Nagy képes természetrajz a hazai művelt közönség számára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. RÉSZ. ÁLLATTAN
KIVÁLÓ TEKINTETTEL MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGÁRA
Bevezetés
I. AZ EMBER
a) A mozgási szervek
b) Az idegrendszer
c) A mozgás és helyváltoztatás
d) A külérzéki szervek
1. A tapintás
2. Izlés
3. Szaglás
4. Hallás
6. Látás
e) A táplálkozás műszerei
1. Emésztő készülék
2. A vérkeringés
3. A lélegzés
4. A kiválasztás
5. A táplálkozás
f) Az ember, mint a föld lakója és ura; ember fajták
II. ÁLLATORSZÁG
Első állatkör. Gerinczesek
I. Osztály. Emlősök
I. rend. Főemlősök
II. rend. Félmajmok
III. rend. Röpkedők
IV. rend. Ragadozók
V. rend. Uszólábúak
VI. rend. Rovarevők
VII. rend. Rágcsálók
VIII. rend. Foghíjasok
IX. rend. Erszényesek
X. rend. Csőrös emlősök
XI. rend. Ormányosok
XII. rend. Szirenák
XIII. rend. Czetek
XIV. rend. Páratlanujjúak
XV. rend. Párosujjúak
II. Osztály. Madarak
I. rend. Verébformájúak
II. rend. Kuszók
III. rend. Galambok
IV. rend. Tyúkok
V. rend. Gázlók
VI. rend. Úszók
VII. rend. Ragadozók
VIII. rend. Futómadarak
III. Osztály. Csuszó-mászók
I. rend. Teknősök
II. rend. Krokodilok
III. rend. Gyíkok
IV. rend. Kígyók
IV. Osztály. Kétéltűek
I. rend. Békák
II. rend. Szalamandra-formájúak
III. rend. Lábatlanok
V. Osztály. Halak
I. rend. Csontos halak
II. rend. Vértes v. zománczos halak
III. rend. Őshalak
IV. rend. Kétlégzetűek, v. Békahalak
V. rend. Körszájúak
VI. rend. Csőszivűek
Zsákállatok
Második állatkör. Puhatestűek
I. Osztály. Lábasfejűek
I. rend. Négy kopoltyúsok
II. rend. Kétkopoltyúsok
II. Osztály. Csigák
I. rend. Tengeri pillangók
II. rend. Úszószárnyúak
III. rend. Tüdősek
IV. rend. Elölkopoltyúsok
V. rend. Hátulkopoltyúsok
VI. rend. Csöves csigák
III. Osztály. Kagylók
I. rend. Köpenyegcsatorna nélküliek
II. rend. Köpenyegcsatornásak
IV. Osztály. Ős-puhatestűek
Harmadik állatkör. Izeltlábúak
I. Osztály. Rovarok
I. rend. Ősrovarok
II. rend. Álreczésszárnyúak
III. rend. Egyenesszárnyúak
IV. rend. Reczésszárnyúak
V. rend. Fedelesszárnyúak
VI. rend. Hártyásszárnyúak
VII. rend. Pikkelyesszárnyúak
V. rend. Félfedelűek
IX. rend. Kétszárnyúak
Bolhafélék
II. Osztály. Pókfélék
A) Izeltpotrohúak
I. rend. Skorpiófélék
II. rend. Álskorpiók
III. rend. Kampós skorpiók
IV. rend. Rovarpókok
V. rend. Kaszáspókok
B) Nem ízeltpotrohúak
VI. rend. Pókok
VII. rend. Atkák
VIII. rend. Féregpókok
Medve-állatocskák és ászkapókok
III. Osztály. Százlábúak
I. rend. Lábajkúak
II. rend. Forrtajkúak
IV. Osztály. Őslégcsövesek
V. Osztály. Rákok
A) Pánczélos rákok
I. rend. Tízlábúak
II. rend. Hasadtlábú rákok
III. rend. Lábasszájú rákok
IV. rend. Cumacea
B) Gyűrűs rákok
V. rend. Egyenlőlábúak
VI. rend. Toroklábúak
VII. rend. Ugró rákok
C) Alsóbbrendű rákok
VIII. rend. Kacslábú rákok
IX. rend. Evezőlábúak
X. rend. Kagylós rákok
XI. rend. Levéllábú rákok
D) Ősvilági rákok
