Nagy Vendel
Igazgyöngyök kagylók rejtekében
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
AJÁNLÁS
ELŐSZÓ
1. ÉLETRAJZ
2. CSALÁD
3. SZEMEK TÜKRÉBEN
4. A BETEG IS EMBER
5. AZ AZ ANYANYELVÜNK, AMIN ÁLMODUNK...
6. SZEKSZÁRD, AZ ÖRÖK VÁROS
7. ÉRZÉSEK
8. HISTÓRIÁK
9. A TERMÉSZET SZERETETE
10. KÉPZELETBELI UTAZÁS A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
11. HUMOR MORZSÁK...
12. IGAZ TÖRTÉNETEK
13. AMIÉRT ÉRDEMES ÉLNI...
14. DALAIM
15. HAIKU CSOKOR
16. ÜNNEPEK
Ajánlás
Kedves Olvasóink!
Nagy Vendel hatvanadik születésnapja alkalmából szeretném bemutatni eddigi tartalmas életútját. Ha Önök kézbe veszik ezt az életrajzi riportkötetet, ízelítőt kaphatnak gazdag életművéből.
Reméljük, hogy még számos írás kerül ki a kezei közül, az elkövetkező évek folyamán!
2013 márciusában regisztráltam a Megszólalok újság olvasói táborába. Az összes addig megjelentetett lapot megkaptam, mellékelve egy szép bemutatkozó levelet, miszerint a Szerkesztő levelez az Olvasókkal. Manapság ez olyan ritka jelenség... Az emberek egyre kevesebbet beszélnek egymással. Elszemélytelenedett a világ. A modern technika, a számítógép világában élünk, de a beszélgetést, a gondolatcserét, magát az embert, ezek a gépek nem pótolják...
Leveleket váltottunk... Előttem kirajzolódott Vendel sokoldalúsága, őszinte érdeklődése, emberszeretete. Az újságban lehetőséget ad minden olvasónak, hogy az aktualitás jegyében megjelentesse írásait... már akinek van. Nekem nem volt, de ő felfedezett és belém szuggerálta ezt a képességet, szárnyakat adott, s biztat a mai napig is, így az ő hatására kezdtem el verseket írni.
Közben az interneten 500 versét és prózáját elolvastam, és volt alkalmam a Megszólalok újságban is az aktuális időszakra komponált műveit megismerni. Szinte az élete minden szakasza meg van örökítve valamilyen formában. Megérintettek a versei... Van, amit egyszerű megfogalmazni, de vannak témák, amelyekről még beszélni sem könnyű. Márpedig Vendel mindenről ír... Én azt vallom, hogy minden embernek arról vannak igazán szép gondolatai, amely dolgok a legmélyebben megérintik. Vannak kimondottan humoros prózák, igaz történetek, természetszeretetéről tanúskodó gyönyörű képeket megelevenítő versek, a történelem nagy alakjait, valamint szeretett városát, Szekszárdot bemutató művek, nyelvészeti szempontból is érdekes és értékes írások, haikuk, dalok és még sok-sok más, amelyet szeretettel ajánlok szíves figyelmükbe!
Sajnos az ember életét átszövik a betegségek, vannak szomorú és visszafordíthatatlan folyamatok, amelyek nemcsak az értékrendet, hanem az ember további életét is gyökeresen megváltoztatják.
Az a szomorú tény, hogy Vendel nem lát, hogy a szeretete és az akaratereje mennyi mindenre tette képessé, azt gondolom, nagyon is példaértékű mindenki számára. Szüksége van kapcsolatokra, élményekre. Ezért is született meg bennem az elhatározás, hogy könyvet szerkesztek, felkeltve sokak figyelmét, minél több oldalról bemutatva őt.
Arra biztatom Önöket, kedves Olvasóink, hogy majd, amikor itt olvasnak tőle valami érdekeset, szépet, akkor keressék máshol is Nagy Vendellel a kapcsolatteremtés bármelyik formáját.
