---

Tartalom

Táblázatok, ábrák jegyzéke
Mellékletek jegyzéke
Bevezető
Hipotézisek

1. fejezet: Nonprofit szektor szerepe a XXI. századi Magyarországon
  1.1 Civil-, nem kormányzati, avagy nonprofit szektor definíciós kísérletei:
  1.2 Nonprofit szervezetek megjelenési formái, legfontosabb jellemzői, feladatai:
2. fejezet: A bizalommal, bizalom kutatással kapcsolatos kérdések:
  2.1 A bizalom és a társadalmi tőke kapcsolata:
3. fejezet: Állampolgári gondolatok a nonprofit szektorról
4. fejezet: Tükörkép, avagy hogyan látják magukat a civil szervezetek
5. fejezet: Vállalatok szerepe a civil szervezetek életében
6. fejezet: NIOK avagy mi a feladata a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítványnak a civilek életében
7. fejezet: Civil szervezetek a daganatos gyermekek szolgálatában avagy a kutatás tanulságai egy konkrét szervezet életében esettanulmány

Epilógus
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Mellékletek

---

Bevezető

Az utóbbi időkben nem telik el úgy nap, hogy ne látnánk, hallanánk egy-egy civil szervezet hirdetését az 1%-os kampány kapcsán, hiszen ez az egyik legfontosabb bevételi forrása a szektornak. Biztosan sokakban felmerül ez a kérdés, ahogy bennem is felmerül minden évben, hogy melyik szervezetet támogassam és miért éppen azt, honnan tudhatom, hogy adóforintjaimmal a legjobb célt szolgálom és egyáltalán a hirdetések mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy egy adott szervezetben bízzak. Gyakran elgondolkodom rajta, hogy a hirdetéseken kívül milyen egyéb lehetőségei vannak egy civil szervezetnek arra, hogy érdekgazdáiban bizalmat ébresszen.

Szakdolgozatom legfontosabb kérdése, hogy egyáltalán mit is jelent az, hogy bízom valamiben? A bizalom kialakításában mely tényezők játszanak szerepet és azok milyen mértékben befolyásolnak minket abban, hogy megbízzunk egy adott civil szervezetben. Hogyan tud az a közel 16. 000 szervezet bizalmat építeni?

Ma már a civil szervezetek áthatják a mindennapi életünket. Az oktatástól az egészségügyi-szociális ellátásig, a nyugdíjasoktól a művészeti életig számos alapítvány segíti a közösségi célok megvalósulását.

Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy nagy szükség van a civil szektorra, csak nem mindegy, hogy milyen szervezetekre. Sajnos nem ritka, hogy olyan hírek látnak napvilágot az X szervezet vezetője, vezetői nem a megfelelő célra használták fel a kapott pénzösszeget, vagy az összegyűjtött pénzösszeg csupán töredékét használták fel az adott jó ügy érdekében és a többiből jól éltek, például házat vagy autót vettek, utaztak. Nem meglepő a mai világban ez, hiszen állami cégeknél történt korrupciós botrányok napi szinten kirobbannak, de ezt a civil szektor véleményem szerint nem engedheti meg magának.

Tapasztalatim szerint sokan nem bíznak meg a civil szervezetekben ez részben köszönhető a médiában megjelenő negatív híreknek, botrányoknak például a Gyermekrák Alapítvány 1996-1997-es évi 1% körüli gyűjtésével kapcsolatos hisztériára sokan emlékezhetünk. Vagy a Zuschlag ügy kapcsán fiktív alapítványokat hoztak létre és valójában hogyan tudjuk leellenőrizni egy alapítvány tényleges meglétét? Érdemes megemlítenünk, hogy a működés során elkövetett hibák miatt a Szabolcs megyei főügyészség tavaly 50 alapítvány megszűnésére nyújtott be keresetet. A főügyészség szerint számos olyan szervezet van, amelynek létezik a számlaszáma de ténylegesen nem csinál semmit vagy az egyesületek eltérnek alapszabályuktól, törvényellenes a vezetésük, lejártak a mandátumok, nem rendelkeznek közhasznú jelentéssel.

Közel fél éve egy országos hatáskörű civil szervezet munkatársaként - mely egy ernyő szervezet, tehát 15 alapítványi illetve egyesületi formában működő civil szervezetet tömörít - én is azon dolgozom, hogy szervezetünkben a lehető legjobban megbízzanak az érdekgazdáink.

Véleményem szerint, ha környezetünkben, érdekgazdáink körében sikerül a bizalmat kiépítenünk az nagymértékben befolyásolja a felajánlások, adományok mértékét is hiszen minél nagyobb bizalmat, elismertséget és megbecsülést építünk ki annál nagyobb lehetőségeink lesznek arra, hogy a cél szerinti tevékenységünket végezzük, jelen esetben a beteg gyermekeken segítsünk. A bizalom és adományozási szokások, hajlandóság közötti összefüggésekre a harmadik fejezetben részletesen kitérek majd.

Szakdolgozatom célja, hogy önálló kutatások segítségével bemutassa, hogy az emberek illetve vállalatvezetők véleménye szerint, milyen összetevői vannak a bizalomnak, és mi alapján választja ki egy magánszemély, illetve vállalat, hogy melyik civil szervezet mögé áll, továbbá fontosnak tartom, hogy a civil szervezetek felé egy tükröt tartva mondják el ők maguk milyen lépéseket, tesznek azért, hogy szervezetük bizalmat építsen a társadalom tagjaiban. Távolabbi célom, hogy a kutatásom tapasztalataival hozzájáruljak a szervezetek sikeres bizalomépítéséhez és a szektor elismertségének növeléséhez.

A téma feldolgozásához többféle módszert választottam. Először is a harmadik szektorral való általános ismerkedés után primer kérdőíves kutatás során megvizsgálom, hogy mi magyar emberek véleménye a civil szektorról másrészt a civil szervezeteknek mi a véleménye a témával kapcsolatosan. A vállalatok véleményét a civil szektorról Kuti Éva Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások című munkája nyomán ismertetem az 5. fejezetben, továbbá a szakdolgozatom 7. fejezetében egy interjút olvashatunk az Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekért jelenlegi elnökével Magyari Beck Eduárddal. Ebben a fejezetben az interjú és a kutatások tanulságai alapján megoldási javaslatot kínálok egy kommunikációs akcióterv kidolgozásával.

...

---