---

Tartalom

Bevezetés. E történet eredeti okmányainak kritikai vizsgálata
Első fejezet. A zsidók a templom feldúlását követő napon
Második fejezet. Béther, Judith könyve, a zsidó kánon
Harmadik fejezet. Ébion a Jordánon túl
Negyedik fejezet. A zsidók és a keresztyének közötti viszony
Ötödik fejezet. Jézus legendájának és tanainak megalapitása
Hatodik fejezet. A héber evangyéliom
Hetedik fejezet. A görög evangyéliom. Márcus
Nyolczadik fejezet. A keresztyénség és a császárság a Flaviusok alatt
Kilenczedik fejezet. A keresztyénségnek elterjedése. - Egyptom. - A sibyllismus
Tizedik fejezet. A görög evangyeliomot javitják és kiegészitik (Máté)
Tizenegyedik fejezet. Az evangyéliom szépségének titka
Tizenkettedik fejezet. A Flavius csatád keresztyénei. Flavius Josephus
Tizenharmadik fejezet. Lukács evangyélioma
Tizennegyedik fejezet. A Domitián alatti üldözés
Tizenötödik fejezet. Római Kelemen - A preshyteriátns fejlődése
Tizenhatodik fejezet. A Flaviusok vége. - Nerva. - Az Apocalypsisek ismét felélednek
Tizenhetedik fejezet. Traján. - A jó és a nagy császárok
Tizennyolczadik fejezet. Ephesus. - János aggkora. - Cerinthos. - Docetismus
Tizenkilenczedik fejezet. Lukács, a keresztyénségnek első történetirója
Huszadik fejezet. Syria sektái. - Elkasai
Huszonegyedik fejezet. Traján, a hitüldöző. - Plinius levele
Huszonkettedik fejezet. Antióchiai Ignácz
Huszonharmadik fejezet. Traján halála. - A zsidók lázadása
Huszonnegyedik fejezet. Az egyháznak és a zsinagógának végleges elválása

FÜGGELÉK
Jézus testvérei és unokatestvérei

---

Bevezetés

Azt hittem eleinte, hogy a "keresztyénség eredetének" történetét egy kötetben befejezhetem, de az anyag, a mint munkámban előre haladtam, egyre növekedett s a jelen kötet az utolsó előtti leend. A lehetőség határai között mozgó kifejtését fogjuk abban megtalálni egy ténynek, mely legalább is oly fontos, mint Jézusnak személyes szereplése: azon módot értem, mely szerint a Jézusról szóló legenda megiratott. A keresztyénség eredetének történetében a legfőbb fejezetet - Jézusnak élete után - az evangyéliomok kiadása képezi. E kiadás anyagi körülményeit titokzatosság környezi s bár a legutóbbi években kételyek merültek fel, mégis bátran állitható, hogy az úgynevezett synopticus evangyéliomok kiadásának kérdése immár megérett. A keresztyénségnek viszonya a római császársághoz, az első eretnek tanok, Jézus közvetlen tanitványai közül az utolsóknak letünése, az egyháznak és a synagógának fokozatos külön válása, az egyházi hierarchiának kifejlődése, a kezdetleges közösségi állapot helyébe a presbyteri intézménynek lépése, a püspökség legelső nyomai, Trajánusnak trónralépése s vele egy uj arany korszaknak a megnyilta a polgári társadalom életében: ime ezek ama nagyfontosságu tények, melyek szemeink előtt elvonulni fognak. Hatodik és utolsó kötetünkben a keresztyénség történetéről fogunk szólni Hadrián és Antoninus uralkodása alatt, megismerkedünk abban a gnosticismus fellépésével, az ál János-féle iratokkal, az első apologistákkal, szt. Pál pártjának a Marcion-féle tulzó tanokba szakadásával, az ős keresztyénségnek durva millenarismussá és montanismussá fajulásával, mindezeken átszűrődve a rohamosan izmosodó püspökséggel, a héberrel szakitó s mindinkább görögösödő keresztyénséggel, az összes részleges egyházak közös akaratán kiépülni kezdő "catholicus egyházzal" és megalakulásával egy általánosan elismert hatalmi központnak, mely Rómában veti meg ágyát. Látni fogjuk miként válik el véglegesen a judaismus és a keresztyénség a Bar-Coziba-féle lázadástól kezdve és mint vet emésztő lángot a gyülölet az anya és leánya között. Ettől kezdve a keresztyénség már megalakulónak mondható. Hatalmi elve megszületett, a püspökség teljesen kiszoritotta helyéből a kezdetleges democratiát és a külömböző egyházak püspökei összeköttetésbe lépnek egymással. Az uj Biblia teljes, a neve Uj Testamentom. Jézus Krisztus istenségét elismerik - Syrián kivül is - az összes egyházak. A Fiú még nem egyenlő az Atyával, Ő egy másod isten, a teremtésnek egy legfelsőbb vizire; de valóban: isten. Végül a bölcsőkorát élő vallás belső életét megszállott két-három kiválóan veszedelmes betegség közül a gnosticismust, a montanismust, a docetismust, Marcion eretnek támadását a földre gyurta le a hatalmi tekintély elve. A keresztyénség másfelől elterjedt mindenfelé; helyet szoritott magának Galliában, behatolt Afrikába. Immár nyilván való; a történetirók beszélnek róla, vannak ügyvédei, akik védik hivatalból, vádlói, akik a kritika fegyverével kelnek ellene harczra. Egyszóval, a keresztyénség megszületett és pedig véglegesen; gyermek és sokat fog izmosodni még, de minden szerve megvan már; él és ebből nem csinál titkot; nem embryo többé. A köldökzsinór, mely anyjához füzte, - el van már metszve. Mit sem fog kapni tőle többé, saját erejéből fog élni.

