---

Tartalom

Előszó
Predgovor

Szíjártó Imre
  Hagyomány és folytonosság a szlovéniai magyar irodalomban
  Tradicija in kontinuiteta v madżarski knjiżevnosti v Sloveniji

Varga József
  Az anyanyelvi gondolkodás és a kétnyelvű oktatás
  Mižljenje v maternem jeziku in dvojezični pouk

Varga József
  A magyarságtudat alakulása a többnyelvű környezetben
  Oblikovanje madżarske zavesti v večjezičnem okolju

Ruda Gábor  
  "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?"
  "Od kod prihajamo? Kdo smo? Kam gremo?"

Elizabeta Bernjak
  Az egészségről szóló közmondások kontrasztív kutatása
  Kontrastivna raziskava pregovorov o zdravju

Elizabeta Bernjak
  A szlovén ekvivalens nélküli lexika magyar fordítása
  Prevajanje slovenske brezekvivalentne leksike v madżaržčino

Gasparics Judit
  Nyelvek és nyelvváltozatok a goricskói Szerdahelyen
  Jeziki in jezikovne variante v Sredižču na Goričkem

Zágorec-Csuka Judit
  Magyar könyvtári tevékenységek Lendván a 19. század végétől a 20. század közepéig
  Madżarska knjiżnična dejavnost v Lendavi na koncu 19. stoletja do sredine 20. stoletja

Zágorec-Csuka Judit
  Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él
  Dvojezične žolske knjiżnice v Pomurju, kjer żivi madżarska narodnost

Szakállasné Bodnár Anna
  Amit még lehet, ahogy még lehet
  Kar je že mogoče, kakor je že mogoče

Horváth Bernadetta
  A Csáky Ilona bárónő és az Esterházy II. Pál Antal herceg közti per 1754-1758 között a Muravidéken
  Spor med baronico Heleno Csáky in knezom Antonom Pavlom Esterházyjem v letih 1754-1758 v Prekmurju

Hagymás István
  Lendva és a Hegy
  Lendava in Gorice

Ruda Gábor
  A muravidéki ember sziszifuszi köztes léte
  Vmesna sizifovska bit prekmurskega človeka

Székely András Bertalan
  Magyar-szlovén két- és többoldalú kapcsolatok az elmúlt két évtizedben, különös tekintettel a nemzetiségekre
  Dvosmerni ali večsmerni madżarsko-slovenski odnosi v zadnjih dveh desetletjih glede na poseben pogled na narodnosti

Ruda Gábor
  Határon átnyúló tudományos-kulturális együttműködés
  Čezmejno znanstveno-kulturno sodelovanje

A kötet szerzői
Továbbvezető tematikus bibliográfia

---

Előszó

Kötetünk legkisebb szomszédunk, a hazánkat délnyugatról határoló Szlovénia magyar ajkú kisebbségének nyelvébe és kultúrájába nyújt betekintést. Az itt közölt szerzők között találunk az anyaországból származókat és szlovéniaiakat is, akiknek a kutatási keretét a szlovéniai (muravidéki) magyarság két-, ill. többnyelvűsége, több kultúrához való tartozása jelenti, a nyelv-és az országhatárok mentén élés.

Köztudott, hogy Szlovéniában két, létszámában "nagy" (őshonos) kisebbséget tartunk számon: a szlovén Tengermelléken élő olaszokat és a Muravidéken élő magyarokat.

...

A muravidéki magyar közösség a szlovén-magyar határ menti községekben (magyar viszonylatban járásokban) oszlik el. Ezek a következők: Šalovci / Sal, Hodoš / Hodos, Moravske Toplice / Alsómarác, Dobrovnik / Dobronak és Lendava / Lendva.

Ebben a térségben a multikulturalizmus jelenségével kell számolnunk: megtaláljuk itt a magyar, a szláv (a szlovénon kívül a horvát és a szerb), a német, a zsidó és a roma kultúra elemeit is. A Muravidéken a nyelvek és a kultúrák között élés a "természetes" létezés állapota, évszázados örökséget jelent, amelynek többletértékét egyre többen felismerik.

A magyar nyelv a kétnyelvű területen a szlovén államnyelvvel egyenrangú, regionális hivatalos nyelv státusszal rendelkezik. A helynévtáblák, a feliratok kétnyelvűek, a magyar kisebbségnek van magyar nyelvű rádiója, tévéadása, hetilapja, és megjelennek különböző periodikái is.

A közösség két(tan)nyelvű közoktatási modellje lehetővé teszi az államnyelv magas szintű elsajátítását, viszont nem kedvez a magyar anyanyelv használatának. A magyar népesség folyamatos csökkenésének egyik oka a kétnyelvű modell hiányosságaiban is keresendő. Az anyanyelv, a magyar nyelv egyre több színtéren szorul vissza, életereje legerőteljesebben a magánszférában mutatható ki. Éppen ezért a térségben folyó nyelvészeti kutatások középpontjában a nyelvek érintkezése, kontaktusossága, a nyelvhasználat, a nyelvváltozatok és a közöttük lévő váltások követése, szociolingvisztikai szempontú leírása áll.

...

---