A magyar polgár
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A szerkesztők előszava
POLGÁROSODÁS MAGYARORSZÁGON
Tölgyessy Péter: Zsákutcából zsákutcába. Az ismétlődően megrekedő magyar polgárosodás ellentmondásai
Szelényi Iván: A "második Bildungsbürgertum-projekt" virágzása és hanyatlása
Felcsuti Péter: A magyar polgár - "és megint elölről"
Róbert Péter: Polgárosodás-projekt: kiemelt program - bizonytalan ideig szünetel
Tóth István György: Róka fogta csuka. Miért gyenge és szűk a magyar középosztály, és mitől változhatna meg mindez?
HISTÓRIA ÉS KONTEXTUS
Gombár Csaba: Mikor fejeződik már be...?
György Péter: A Buddenbrook-paradigma és a Zuckerberg-galaxis - kreativitás és kapitalizmus
VÁLLALKOZÓK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
Laki Mihály: Magyar nagyvállalkozók a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, avagy a polgárosodás esélyei
Palócz Éva: A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában
Oblath Gábor: Romló intézményi környezet és növekvő újrabefektetés? Egy rejtély megfejtése
Lantos Csaba: Polgárság és vagyonosodás
Lakatos Péter: Generációs profilok - ahogy én látom
STÁTUS ÉS STÍLUS
Valló Péter: A kincs, ami nincs
Sik Endre: A magyar polgár természetrajza. Egy kvanti küzdelme a polgárral a polgárért
Szirmai Viktória: Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
Bálint András: Polgár a Nagymező utcában
Erdős Virág: Lábjegyzet a Katalinka szállj el című szöveghez
Kovács Árpád: A polgár várakozásai és a pénzügyek
ÉLETKÉPEK - EGYKOR ÉS MOST
Baráth Etele: Levél egy polgár barátomnak
Ferge Zsuzsa: A magyar polgár, ahogy az 1930-as évek publicistája látta - vagy aminek remélte
Grecsó Krisztián: Polgári szilánkok
Jordán Tamás: Ki vagyunk osztva
Nádas Péter: Világló (jó polgári) részletek. Emléklapok egy elbeszélő életéből
Závada Pál: A polgár és a leventeoktató (regényrészlet)
POLGÁR ÉS ÁLLAM
Stumpf István: Polgár és jogállam. Egy szakkollégiumi generáció metamorfózisa
Bojár Gábor: Egy szubjektív polgárdefiníció
Rudas Tamás: Állam és alattvalói. Szilánkok
Előszó
Polgárság, középosztály, független egzisztenciák, gondolkodó emberek. A demokrácia és a társadalmi stabilitás tartópillérei, a prosperitásban, kiszámíthatóságban, intézményi stabilitásban érdekelt individuumok. Kreátorok, kultúrahordozók, dinasztiaépítők. Döntően inkább nyugatosok, de civilizációsan nyitottak (vagy nem). Ezek egy része, vagy mind együtt. A magyar polgár talán ilyen, talán nem, talán részben igen, talán részben sem.
Kolosi Tamásnak a magyarországi rendszerváltozásról idézett kedvenc gondolatmenete a polgárság két frakcióját, a tulajdonosi és a képzettségi polgárságot (a XIX-XX. század fordulóján a német tudományosságban divatos fogalomhasználattal Besitzbürgertum és Bildungsbürgertum) különbözteti meg. A tulajdonosi polgárság elsősorban haszonorientált, míg a képzettségi polgárság elsősorban értékorientált. Nálunk a rendszerváltás nagy kérdése az volt, hogy sikerül-e a két réteg "kapuit" minél szélesebbre tárni, el lehet-e érni, hogy elég széles és elég erős legyen az új magyar középosztály, az új magyar polgárság.
A kötet gondolkodó magyar polgárokat (művészeket, tudósokat és vállalkozókat) szólaltat meg arról, milyen szerintük a (többi) magyar polgár, hol terem, mit akar és mit nem, és ha mégis igen, akkor miért. Műfaji megkötés nem volt: esszé, tárca, vers, társadalomtudományos okfejtés, történelmi tabló; jöhetett bármi, ami elgondolkodtat, újrafogalmaz. Minden, aminek hozzáadott értéke van, amitől több lesz az olvasó: mennyiségben és minőségben is.
A kötetet Kolosi Tamásnak dedikáljuk. Ő egy olyan magyar polgár, aki magába sűríti a tulajdonosi és a képzettségi polgárt: könyvkiadással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozó, társadalomkutató, vélemény- és kultúraformáló egy személyben. Bennünket, szerkesztőket a saját munkahelyeinken (a Magvető Kiadón és a Tárki Zrt.-n) keresztül több mint két évtizedes munkakapcsolat és baráti viszony köt hozzá. Mindkét intézmény jól ismert Magyarországon, és mindkét intézmény belső munkakultúrájának része a nyitott, érvekre alapozott vita, a független gondolkodás és alkotás. Ez a kötet e két intézménynek is közös vállalkozása. A könyv születésnapi ajándék, de a szövegek tartalmának, tónusának meghatározásakor kifejezetten azt kértük a szerzőktől, a cikkük általában a magyar polgárról, a polgárosodási folyamatról szóljon. Legyen hozzájárulás ahhoz a diskurzushoz, amelyben tisztáznunk kellene, hol is tart országunk a modernizációs, polgárosodási, nyugatosodási folyamatban (ha egyáltalán).
A felkért szerzők listája a szerkesztők megfontolásait tükrözi. Nem értékítélet, nem törekszik teljességre, sem kizárólagosságra. Kolosi Tamásnak sok barátja, ismerőse, a témához hozzászólni tudó kollégája van. A szerkesztőknek van rálátásuk erre a körre, de ez nyilván nem teljes, és nem is kizárólagos. Összességében azt reméljük, hogy az olvasó a kialakult képet érdekesnek, az írásokat gondolatgazdagnak, a kötetet önálló hozzáadott értéknek fogja tartani. Mert szerintünk a gazdasági, kulturális értelemben vett hozzáadott érték, illetve az annak létrehozására irányuló folyamatos törekvés a polgár, és általában a polgárság alapvető jellemzője. Ebben, úgy látjuk, kötetünk szerzői is egyetértenek. A polgárosodási folyamat jellegét, tempóját illetően a szövegek sokféle árnyalatot, értelmezést mutatnak be. Reméljük, hogy az olvasó egyet fog érteni velünk: érdemes volt arra törekedni, hogy művészek, tudósok és aktív vállalkozók egyszerre, egy kötetben mondják el a véleményüket ugyanarról a dologról. Hogy örüljünk.
Morcsányi Géza és Tóth István György