E pillanatnál úgy 160 felé, fogjuk befejezni e művet. Ami erre következend, az már a történeté és elbeszélése viszonylag könnyünek tünhetik fel. Amit mi megvilágositani akarunk, az az embryó-szakra tartozik s nagyrészt önmagából fejtendő ki és olykor kieszelésre szorul. Az anyagi bizonyosságot kedvelő szellemeknek nem nyujt gyönyört az efféle vizsgálat. E távoli időszakok kutatásánál ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy a dolgok lezajlását egész bizonyossággal mondhassuk el, hanem nem egyszer olyanban, mely elképzelni késztet külömböző módokat, amint azok megtörténhettek s ez is már igen sok. Ha van tudomány, mely bámulatos haladást mutat fel napjainkban, ugy ez az összehasonlitó mythologia; már pedig ez a tudomány legkevésbbé sem állott abban, hogy arra tanitson meg: miként alakult meg minden mythos, hanem abban, hogy az alakulásnak külömböző cathegoriáit tárja fel előttünk, ugy hogy mi nem szólhatunk ekként: "Ez a fél-isten, ez az istennő feltétlenül a vihar, a villám, a hajnal" stb., de szólhatunk ekként: "az atmosphera tüneményei és különösen azok, melyek a viharral, a nap keltével és nyugtával állanak összefüggésben, valának termékeny forrásai az isteneknek és a félisteneknek." Aristotelesnek igaza volt, midőn azt mondotta: "Nincs - csupán általánosságban létező tudomány." A történet maga, a tulajdonképeni történet, a nyitott könyvet képező és okiratokon alapuló történet nincs-e szintén alávetve a szükségszerüségnek? Bizonyára a részletekben mit sem ismerünk tökéletesen, ami fő, ezek az általános vonások csupán, az eredményekként jelentkező döntő tények, amelyek igazak maradnának még ha az összes részletek tévesek lennének is.

