Bevezetés

...

Tekintsük Bethlen politikai működését a fennebb kiemelt szempontokból, vagy induljunk ki jellemének megítélésében eltérő nézetekből, abban bizonynyal mindenki egyet fog érteni, hogy leveleinek kiadása hasznos szolgálat a hazai történetírásnak. Mert való ugyan, hogy másfél száznál több magyar levele látott már világot, de annyira szétszórtan, különböző vállalatokban, hogy azoknak együttes olvasása lehetetlenné van téve. Már pedig hogy Bethlenről helyes ítéletet formálhasson magának az ember, szükséges leveleit bizonyos összefüggésben olvasni.

Bethlen rendkívül szorgalmas levélíró volt: bizalmasabb leveleit mind sajátkezűleg irta s azok száma igen nagy. Habár itt 300-nál több, eddig nem ismert levelét veszi az olvasó, bizonyos, hogy ez levelezésének aránylag nem nagy részét teszi. Sok elveszett és hihetőleg még lappang is elég. Nem valószinűtlen, hogy ha kutatásomat még folytatom, talán sikerűlt volna a gyüjteményt teljesebbé tenni, s ez ránézve hasznos lehetett volna. Más indokok azonban a levelek közzétételét javasolták. Úgy hittem, hogy azok kiadásával fel fogom a közfigyelmet ébreszteni, s másokat is fogok gyűjtésre buzdítani. Azután látva, hogy a harmincz éves háború története a történetírókat ujabban kezdi foglalkoztatni, s hogy még Gindely, is kinek nagy előkészülettel irt művéből már három kötet jelent meg, sem tudott annyi adatot összehozni, hogy Bethlenről a valót megközelítő képet rajzolhasson neki: s általában a történetíróknak módot akartam nyújtani, hogy Bethlen egyéniségével jobban megismerkedhessenek. Különben is ez a kötet életének majd minden nevezetesebb mozzanatához nyújt több-kevesebb adalékot, sőt az egyik nevezetesebb, az 1619-21-diki működését meglehetősen kimerítő világitásban tárja fel.

Ami magukat a leveleket illeti, azok vagy eredeti, vagy egykorú másolatokról vétettek, s minden oklevél alatt meg van emlitve, hogy minő levéltárból. Különös köszönettel tartozom etekintetben gróf Batthyány József mosony-vmegyei főispán úrnak, kinek gazdag és becses köpcsényi levéltára a legtöbb adalékot szolgáltatta, továbbá b. Révay Simon úrnak, kinek kis-selmeczi (styávnyicskai) levéltára sokáig gazdag aratást igérő bányája lesz a kutatóknak. Ki kell még emelnem Szabó Károly barátomat, ki az erdélyi Muzeumegylet birtokában levő leveleket másolta le. Fogadják a többi levéltárak tulajdonosai s őrei is, kik e vállalat létrejöttéhez segédkezet nyújtottak hálás köszönetemet.

A nyomtatásban már megjelent leveleket feleslegesnek tartottam újra lenyomatni, de azt hittem, hasznos szolgálatot teszek a történetirónak, ha a kutatás munkájától fölmentem s megjelelem a megjelenés helyét. E részben csak mintegy három levél képez kivételt, melyek már másutt is megjelentek s itt újra lenyomattak, részint mert variánsokat tartalmaznak, részint mert itt magáról az eredeti példányról nyomatván le, az első kiadás hibáit kijavitják.

Még egy pár megjegyzéssel tartozom. A gyüjteménybe felvettem egy pár utasitást is, s köztük egy latint - az 1620. márt. 15-én Thurzó Imrének adottat - mert ezek Bethlen működésére nevezetes világot vetnek, s a többi levelek s átalában az események felvilágosítására szolgálnak. Továbbá habár a gyűjtemény, mint a czímen is áll, Bethlen politikai levelezéseit tartalmazza s valóban alig egy párnak kivételével az is, - de nem tartottam mellőzendőnek nagyfontosságú művelődés-történeti leveleit, melyek mutatják, hogy mily helyes tapintattal és érvekkel tudta országának nemcsak anyagi, hanem szellemi érdekeit is előmozditni. De szükségesnek tartottam közigazgatási levelei közül azokat, melyek nemcsak egyszerű jószágadományozásokat vagy pénzutalványozásokat foglalnak magukban, hanem a politikai eseményekkel egy vagy más tekintetben összefüggenek, hasonlag felvenni.

Budapest, 1879. jan. 10-én
Szilágyi Sándor