---

Tartalom

Az égett emberhez
Ének a végekről
A peleskei jegyző útján
A nemzet lelke északkeleten
Tiszántúl
Utazás Európa legszegényebb népei között
Debrecen
Egy öreg ember elbeszélése
Ábrándos városok
Akiket többé nem látunk
Polónyi Géza kalapja
Az ember, aki mindig vizitbe járt
Balaton révészei
Vándorlegények
Szemere de genere Huba
Elveszett Miatyánk
Esti olvasmányok
A történelmi osztály

---

Ismertető

Krudy Gyula egy esztendei tűnődését, ábrándozását összegyűjtötte egy hangulatos kötetbe. A tűnődés, a légbe vesző sóhaj, a múlt idők nézése a ma tükrén át egyik jellemvonása népszerű írónknak; félszemét mindig a múlt felé fordítja, a másik felét meg mintha eltakarná a jövő elől, - talán ebből az eltakart szeméből eregeti meséinek, melankolikus ábrándjainak azt a csillogó, dús selyem fonalát, amelyet egy-egy könyvének gubójába gömbölyít. De van úgy is, hogy a jövőbe néz. Akkor teszi ezt, ha a magyar múltat és jelent látja. Senki sincs, akinek szíve-lelke úgy tele volna a magyar múlt regéivel, mint Krudy Gyula. Beszél, megszólal itt neki minden, - minden kő, fa, kastély, várrom, ódon könyv, elnémult zenélő óra. Ez nem szépít, nem torzít; látja a hibákat is, nem feledkezik meg az erényekről sem, s szereti, egész életével szereti e megnyomorított föld minden homokszemét. Ilyenkor aztán harsogóvá válik a hangja s melankóliája forró hitbe olvad: nem lehet eltemetni ezt a népet, melynek múltja ily elevenül él... Ezekben a mély, g-húrú szólamokban sok színes változatot játszik el a költő: énekel a végekről, beszélget a nemzet lelkével, társalog a Balaton révészeivel, idéz esti olvasmányaiból s az "égett magyar emberrel" elcseveg Polónyi Géza kalapjáról, épp úgy, mint a vándorlegényekről vagy Szemeréről de genere Huba. Csak kedve legyen ennek az istenáldotta mesélőnek, a mese friss forrásvizét bugyogtatja menten kezének érintése alatt minden. A kötet a Modern Könyvtár sorozatában jelent meg.

Forrás: http://www.krudy.hu

---