---

Tartalom

ELSŐ KÖTET.

A forditó előszava
Bevezetés

ELSŐ FEJEZET. A csodaszerüség iránti érzék csökkenéséről
  Magia és boszorkányság
MÁSODIK FEJEZET. A csodaszerüség iránti érzék csökkenéséről
  Az egyházi csodák
HARMADIK FEJEZET. A felvilágosodás aesthetikai, tudományi és erkölcsi fejlődése
NEGYEDIK FEJEZET. Az üldözésről
  Első rész. Az üldözés előzményei

MÁSODIK KÖTET.

NEGYEDIK FEJEZET. Az üldözésről
  Második rész. Az üldözés történelme
ÖTÖDIK FEJEZET. A politika elvilágiasodásáról
HATODIK FEJEZET. A felvilágosodás történelme az ipar terén

---

Előszó

Midőn Aigner Lajos kiadó úr hazafias áldozatkészsége folytán Leckynek jelen művét, melyet az összes művelt világ elismerő dicsérettel fogadott, forditásban a magyar művelt közönség kezébe van szerencsém nyujtani: kötelességemnek ismerem részint a mű szelleméről, részint a forditás egyes helyeiről nehány szót előrebocsátani.

A mű szellemét illetőleg elég lesz röviden annyit mondanom, hogy annak szerzője szabadelvűleg az európai civilisatio összeségét átkarolva, biztos tekintettel és részrehajlatlan itélettel, a mellett ékes, itt-ott elragadó nyelven tárgyalja a theologiai és bölcsészeti gondolkodásmód időnkinti változásait, a mint egy-egy szellemirány a magiában és a boszorkányhitben, az egyház csodáiban és üldözéseiben, az aesthetikai, tudományos és erkölcsi, politikai és társadalmi téren mutatkozott. S mindezeknél szigorúan ragaszkodván a magasztos erkölcsi elvekhez, bámulatos nyugalommal és objectivitással tünteti fel fontosságukat az emberiség haladására nézve. Lecky kétségen kivül egyik legkitünőbb követője, azon legujabb történelmi iskolának melynek alapitója az angol mivelődéstörténet halhatatlan irója Buckle Tamás.

Hogy mily nagy feltünést okozott e müvével magában Angolországban, mely oly sok kitünő történészszel dicsekszik, mutatja azon körülmény, hogy három rövid év lefolyása alatt két nagy kiadásra volt szükség, és hogy közel 100 dicsérő birálat jelent meg róla Európa művelt államaiban. Nálunk Pesty Frigyes forditotta reá lelkes szavakkal a közfigyelmet a "Századok" 1868. folyamában, és e sorok irója egyszeri olvasás után azonnal kész volt határozatával, hogy - angolnyelvi ismereteit tökéletesitve - e művet, mely a lehető legnagyobb tárgygyal foglalkozik, magyarra forditja, mert meggyőződött a felől, hogy a ki a művelt névre igényt tart, az okvetlenül csak gyönyörrel és haszonnal fogja olvasni.

A mi a forditás egyes helyeit illeti, arra nézve megjegyzendőnek vélem, hogy a tudományos világban általánosan elfogadott idegen szavakat (minők pl. phasis, sphera, typus, materialismus stb) nem tartottam szükségesnek magyarra forditani, nem azért, mintha talán nem lehetett volna találnom ily magyar szavakat, hanem, mivel az olvasó előtt azok bizonyosan ismeretesebbek, mint emezek. Vannak azonban olyanok is, melyeket különös értelmüknél fogva okvetlenűl le kellett forditanom. Ilyen például a cimben használt "felvilágosodás" szó, melyet szerző az eredeti angolban "Rationalism" szóval fejez ki. A bölcsészeti és theologiai tudományok ismerői tudják, hogy mit jelent közönségesen a "rationalismus" kifejezés. Lecky azt sokkal tágabb és jelentékenyebb értelemben veszi; nála e szó az értelmi világosságot jelenti, a mint az az emberek általános gondolkodásmódjának lassankinti változásaiban, a régi elavult nézetektől való elfordulásban nyilatkozik. Ezért úgy hiszem, nem csavartam el az értelmet, midőn a rationalismust fölvilágosodással forditottam.

Egyébiránt a forditó maga örülne legjobban, ha minél több birálója, illetőleg olvasója akadna, mert az kétségtelen bizonyitéka lenne annak, hogy nálunk az emberiség magasabb érdekei iránti fogékonyság mégsem halt ki egészen.

Szarvas, jan. 20. 1872.
Zsilinszky Mihály.

---