---

Tartalom

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
ÁBRÁK JEGYZÉKE
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS

1. A RENDSZERVÁLTÁSTÓL A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY MEGSZÜLETÉSÉIG (1989-2001)
1.1. Történeti kitekintés
1.2. Gazdasági-társadalmi változások 1989 és 2000 között
1.3. A rendszerváltás hatása az oktatásra
Összefoglalás

2. A FELNŐTTKÉPZÉS ARANYKORA
A gazdasági folyamatok és a felnőttképzési rendszer változásai a felnőttképzési törvény megszületésétől 2012-ig
2.1. A gazdaságban bekövetkező változások 2001 és 2012 között
2.2. A köz- és felsőoktatási rendszer változásai 2001 után
2.3. A felnőttképzési rendszer
Összefoglalás

3. AZ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI
3.1. A kutatás célja és a kutatás során alkalmazott módszerek
3.2. A kutatás legfontosabb eredményei
3.3. A kutatás megállapításaiból következtethető javaslatok
Összefoglalás

4. FELNŐTTOKTATÓI SZEREPEK ÉS KOMPETENCIÁK A FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKEMBEREK KÉPZÉSI RENDSZERE
4.1. "Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják"
4.2. Európai törekvések a tanárok, felnőttoktatók felkészültségének javítására
4.3. Ki a felnőttoktató? Feladatok és szerepek
4.4. Felnőttoktatói kompetenciák
4.5. A felnőttoktatás és -képzés szakembereinek képzési rendszere. Az andragógus hivatás professzionalizálódása, a szakmai képzés szükségessége
4.6. A felnőttoktatók képzése Magyarországon
4.7. Jó gyakorlatok Európában
4.8. A felnőttoktatók képzési igényei - javaslat a felnőttoktatók továbbképzésére
Összefoglalás

5. VOLT EGYSZER EGY ÖNTUDAT. ANDRAGÓGUS IDENTITÁS: HIVATÁS? PROFESSZIÓ? MISSZIÓ?
5.1. A téma kontextusa
5.2. Fogalmi alapok
5.3. Az andragógus identitást vizsgáló empirikus kutatás
5.4. Az andragógus identitás alakulására ható folyamatok
Összefoglalás

6. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN 2012 UTÁN
6.1. A modern oktatáspolitika céljai
6.2. EURÓPA 2020 Stratégia
6.3. Gondoljuk újra az oktatást
6.4. A hazai oktatáspolitikai folyamatok
6.5. A felnőttképzés előtt álló kihívások és perspektívák
6.6. Javaslat a felnőttek képzési aktivitásának javítására irányuló fejlesztési program kidolgozására
Összefoglalás

BEFEJEZÉS
FELHASZNÁLT IRODALOM

1. számú melléklet
2. számú melléklet

---

Fülszöveg

Dr. Farkas Éva tanár, felnőttképzési szakember, számos kutatás és tanulmány szerzője, ebben a kötetében leírja a hazai felnőttképzési rendszer átalakításának 25 éves történetét. Megvilágításba helyezi a történések politikai, gazdasági és munkaerő-piaci hátterét. Munkája átfogó és teljes képet ad a hazai oktatási rendszerről, azon belül legfőképpen a felnőttképzés helyzetéről. A kötet tudományos szintézisként és a tendenciák értékelő elemzéseként is felfogható, ezért a hazai neveléstudományi, szűkebben vett andragógiai munkák körében hiánypótló. Az olvasó lépésről lépésre ismerheti meg az átalakítást sürgető okokat, az elmélet és a gyakorlat között olykor pattanásig feszülő ellentmondásokat. Ráláthat az előttünk álló feladatokra, megismerheti a nemzetközi trendeket, és összehasonlításokat végezhet.

Farkas Éva kutatásai az emberre irányulnak. A felnőttkori tanulás társadalmi szerepének bemutatása mellett kitér a felnőttképzési szakemberek helyzetének elemzésére is. Andragógus identitás kutatása egyedülálló kísérlet egy új "szakma" születésének és megerősödésének leírására. Itt értjük meg leginkább, hogy mi motiválta a szerzőt könyve megírására. Munkáját áthatja a meggyőződés, hogy a felnőttképzés lehet az egyik legfontosabb eszközünk az egyenlőtlenségek, a szegénység, a kiszolgáltatottság, a munkanélküliség felszámolására. Ahogy Dr. Benedek András, a könyv lektora fogalmaz egy helyütt: Farkas Éva a hivatásának "jó értelemben vett rabja".

Ez a kiadvány nem csupán a szakemberek, de a korra kíváncsi diákok, az oktatás iránt érdeklődők, és a laikus olvasók számára egyaránt hasznos olvasmány lehet. Tudományos értékének bizonyságául ismét Benedek Andrást, a hazai felnőttképzés szaktekintélyét idézzük:

"...a szerzőnek az elméleti folyamatok feltárása és elemzése olyan hátteret adott, melyre komoly empirikus kutatást is építhetett. Ez a sajátosság munkája gyakorlati értékét kiemeli, még akkor is, ha az elemzési időszak végére egy olyan szabályozási környezet alakult ki, mely számos vonatkozásban korrekcióra kényszerítette az ezredforduló időszakára felgyorsult fejlesztéseket. Mindezek a tényezők együttesen e nagy volumenű kutatási vállalkozás elméleti és gyakorlati jelentőségét a szemléleti megújulás szempontjából is kiemeli. Különösen azt a szerzői alapelvet lehet eredetinek tekinteni, mely a felnőttképzési rendszer fejlődését a gazdasági és munkaerő-piaci folyamatokkal együtt vizsgálja. E vonatkozásban a mű a legújabb neveléstudományi kutatások számára, különösen a szakképzés és felnőttképzés, továbbá a felsőoktatás vonatkozásában különösen értékes megállapításokat, szélesebb körben is alkalmazható, tudományosan igazolható elveket fogalmaz meg."

---