---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó: Hans Christian Andersen

A tüzszerszám
Kis Dani és Nagy Dani
A királykisasszony és a borsószem
A kis Ida virágai
Babszem Böske
A csintalan fiu
Az utitárs
A kis hableány
A császár uj ruhája
A szerencse sárcipői
A pipitér
A rendithetetlen ólomkatona
A vad hattyuk
A repülő láda
A paradicsomkert
A gólyák
A gonosz fejedelem
A kanász
Ole Lukője
A baráti frigy
A tatárka
Az ércdisznó
Egy rózsa Homér sirjáról
A rózsatündér
A rut kis kacsa
A jegyespár
Az angyal
A fülemüle
Bodza-anyóka
A hókirályné
A fenyőfa

MÁSODIK KÖTET

A nagyanya
Tündérhalom
A piros cipők
A versenyugrók
A pásztorleány és a kéményseprő
Holger, a dán
A harang
Az öltögető-tű
A kis gyufaárus leány
Kép a sáncfalról
A menedékház ablakából
Az öreg utcai lámpás
A jeles szomszédok
A kis Tuk
Az árnyék
A régi ház
A vizcsöpp
A boldog család
Egy anya története
A gallér
A len
A fönixmadár
Egy kis történet
A néma könyv
"Van különbség"
A régi sirkő
A világ legszebb rózsája
Az év története
Az utolsó napon
Való igaz
A hattyufészek
Egy jókedvü ember
Szivfájdalom
Minden a helyén legyen!
A kobold a hentesnél
Évezredek mulva
A fűzfa alatt
Öten egy hüvelyből
Egy levél az égből
"Haszontalan asszony volt"
"Az utolsó gyöngy"
Két szűz
A tengerek szélein
A takarékdisznó
Ib és Krisztinka
Fajankó
A dicsőség kálváriája
A zsidóleány
A palacknyak
A bölcsek köve
Leves hurkapecekből
Az agglegény hálósipkája
Valami
A vén tölgyfa utolsó álma

HARMADIK KÖTET

Az ábécés könyv
A lápkirály leánya
A versenyfutók
A harang-ágy
A szél meséje Waldemar Daaról és leányairól
Gyerekbeszéd
Öle, a toronyőr
A leány, ki a kenyérre hágott
Anna Liza
A gyermek a sirban
Kakas és szélkakas
"Remek"
Toll és tintatartó
Szemek egy gyöngysorból
Történet a dünákból
A bábjátékos
Az öreg harang
Tizenketten a postakocsiban
A ganajturó
Amit apjuk tesz, az mindig beválik
A hóember
A baromfiudvarban
Az uj évszázad muzsája
A jég tündére
  I. A kis Rudi
  II. Utazás az uj otthonba
  III. A nagybácsi
  IV. Babette
  V. Hazafelé
  VI. Látogatás a malomban
  VII. A sas fészke
  VIII. Mi ujat mesélt a szobacica?
  IX. A jég tündére
  X. A keresztanya
  XI. Az unokabátya
  XII. Gonosz hatalmak
  XIII. A molnár házában
  XIV. Éji látomások
  XV. Befejezés
A pillangó
Psyche
A csiga és a rózsabokor
A lidércek a városban vannak, mondta a láp asszonya

NEGYEDIK KÖTET

A szélmalom
Az ezüst huszas
A börglumi püspök és atyafisága
A gyerekszobában
Aranykincs
A vihar elcseréli a cégtáblákat
A teáskanna
A népdal madara
A zöldikék
A kobold és a nagysága
Pieter, Peter és Per
Mi a szívbe rejtve, nincsen elfelejtve
A kapus fia
A költözködés napja
A nyár bolondja
A néni
A béka
Keresztapa képeskönyve
A rongyok
Vaenő és Glaenő
Ki volt a legboldogabb?
A driád
Csirke-Kati familiája
Mit élt át a bogáncs
Amit ki lehet találni
Forgácsban is lehet szerencse
Az üstökös
A hétköznapok
Napsugártörténetek
Dédapó
A gyertya
A leghihetetlenebb dolog
Amit az egész család mondott
"Egyedem, begyedem, tenger, tánc"
A nagy tengeri kigyó
A kertész és az uraság
A bolha és a tanár
Amit az öreg Johanna mesélt
A kapukulcs
A nyomorék
Fogfájás néni

---

Előszó

...

Hans Christian Andersen, az élet Lázárja és a mese királya: értette a virágok beszédét, amelyről olyan szépen szól a magyar költő a föntidézett versben. Értette a virágok beszédét és a madarak nyelvét, a szél suttogását és a vihar üvöltését. Értett mindent, ami körülötte volt, az élő és az élettelen dolgokat egyaránt. Azaz, hogy Andersen körül nem is voltak élettelen dolgok, - csakis lelkes, élő lények, abból a csudálatosan egyszerü s manap szinte furcsának tetsző okból, hogy Andersen Isten formáló kezét és teremtő lehelletét érezte minden tárgyon, amely őt körülvette. Akiben ez az áhitat, az élet szentséges és csudás voltának ez az érzése olyan friss és eleven, mint Andersenben volt (bizonyos fokig ez minden költőben elengedhetetlen, mert hisz a költőiségnek ez a legtisztább forrása), arra nézve az élet mindig a tündérmese szenzációjával fog hatni, mert az ilyen ember az életet mindig csodának fogja érezni, néha szépséges, máskor szörnyüséges csodának, de mindig csodának.

...

---