Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Repülés a mélybe

Hanti, komi, lapp, manysi, mari, udmurt és vepsze novellák

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Kiss Anna: Előszó
Gogoljeva, Tatjana: Manysi melódiák (manysi)
Bolsakova, Nagyezsda: Mesék a lovozerói gyermekkoromból
Gabova, Jelena: A nővérek az erdőbe mennek (komi)
Petuhov, Anatolij: A kéklő messzeségben (vepsze)
Bergyinszkij, Valerij: A darázs (mari)
Csetkarjov, Oleg: Hurok (udmurt)
Ajpin, Jeremej: Repülés a mélybe (hanti)

A kötet szerzői
A fordítás alapjául szolgáló művek


Előszó

Olvasom ezeket a távolból érkező, mégis oly közeli sorokat, érzem a lélekre nehezedő súlyt, az együvé tartozás szép pillanatait, az otthon, a hazai táj gyönyörűségét, a tehetség vergődését, hogy szüntelen harcot vív a végzettel, mert az a dolga, hogy fölébe kerekedjék. Hogy mást is arra bátorítson.

Itt közben elül a kinti zaj, július teliholdja világol. Köszönöm, hogy megajándékoztatok engem

A krúgató darvak hűségével
Alekszej nagyapóval
Jevdokija egyszerű bölcsességével
az úttal Scsekurja faluból

a csecsemőiket oltalmazó anyák elfeledett szokásaival
a hosszú, vékony rénösztöke zengő-suhogó hangjával
a halfejek "helyes evésének" tudományával
a lelakatolt szigetek szomorúságával

a Fehér Fenyvesben töltött időkkel, amikor önmaga lehet az ember
Jevgesa mulatságos eltévedéseivel
a válasszal, hogy hová is tűnhettek a zürjének
a soha el nem készülő hallevessel

hogy milyen út nem vezet Lahtába
szegény Kirik apóékkal meg a mókusketreccel
Ványával, a fehér Malka lóval, a dorongúttal és a csúszósaroglyával
a Kivi-oja-patak természetével

Praszkovával
hogy hol landolnak az elszállt rubelek
a derék, öreg Prokopij szomszéddal
a házát építő darázzsal

az "Én-lélek" természetével
a semmibe épített "modern" házakkal
mindenkivel, akiből napóra-mutató lett
egy mindenen átsegítő lófejes bottal a régmúltból

a test felmelegítésének tudományával
a havon repülés tudományával
a siketfajd-sámán életerejével és a mohóság átkával
minden dolgok eggyé-válásával
emberséggel és embertelenséggel, az egész istenverte világgal!

Mert ezek a távolból érkező sorok nem csak rólatok szólnak, hanem mindőnkről.


×