E kötetnek legfontosabb tárgya tehát, mint mondottam, plausibilis módon szemlélhetővé tenni: miként alakult meg a három synopticusnak nevezett evangyéliom, melyek a negyedik evangyéliommal szemben, külön csoportot képeznek. Bizonyára számos pont marad megoldatlanul e finom vizsgálat során. El kell ismerni mindamellett, hogy a kérdés, mintegy húsz év óta, valódi haladást mutat fel. Mialatt a negyedik evangyéliomnak, melyet a Jánosénak nevezünk, eredetét titokzatos homály takarja, a synopticus evangyéliomok kiadását érintő feltevések immár nagyfokú valószinüséget értek el. A valóságban háromféle evangyéliomokat különböztethetünk meg: 1. Az eredeti vagy első kézből való evangyéliomokat, melyek egészben a szóbeli hagyományon alapulnak s irójuk által egy megelőző szöveg ismerete és követése nélkül irattak meg (szerintem két ily evangyéliom volt: egy héber, vagyis inkább syr, ma már elveszett irat, de amelyből számos töredék maradt reánk görög vagy latin forditásokban Alex. Kelemen, Origines, Eusebius, Epiphanes, Szt Jeromos stb. kezéből; és egy görög. Sz. Márké); 2. Részben eredeti, részben másodkézből kikerült evangyéliomokat, megelőző szövegek és szóbeli hagyományok combinatiója révén szövötten, (ilyenek a hibásan Máté apostolról nevezett és a Lukács által megirt evangyéliom); 3. A másod vagy harmad kézből eredt evangyéliomokat, melyeknek forrását tisztán irott művek képezik anélkül, hogy szerzőjük a hagyományokból valamit is meritett (ilyen volt: Marcion evangyélioma, ilyenek az úgynevezett apocryph és a canonicus evangyéliomokból egyeztetés révén kivont evangyéliomok). Az evangyéliomok különbözősége onnan ered, hogy a szövegekben feljegyzett hagyomány hosszú időn keresztül megmaradt szóbelinek. E különbözőség nem léteznék, ha Jézus élete mindjárt kezdettől fogva megiratott volna. Az eszme: önkényesen változtatni szövegeken, kevésbé feltünő a keleten, mert ott a megelőző elbeszéléseknek szószerinti ismétlése, vagy ha ugy tetszik, a plagium elfogadott szabálya a historiographiának. Azon pillanat, melyben valamely epikai vagy legendai hagyományt irásba foglalni kezdenek, jelzi egyuttal azt az időt, amidőn az - egymástól eltérő ágakat hajtani megszünik. A közzététel nem hogy felaprózó irányba hatna, de sőt a megjelenés perczétől kezdve bizonyos titkos irányzatnak engedelmeskedik, mely azt a tökéletleneknek talált kiadások következetes elnyomása révén az egységhez vezeti vissza. A II. század végén, midőn Ireneus mysticus okokat talált ki annak igazolására, hogy csupán négy evangyéliom létezett s ennél több nem is létezhetik, kevesebb evangyéliom volt, mint az I. század végén, midőn Lukáts e szavakkal vezette be elbeszélését: Epeidé per polloi epecheirésan... Már Lukáts korában is több kezdetleges kiadás tünt el valószinüleg. A szó korszaka a változatok tömegét teremté meg; mihelyt egyszer az irás ösvénye megnyilt, e tömeges változások nem egyebek, mint kellemetlen akadály. Ha a Marcion-féle logika emelkedett volna érvényre, csupán egy evangyéliomunk lenne és a keresztyén öntudat őszinteségét igazolja legjobban épen az, hogy az apologetica igényei nem nyomták el az egymásnak ellentmondó szövegeket - azoknak egy szöveggé gyúrása által. Az igazat megvalva, annyit tesz ez, hogy az egység utáni áramlatot leszoritotta egy ellenkező vágy: semmit sem veszejteni el egy oly hagyományból, melyet minden részeiben egyenlően értékesnek itéltek. Oly czéltudatos terv, minőt gyakran Márcusnak tulajdonitanak, hogy t. i. megelőzően elfogadott szövegek kivonatoltassanak, a szóban levő kor szellemével sehogysem egyezik meg. Bőviteni látunk inkább minden szöveget ahhoz nem illő toldásokkal, mint ez Mátéval történt, nemhogy kihagynának egyes részleteket, melyeket az isteni szellemtől át és áthatottaknak tartottak.

...

---