Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

In memoriam Görömbei András

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom


Pálinkás József búcsúbeszéde
Bitskey István: Barátság fél évszázadon át
Péntek János: Továbbható élet és mű vonzáskörében

I. "AZ IRODALOM SZÁMOMRA VALÓBAN LÉTÉRTELMEZÉS ÉS LÉTFORMÁLÁS"
Monostori Imre: "Nekem Németh László életműve a legnagyobb szellemi élményem" (Görömbei András Németh László-képe)
Pósa Zoltán: A szellemi honvédelem szelíd vátesze - Irodalomtörténeti panoráma Erdélyről Görömbei András életművének optikájával
Papp Endre: Az "istenképűség" bizodalma az esztétikában (Adalék Görömbei András Nagy Gáspár-képéhez)
Maticsák Sándor: A magyar nyelv és kultúra oktatása a Helsinki Egyetemen

II. "A NEMZETI IRODALOM MEGÚJULÁSÁNAK ÁRAMÁBAN SOKSZÍNŰ MAGYAR IRODALOM BONTAKOZIK KI..."
Havas László: A Szent István-i Intelmek gondolatiságának és szerkezetének egy újabb lehetséges liturgikus ihletője (A Miatyánk magyarországi hatástörténetéhez)
Imre Mihály: Adalékok a hesseni-magyar kulturális kapcsolatok történetéhez a 17. század elejéről
Debreczeni Attila: Kazinczy verseinek egy rejtélyes kézirata
Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy a megyei közéletben (Részlet egy nagyobb munkából)
S. Varga Pál: Erdélyi János romantikafogalmáról
Fazakas Gergely Tamás: A magyar protestáns gályarabok emlékezete a 19. század második felében (Egy kutatási irány lehetőségeinek első vázlata)
Bényei Péter: Az áldozat-lét "apológiája" (Gozsdu Elek: Egy falusi mizantróp)

III. "...A MAGYAR MŰVÉSZET EGYIK LEGSZEBB KORSZAKA..."
Baranyai Norbert: Emlékezés és játék (A Hét krajcár mint alkotói önértelmezés)
Gróh Gáspár: Úton Az elsodort falu felé - Szabó Dezső irodalomszemléletének formálódása
Dobos István: Regény és színmű. A szabálytalan remekmű
Korsós Bálint: Németh László világkultúra-esszéi pályája kezdetén
Nyilasy Balázs: József Attila "kései versei" körül
Lapis József: "...ha eltemet, ki eltemet" - A József Attila-recepció narratívaképző eljárásai

IV. "AZ ERDÉLYI IRODALOM IS FONTOS ÜGYEM MARADT"
Kántor Lajos: Ligeti Ernő és Karácsony Benő - 1925
Vallasek Júlia: Fekete bőr, fehér maszk (Másságkonstrukciók Ligeti Ernő Az idegen csillag című regényében)
Cseke Péter: Tompa László "udvarhelyi udvartartása"
Karádi Zsolt: Isten előtt meztelenül - Kísérlet Dsida Jenő Hálóing nélkül című versének értelmezésére
Váradi-Kusztos Györgyi: Anekdotikus eszközök és modern funkciók Bánffy Miklós Erdélyi történetében

V. "MINDEN REMEKMŰ EGY KICSIT MAGÁHOZ IS FORMÁLJA A NEMZETI IRODALMAT"
Abádi Nagy Zoltán: "A gondolkodás karbantartása": A Torockói gyász kognitív narratológiai nézetben
Imre László: Barta János "nagy korszaka" (Az 1958 utáni másfél évtized)
Lajtos Nóra: Az önértés parabolája (Sánta Ferenc: Isten a szekéren)
Kulin Borbála: "Költő, mit tudsz szólni a halálról?" - A halál transzcendencianélküliségének természete Illyés Mors bona, nihil aliud című versében
Babosi László: A prózaíró Ratkó József (Műhelytanulmány a költő prózakötetének szerkesztése közben)
Jánosi Zoltán: "Halottak faluja" - Nemzeti krízis és demitologizáció a Hetek és a Kilencek költészetében
Szirák Péter: A titok kihozatala - Egy Nagy Gáspár-versről
Márkus Béla: Bekerültek, idegenek - Vonások a Nincstelenek faluképéhez

