---

Tartalom

I. fejezet. TÖREKVÉSEK A "SAVANYÚ FEKETE KÖKÉNY" MEGÉDESÍTÉSÉRE: A KORA ÚJKORI PROTESTÁNS IMÁDSÁGIRODALOM KUTATÁSA ÉS A KÖNYV KIINDULÓ PONTJAI
1. Az imádságok használata és újramondhatósága
2. Nyelv, olvasás és közösségi önszemlélet
3. Az imádságoskönyvek intenciói és használatuk kontextusai a 17. század második felében
4. A kora újkori protestáns imádságkutatás nemzetközi és hazai helyzete
5. A kora újkori protestáns imádságoskönyvek kutatása
6. Az imádságok és imádságoskönyvek műfaji, tipológiai kérdései

II. fejezet. A SÍRÁS GRAMMATIKÁJA, RETORIKÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA: A SIRALMAS ÉS BŰNBÁNÓ IMÁDSÁG KORA ÚJKORI PROTESTÁNS ÉRTELMEZÉSEI
1. A kora újkori vallásos érzelmek és a sírás kutatása
2. A könyörgés külső jelei: kutatások a kora újkori imádságok testi megjelenítéséről
3. 17. századi magyarországi református intenciók a könyörgés testi megjelenítéseiről
4. A siralom és panasz az imádságok tipológiai rendszerében
5. 17. századi prédikációk a sírásról mint siralmas és bűnbánó imádságról

III. fejezet. IMÁDSÁGOSKÖNYV ÉS KÖTETKOMPOZÍCIÓ: KEMÉNY JÁNOS GILEAD BALSAMUMA (1659)
1. Az imádságoskönyv keletkezése
2. Az együttszenvedés megjelenítése Kemény János imádságoskönyvében
3. Az imádságok használati módja
4. A magyar szakirodalom a kora újkori imádságoskönyvek kétféle típusáról
5. A Gilead Balsamuma a zsoltárok mint imádságok csoportosítási lehetőségeiről
6. 'Sokféle könyörgés' vagy 'csupán siralom' a Gileadban és más korabeli imádságoskönyvekben
7. Vigasztalás és bűnbánat a Gilead Balsamumában

IV. fejezet. "EL-TÁVOZOTT A' MI-MAGYAR IZRAELÜNKTÜL A' DICSÖSSÉG". KÖLESÉRI SÁMUEL BÁNKÓDÓ LÉLEK NYÖGÉSI CÍMŰ IMAKÖNYVÉNEK HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEI (1659-1666)
1. Az imádságoskönyv helye Köleséri életművében
2. Az imádságoskönyv használati lehetőségei
3. Az imádságoskönyv keletkezési kontextusának rekonstrukciója
4. A "siralom" szó szerinti és figurális értelmezése
5. A bölcs és kegyes vitéz toposza
6. Siralom és közösségi önszemlélet
7. A siralom és a bűnbánat retorikája
8. A consolatio lehetősége

V. fejezet. SIRALMAS KÖNYÖRGÉSEK - VÁLTOZÓ KONTEXTUSOK. TÉCSI JOÓ MIKLÓS LILIUM HUMILITATISA ÉS A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK IMÁDSÁGIRODALMA (1659-1703)
1. Técsi Joó Miklós személye és a Lilium feltételezhető keletkezése
2. Az 1659-es Lilium-kiadás
3. A Lilium kiadásai (1659-1703) és kéziratos másolata (1666)
4. Kiknek szólnak az imádságok a kötet intenciói szerint?
5. Paraklétoszi szerep: a közösségi siralom és bűnbánat retorikája és gyakorlata
6. Az 1659-es Lilium-kiadás használati lehetőségei az imák keletkezése idején
7. A Lilium újabb edíciói a kolozsvári, lőcsei és debreceni nyomdák kiadási programjának összefüggésében (1673-1703)
8. A bibliai tropológia applikációja a 17. század végi imádságirodalomban

VI. fejezet. NEMZET ÉS FELEKEZET A 17. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDEINEK IMÁDSÁGOSKÖNYVEIBEN: ÖSSZEGZÉS ÉS A TOVÁBBI KUTATÁSOK LEHETŐSÉGEI

Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Névmutató
Summary

---

Ismertető

A 17. század második felében széles körben elterjedt magyarországi református imádságoskönyvek többes szám első személyű könyörgéseinek rendszeres olvasása, újramondása, éneklése a közösséggel való grammatikai és pragmatikai azonosulás lehetőségét teremthette meg az imákat magánosan, liturgiai vagy paraliturgiai alkalmakkor használók számára. A monográfia azt vizsgálja, hogy a siralmas és bűnbánó imák milyen (nemzeti, felekezeti és regionális összefüggésben értelmezhető) önszemléleti mintákat jeleníthettek meg az eltérő politikai, vallási és regionális kontextusokban: az 1650-60-as évek lengyel-, tatár- és törökdúlásai idején, valamint a gyászévtizedben (1670-80-as évek). Az imádságoskönyvek, továbbá más prózai és verses imák alapos filológiai és kiadástörténeti, valamint grammatikai és retorikai elemzései olvashatók e kötetben. Ezek egyrészt azt tárják fel, hogy az összetett bibliai tropológiát alkalmazó szövegek miként buzdították az imahasználókat siralomra és bűnbánatra. Másrészt azzal foglalkoznak, hogy maguk az imádságoskönyvek, valamint a korabeli imaelméleti munkák milyen tudatossággal és fogalmi pontossággal rendszerezték a sírást mint lamentációs és penitenciás imádságot.

Forrás: Reformációkutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhely

http://irodalom.arts.unideb.hu

---