---

Tartalom

Losonczy István
Bibliográfia

JOGBÖLCSELETI ELŐADÁSOK VÁZLATA [1948]

BEVEZETÉS: A jogfilozófia feladatkörének és tárgyalási rendjének meghatározása

ELSŐ RÉSZ. JOGTUDOMÁNYTAN
  I. cím. ÁLTALÁNOS TUDOMÁNYTANI ALAPISMERETEK
  II. cím. A JOGTUDOMÁNY FOGALMÁNAK LEGTÁGABB ÉRTELEMBEN VETT MEGHATÁROZÁSA
  III. cím. A TUDOMÁNYOK RENDSZERE: A JOGTUDOMÁNY HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN
  IV. cím. A JOGTUDOMÁNYOK TAPASZTALÁSI MÓDJA
  V. cím. A JOG SZILÁRD ELEMEI
  VI. cím. AZ IGAZOLÁS PROBLÉMÁJA
  VII. cím. A RENDSZER PROBLÉMÁJA

MÁSODIK RÉSZ. A JOGFILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK KIEMELKEDŐ ALAKJAI
  Hérakleitosz
  Szofisták
  Platón
  Arisztotelész
  Kynikusok
  Sztoikusok
  Epikureusok
  Szent Ágoston
  Aquinói Szent Tamás
  Niccolo Machiavelli
  Hugo Grotius
  Thomas Hobbes
  Samuel Pufendorf
  Christian Thomasius
  Charles De Montesquieu
  Jean-Jacques Rousseau
  Immanuel Kant
  Johann Gottlieb Fichte
  Georg Fr. W. Hegel

HARMADIK RÉSZ. A JOG FILOZÓFIAI VIZSGÁLATA
  I. fejezet. A JOG LÉTRENDI VONATKOZÁSA
  II. fejezet. A JOG LOGIKAI VONATKOZÁSA
  III. fejezet. A JOG NORMATÍV VONATKOZÁSA
  IV. fejezet. A JOG FOGALMA

NEGYEDIK RÉSZ. A JOG ÉRTÉKELMÉLETI VIZSGÁLATA

FÜGGELÉK
EGY REALISTA JOGFILOZÓFIA ALAPVONALAI [1948]

Bevezetés

ELSŐ RÉSZ. JOGTUDOMÁNYTAN
  I. cím. Általános ismeretelméleti alapvetés
  II. cím. A jogtudomány fogalma és tapasztalása
  III. cím. A jog alapelemei
  IV. cím. A jogtudomány módszere

MÁSODIK RÉSZ. A JOG FILOZÓFIAI VIZSGÁLATA
  1. fejezet. A jog létrendi vonatkozása
  2. fejezet. A jog logikai vonatkozása
  3. fejezet. A jog normatív vonatkozása
  4. fejezet. A jog fogalma

HARMADIK RÉSZ. A JOG ÉRTÉKELMÉLETI VIZSGÁLATA
  1. A jog mint érték
  2. A jog értékszerkezete
  3. A jog értékelemei
  4. A jog értékeszméi

Névmutató

---

Fülszöveg

Losonczy István (1908-1980) mint sub auspiciis gubernatoris jogi doktor 1940 őszén lett egyetemi nyilvános rendkívüli tanárként az Institutum philosophiae iuris vezetője a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen Pécsett, mint az ország legfiatalabb kinevezettje. Katedráját a kommunista hatalomátvételig tarthatta meg; akkortól közel negyed századon keresztül a büntetőjogi tanszék vezetője. Dolgozata ("Über die Möglichkeit und den Wissenschaft charakter der Rechtswissenschaft, 1937) és könyve (A funkcionális fogalomalkotás lehetősége a jogtudományban, 1941) jelezték már újkantiánus módszertani nyomdokon induló realizmusigényét. Jogbölcseleti pályáján utolsó aktív évében érkezett el Jogfilozófiai előadások vázlata [1948] címen álláspontja átfogó kifejtéséhez, amit a világhírű kelseni bécsi iskola szellemében indult Österreichische Zeitschrift für öffentliches recht akkori főszerkesztője, Verdross professzor felkérésére még 1948 őszén tömörített - de a vasfüggöny lehulltával már nem küldhetett el - "Abriß einer realistischen rechtsphilosophischen Systems" címmel. A jelen kötet az előbbi tankönyvi műnek sajtó alá rendezett változatát, függelékként pedig az utóbbi összefoglalásának a magyar kézírásos alapszövegből rekonstruált változatát tartalmazza.

Mai érdekessége egyes létrendi szintek szerint megkülönböztetett kifejtési módjában s egy modern természettudományos világkép mindvégig érzékelhető következetes érvényesítésében rejlik. Losonczy István pályájának a szerkesztőtől írt életrajzi vázlata s bibliográfiája, illetőleg e gazdag és megfontolt filozófiai igényességtől áthatott írások tárgy-, jogforrás- és névmutatója zárja keretbe a kötetet.

---