Negyedik állatkor. Tüskésbőrűek
I. Osztály. Tengeri ugorkák
I. rend. Lábas holothuriák
II. rend. Mélytengeri holothuriák
III. rend. Lábatlan holothuriák
II. Osztály. Tengeri sünök
I. rend. Szabályosak
II. rend. Szabálytalanok
III. Osztály. Tengeri csillagok
IV. Osztály. Kigyókarúak
Osztottkarúak
V. Osztály. Tengeri liliomok
Ötödik állatkör. Férgek
Gyűrűsférgek
I. Osztály. Sörtelábúak
I. rend. Soksörtéjűek
II. rend. Kevéssörtéjűek
II. Osztály. Pióczák
Csillagos és makkos férgek
Molluszkoideák
III. Osztály. Pörgekarúak
IV. Osztály. Mohállatok
V. Osztály. Sodróállatkák
Fonalférgek
VI. Osztály. Igazi fonalférgek
VII. Osztály. Tüskefejű férgek
Nyílférgek
Lapostestűek
VIII Osztály. Lapos férgek
I. rend. Zsinegférgek
II. rend. Örvényférgek
III. rend. Mételyek
IV. rend. Galandférgek
Hatodik állatkör. Tömlős-Állatok
I. Osztály. Hydrozoák
I. rend. Fátyoltalan meduzák
II. rend. Hólyagos meduzák
III. rend. Hydroideák
II. Osztály. Bordás meduzák
III. Osztály. Virágállatok
I. rend. Nyolczkarúak
II. rend. Sokkarúak
Szivacsok
I. rend. Váznélküliek
II. rend. Szaruvázúak
III. rend. Kovásvázúak
IV. rend. Mészvázúak
Hetedik állatkör. Véglények
I. Osztály. Ázalékok
II. Osztály. Ostorosok
III. Osztály. Sporásállatok
IV. Osztály. Gyökérlábúak
I. rend. Sugárállatkák
II. rend. Napállatok
III. rend. Foraminiferák
IV. rend. Igazi gyökérlábúak
Monerák
Betűrendes tárgymutató
Tábla magyarázat
II. RÉSZ NÖVÉNYTAN ÉS ÁSVÁNYTAN
III. NÖVÉNYORSZÁG. - BOTANICA
A) Általános rész
Alaktan
Gyökér
Szár
Lomblevél
Virág
Virágzat
Termés
Növények élettüneményei
B) Részletes növénytan
Linné rendszere
Sejtes virágtalan növények
I. Osztály. Telepesek
1. Moszatok
2. Gombák
3. Zuzmók
II. Osztály. Mohok
Edényes virágtalanok
I. Osztály. Harasztok
II. Osztály. Zsurlók
III. Osztály. Korpafüvek
IV. Osztály. Selaginella-félék
Virágos növények
1. Mérges növények
2. Gyógyító szerül használt növények
3. Élvezeti szerül használt növények
4. Tápszer növények
5. Főzelék növények
6. Szövés-fonás növényei
7. Szerfát, festéket, gummit, gyantát stb.-t szolgáltató növények
8. Takarmány növények
9. Dísznövények
IV. ÁSVÁNYTAN. - MINERALOGIA
Általános ásványtan
Részletes ásványtan
I. Osztály. Termés elemek
II. Osztály. Sulfidok
III. Osztály. Haloidok és fluoridok
IV. Osztály. Oxydok
V. Osztály. Oxy-sók
Salétromsavas sók
Bórsavas sók
Szénsavas sók
Kénsavas sók
Foszforsavas sók
Kovasavas sók
Vegyesek
VI. Osztály. Szerves eredetű ásványok
Betűrendes tárgymutató
Tábla magyarázat
Előszó
Hazánk irodalma képes természetrajzi munkákban, melyek az állat-, növény- s ásványországot a tudomány mai álláspontjának megfelelően, összefoglalóan tárgyalnák, igen szegény. E hiányon óhajtott az Athenaeum kiadó czég részben segiteni, midőn elhatározta, hogy Franz Matthes, "Illustrierte Naturgeschichte der drei Reiche für Schule und Haus" czimü nagy munkáját a hazai viszonyoknak megfelelően átdolgozva kiadja.