A múlt évszázad hetvenes évei elejétől számítva,- elgondolni is érdekes - bő negyven éve kezdte irodalmi próbálkozásait.
Eleinte helyi, majd országos lapokban jelentek meg a napi eseményekről szóló tudósításai. Aztán évek múlva, némi kis rutint szerezve, merészkedett elő rövidebb cikkekkel, novellákkal, különféle prózai és verses írásaival, amelyet az akkori vezető újságírók kemény kritikával illettek. Olyan is akadt, aki értékelte és támogatta lelkes törekvéseit. Sajnos ezen emberek többsége már rég halott. De a megye határain belüli olvasók, barátok, ismerősök szinte egyöntetűen pozitívan fogadták az olvasnivalókat, és több esetben már várták és keresték a maguk közül kiváló ifjú írásait a helyi újságok hasábjain.
Később jöttek a különféle pályázatok, ahol mindig valamilyen helyezéssel jutalmazták műveit. Nem első helyezésekről van szó, de kezdte megmutatni magát országosan is.
Irodalmi formátumával az egyszerűségre és a közérthetőségre törekedett, és így jutott el a legegyszerűbb olvasói rétegekhez.
Műszaki ember és fizikai munkásként eleinte csak hobbi szinten, önmagának írva, próbálkozott a kultúra eme területén. Azt gondolta, el lehet bújni a sorok, a papír mögött, és nem is hitte, hogy a sorok életre kelnek akkor is, amikor ő nincs jelen, és jelzik az emberek, hogy ismerik és értékelik megnyilvánulásait.
A prózaírás mellett egyre inkább előtérbe kerültek versei. Kihívásként élte meg, hogy röviden, néhány sorban, esetleg néhány szóval is el kell tudni mondani valamit valakinek, hogy meg is értse és lehetőleg ne félre értse, és azokat az érzelmeket fejezze ki, mint amit a költő, író ember akart.
Akarta a fene, vallották valamikor a költők, de azért mégis értékelték az olvasók szeretetét. A szerény lelkületű Vendel is örült, főleg az olvasók dicséretének, mert rá kellett jönnie, elég hamar, hogy senki sem lehet próféta..., de legalábbis ő nem, ebben a gátlástalan, irigy és belterjes művész világban.
Bár írásai számos antológiában, újságban, saját kötetben jelentek meg, mégis új utakat, újabb lehetőségeket keresett és talált maga és olvasótábora megelégedésére.
Saját kiadású könyvek, saját szerkesztésű elektronikus újság, ami már a világhálón is elindult hódító útjára, de az egyéni terjesztés okoz személyes örömöt az olvasókkal való kapcsolattartás terén.
Nagy Vendel ért a lanthoz, én pedig mertem nagyot álmodni... Megpróbáltam írásai kevés hányadát egy-egy csokorba szedni, a teljesség igénye nélkül, némi-féle témaköri csoportosítás szerint. Így született a 16 fejezet. Azt gondolom, a riport az a műfaj, amivel legjobban bemutathatom őt.
A riportok, önvallomások mellett, előtt, után a szerző odaillő írásai illusztrációként vagy igazolásként, de akárcsak az élvezet okán, mellékletként olvashatóak, az életút különböző időszakából, sokszor visszatérő időrendiségben.
Önöket, kedves olvasóim arra biztatom, hogy szellemüket, lelküket fejezetenként haladva gazdagítsák a tartalmas, szép gondolatokat tartalmazó kiadvány által.
Persze mindenre nem kaphatunk itt magyarázatot, ezért kell elolvasni ezt a könyvet.
Így Önök is felfedezhetik hozzám hasonlóan az igazgyöngyöket kagylók rejtekében. Csak le kell menni a mélybe, megkeresni az iszapban és ki kell bontani, hogy megcsodálhassuk ragyogását. Ebbe a kagyló mindig, a gyöngyhalász pedig néha belehal.
GERENCSÉR HAJNALKA