tanulói után kutatnom, a kereskedő pályára kiképzett fiatal emberek közűi pedig sokan próbálnak szerencsét idegen országokban, mi által gyakran a hazai körökkel minden összeköttetésük megszűnik. Igy is, a mennyire e névsor az idevágó adatokat feltünteti, érdekes tanulmányra nyujt anyagot, mely egy dolgot minden esetre fényesen bebizonyít, azt, hogy a kereskedelmi szakoktatás előmozdítása czímén a budapesti kereskedelmi akadémiának oly bőkezűen nyujtott segélyezések fejében ez intézet valóban művelt kereskedőket nevelt hazánknak. E névsorból, valamint a statisztikai táblázatokból folyó következtetések a vezérlő bizottságnak és az annak intenczióit lelkesedéssel megvalósító tanári testületnek munkásságát oly kedvező színben tüntetik föl, hogy csak a reklám ráfogásának elkerülése kényszerített arra, hogy az intézet költségén megjelenő e munkában azok fejtegetését mellőzzem.

Mellőztem továbbá az intézet vagyoni helyzetét föltüntető adatok közlését, mivel e vagyon legfőbb alkatrészei, az iskolaépület, berendezés, gyüjtemények, könyvtárak stb. a vagyon jövedelmezőségének közkeletű fölfogásától annyira elütnek, hogy az ily elemekből megszerkesztett vagyonmérlegek közzététele a nagyközönséget az intézet anyagi viszonyainak megítélésében könnyen megtéveszthette volna. A statisztikai táblázatokból kihagytam a tanulók nemzetiségének és szüleik polgári állásának föltüntetését, egyrészt mert az összehasonlításra e tekintetben legérdekesebb, régibb évek adatai nem voltak utólagosan megszerkeszthetők, másrészt mivel egy évtizedet meghaladó időn át szerzett tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a tanulók bevallásai e két kérdés körűi annyira ingadozók, hogy az azokból szerkesztett statisztikák alig szolgálhatnak komolyabb tanulmány alapjául.

A hazai szakoktatás története szempontjából csatoltam a könyvhez a függelékben feltüntetett okmánytárt, hogy az előadást az okmányok közbeiktatása által túlságosan meg ne szaggassam és hogy ez okmányokat, melyek közűl több már most is csak nagyobb utánjárás mellett volt megszerezhető, eredeti szövegükben föntartsam, mely utóbbi szempontból a német eredetieket sem fordítottam le.

Végűi hálás köszönetét mondok a budapesti kereskedelmi akadémia tekintetes vezérlő bizottságának azért a kitüntető bizalomért, melylyel e munka megirására alkalmat nyujtott, mi lehetővé tette, hogy a kereskedelmi szakoktatás hazai anyaintézetének e történetével talán hasznavehető anyagot szolgáltattam nálamnál hivatottabbaknak, kik majdan az egész magyar szakoktatás részletes történetének megirására fognak vállalkozni.

Budapest, 1896. évi április végén.
A szerző.

---