VI. "MEG AKARTAM MUTATNI A KÜLÖN SORSBÓL SZÁRMAZÓ KÜLÖNBÖZÉSEKET, S A KÖZÖS NYELVBŐL, HAGYOMÁNYBÓL, KULTÚRÁBÓL KÖVETKEZŐ EGYSÉGET"
Gerliczki András: Kétségbeesett szabadság - a szerep újrafogalmazása Szilágyi Domokos Garabonciás című kötetében
Cs. Nagy Ibolya: Farkas Árpád (A pályakép főbb vonásai)
A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert-zsoltárok intertextuális beépülése Sütő András két művébe (Olajágas galambsereg; Engedjétek hozzám a szavakat)
Chován István: "Kohlhaas Mihály gyalogos reménysége" (Kleist és Sütő András)
Elek Tibor: Az irodalom autonómiája - avagy hogyan olvassuk Markó Bélát?
Antal Attila: Egy vajdasági költő ars poeticája (Ács Károly: Valaki verset olvasott)
Bertha Zoltán: Nagy Zoltán Mihály regénytrilógiái
Réti Zsófia: Többszörösen gyarmatosított idő, avagy lehet-e a határon túli magyar irodalomnak posztkoloniális elmélete?

VII. "...EURÓPAI MÉRTÉKKEL NÉZTÉK ÉS ÍTÉLTÉK MEG A MAGUK MAGYAR VILÁGÁT..."
Balkányi Magdolna: Gondolatok a drámafordítás elméletéhez Heinrich von Kleist Der zerbrochene Krug/Az eltört korsó című drámájának magyar fordításai kapcsán
Kovács Kálmán: Az idegen nyelv státusza az irodalmi szövegben
Bertha Csilla: A művészetbe ágyazott emlékezet Brian Friel drámáiban
Takács Miklós: És a szerző Stockholmba megy: a szerzőség fogalmai az irodalmi Nobel-díj intézményrendszerében

Görömbei András életrajza
Emlékező barátok és tisztelők
Névmutató


Ismertető

Hagyomány a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében, hogy hetvenedik születésnapjuk alkalmából tanulmánykötettel köszöntik meghatározó professzoraikat a kollégák. A 2013-ban elhunyt Görömbei András irodalomtörténész február 5-én töltötte volna be hetvenedik életévét, amely évfordulóra a tanulmánykötet megjelenésén túl emlékkonferenciát rendeztek kollégák, pályatársak, barátok és tisztelők részvételével.

...

Az ünnepségre megjelent tanulmánykötetben negyvenöt írás kapott helyett és több mint háromszáz emlékező kolléga és barát nevét tartalmazza. Az In memoriam Görömbei András című kötet Pálinkás József búcsúbeszédével kezdődik, amely az akadémikus irodalomtörténész temetésén hangzott el: "Non recuso laborem. Nem futok meg a munkától. Ez volt Görömbei András jelmondata, amit Szent Márton és Márton Áron püspökök örökségéből merített. Aki hallotta, leginkább Görömbei András nagy munkabírására, fáradhatatlanságára gondolt. De ez a jelmondat többet és mást jelent. Azt jelenti, hogy a hivatása: vállalás. Hogy a hivatása: elköteleződés és szolgálat. Hogy tudósnak, tanárnak, magyarnak lenni nem mindig kényelmes és biztonságos. Azt jelenti, hogy vállalni kell a munkát, a fáradtságot, s akár a szenvedést is, ha számítanak ránk, ha szükség van ránk, ha feladatunk van. Görömbei András nem futott meg a munkától, a hivatástól, a vállalástól. Tudta, hogy szükségünk van rá. Több mint négy évtizedes életműve, eleven emléke ezt bizonyítja."

A kötet borítóját Görömbei András kedvenc szobrának, az egyetemen található, Hatvani Istvánt ábrázoló szobornak részlete díszíti.

Forrás: http://www.unideb.hu


×