Kubinyi Lajos
Iparos-gazdák könyve
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
2. Hol üsse fel sátrát?
3. Minő munka-erőt szerezzen?
4. Mikép értékesbitse gabonáját?
5. Mikép értékesbitse lisztjeit?
a) Kétszersültek
b) Csövestészták és pereczek
c) Más száraz-tészták
6. Mikép értékesbitse a bőrnemüeket?
7. Mikép értékesbitse a husnemüeket?
a) Marhahusfélék
b) Juhhusfélék
c) Disznóhus
aa) Páczolás és füstölés
bb) Aprózás és vegyités
cc) Szalámi. Mortadella. Braunschweigi hurka. Augsburgi kolbászok. Cervelatok
8. Mikép értékesbitse a tejnemüeket?
a) Vajkészités
b) Sajtkészités
9. Mikép értékesbitse a lent és kendert?
a) Előkészítés
b) Fonás és szövés
10. Iparos-gazda ember mint ezermester
A) Vasmunkák
B) Famunkák
C) Vessző-félék
D) Szalmafélék
E) Csontok, szarvak, serték
Bevezetés
Könyvünk, nem csupán a gazdák vagyis iparos-gazdák, hanem az összes iparos-gazda családok számára van írva, egyrészt azért, mert a gazda-ember maga nem végezhet minden munkát; elég ha némelyikéhez csak utasítást ad, azok végrehajtása a család többi tagjainak s cselédeiknek, segédeiknek stb. lévén feladata; másrészt azért, mert egy gazda-ember, vagy egy iparos-család maga, egynémely munkájának csak akkor láthatja jó sikerét, ha azokban gazdatársai, az iparos-gazda családok egész csoportjai részt vesznek.
Könyvünk pedig nem csupán a munka-intéző iparos-gazdák, hanem jelentékeny részben azok élettársa, felesége (t. i. fele-segítsége), az "iparos gazdasszonyok" részére is van írva, mert e könyv nemcsak a termelés és értékesbítés, hanem a fogyasztás és megtakarítás kérdéseivel is foglalkozik. Szem előtt tartja azt, hogy összes termelésünk legnagyobb részét mi magunk fogyasztjuk el, sőt nagy mérvben fogyasztjuk a külföldi öltözéki czikkeket s füszer-anyagokat, élelmi és élvezeti tárgyakat; szem előtt tartja, hogy mindezen czikkek felhasználása, szétosztása főkép a családanya keze, "női kezek" útján történik és ezek értéke milliárdokra menvén, okszerű fogyasztás útján száz meg száz millió forintnyi értéket takaríthatunk meg. Mi pedig a termelést illeti: ebben sem utolsó tényezők a női kezek, a női munkák, melyekről e könyvben, melynek főczélja a közvagyonosbodás előmozdítása, épen nem feledkezhetünk meg.
Szólunk tehát az iparos-gazda családok mindenik tagjához, még a gyermekekhez is, mert számos apró házi s kerti munkában az ő kezök csak oly hasznavehető, mint a felnőtteké. Szólunk az értelmesb cselédekhez s családaikhoz is, mert ezeknek be kellett már látniok, hogy helyzetük csak akkor lehet kielégítő, ha gazdáik ügyeit saját ügyeiknek tekintik s így mindenik kéz hozzájárul, amennyiben teheti, úgy a termelés, mint az értékesítés munkáihoz, - már csak azért is, hogy teljes joggal osztozzék a fogyasztásban, - ama régi közmondás alapján: "ki mint eszik, úgy dolgozik" - és ki nem dolgozik, az nem érdemli meg kenyerét sem.
Azt mondhatják ezek mindnyájan, hogy hiszen az iparosság nekik nem köteles munkájok; hogy az iparüzés csupán a szakiparosok dolga, kiket t. i. egy s más iparműtételre, a munkaeszközök s anyagok helyes kezelésére oktatnak; hogy továbbá az iparos oktatást országszerte életbe léptetni, az iparosságot országszerte kedvelt és sikeres dologgá tenni, - az a törvényhozás feladata. Mondhatják még azt is, hogy hiszen ők mindhiában igyekeznek, ha a törvények s nemzetközi szerződések a magyar ipar kifejlődését lehetlenné tették, - mondhatnak ilyes dolgokat, mert közbeszéd tárgyát képezik a hazai ipar, a közgazdaság, a nemzetközi vám- s kereskedelmi szerződések. S igazuk van abban, hogy némely nagy gyáraknak (ha ilyenek már léteznek) sok kárt tehet egy-egy vámtétel vagy nemzetközi vámszabályzat; némelyiket gazdaggá tehetné (a fogyasztó közönség kárával) egy-egy vámemelés vagy behozatali tilalom. Hanem hát legyünk tisztában az iránt, hogy a vám- s kereskedelmi nemzetközi szerződések főkép csakis a már létező nagy gyárak közötti élethalál-harcz szabályzására vonatkoznak, míg ezt az ipart, mit gazdasági vagy házi iparnak nevezünk, meghagyják az ő teljes szabadságában.
Nem köteles munkája ez senkinek; de nem is a szakiparosok dolga ám a gazdálkodás útján nyert termények s állati termékek értékesbítése, hanem az iparos-gazda családé. Az igaz, hogy ehez is kell némi szakképzettség, t. i. értelem, szorgalom s bizonyos műtételek ügyesen véghez vitele. Hanem hát, épen arra való e könyv, hogy azt a szakképzettséget megszerezni segédkezzék. A mi pedig a törvények segédkezését illeti: erre nincs szükségünk. Czikkeink közül kevés mehet túl az ország határain, csakis egy jó része az, mi a közel piaczokra számíthat; a legnagyobb részt maga az iparos-gazda család, a cselédek, ezek családjai, továbbá a házi és gazdasági állatok fogyasztják el.
Iparosságunk sikere azonban, bármily nemzetközi szerződések közepette is, biztos. Gyarapítja a munkálkodó családok vagyonát s így gyarapítja a nemzetvagyont. Kellemesebbé teszi az életet, amennyiben a szerkezet igényeit pontosabban s helyesebben elégíti ki; javítja a táplálkozás, a ruházkodás anyagait, csinosabbá s kényelmesebbé teszi a lakást s javított eszközökkel látván dologhoz, könnyíti sőt élvezetessé teszi a foglalkozás számos nemeit, műtételeit.