A magyar kiadás a német kiadástól, tekintve úgy a munka tartalmát, mint beosztását és tárgyalási módját lényegesen eltér. Az állattani rész (kivévén a bevezetést, az embert és az emlősöket) majdnem teljesen uj; mig a növény- s az ásványtani rész, melynek átdolgozását dr. Semayer Vilibáld ur végezte, általában véve megegyezik ugyan mindenben az eredeti német kiadással, csakhogy jóval rövidebb és hogy hazánk florájára, nemkülönben ásványtani viszonyaira vonatkozó adatokkal bővült.
Az állattani részben a modern zoologia tudományos szellemének iparkodtam érvényt szerezni, de egyszersmind szem előtt tartottam a gyakorlati élet követelményeit is. E czélból nem elégedtem meg csupán csak a száraz adatoknak egyszerü elősorolásával, az egyes állatok külső alakjára, szinére, nagyságára vonatkozó adatoknak puszta felemlitésével, hanem iparkodtam azok anatomiai szerkezetét tekintetbe véve, az egyes állatcsoportok közt található összefüggést, nemkülönben a köztük lévő rokonságot is kimutatni. Kiváló figyelemmel voltam a biológiai jelenségek demonstrálására, mint a mely tudományágnak eredményei ma már elvitathatlanok. "A biológia maga az eleven természet." Végül nem feledkeztem meg az állati lények változékonyságáról, valamint a körülményekhez való alkalmazkodási képességéről sem. Iparkodtam, példákkal illustrálva kimutatni, hogy a létért való küzdelem folytán az állat teste maga ép úgy, mint egyes szervei folytonos változásnak vannak alávetve: egyszóval feladatomnak tartottam megmagyarázni számos, az állattan körébe tartozó jelenséget; kimutatni azon okbeli összefüggést, mely az ember és az állatok, az ember és a növények, illetőleg az élő és a nem élő világ közt van; továbbá levezetni az állatok alakulásának főbb törvényeit; nemkülönben az egyes főbb typikus állatcsoportok morphologiai jellemzését adni.
A második szempont gyakorlati volt. E czélból felvettem mindazon állatok teljes természetrajzi leirását, melyek az emberre nézve hasznosak vagy károsak; vagy pedig amelyek házi állatainkat pusztítva, közvetve játszanak fontos szerepet az ember háztartásában. Hasonlóan kellően méltattam a mezőgazdaságilag és erdészetileg káros vagy hasznos, iparilag fontos, nemkülönben táplálékul és gyógyító szerűl szolgáló, valamint a mérges és az élősdi állatokat is. Különös sulyt fektettem továbbá azon állatokra, melyeknek ismerete a gyümölcstermeléssel s szőlőműveléssel, vagy a selyemtermeléssel és méhészettel van összefüggésben. Ez állatok leirásánál kiváló tekintettel voltam a hazai viszonyokra. Amennyire lehetséges volt, mindenhol Magyarországra vonatkozó pontos adatok felsorolásával iparkodtam az illető állat káros vagy hasznos voltát kimutatni.
Hazánk faunájával különben mindenhol első sorban foglalkozom. Magyarország állatvilágának lehetőleg teljes bemutatása, hazánk jellemzőbb és közönségesebb állatfajainak megismertetése lebegett folytonosan szemeim előtt. Ezért munkámba felvettem a hazánkban élő majdnem összes gerinczes állatfajt, míg a gerincztelenek közül a fajokban igen gazdag rendekből csak is a főbbeket irtam le; de itt is tekintettel voltam arra, hogy az ilyen rendekből a hazánk faunájára nézve jellemző fajok ismertetése el ne maradjon. Hozzá tehetem még, hogy minden egyes állatcsoportnál külön-külön kiemeltem mindazon állatfajokat, melyek Magyarország faunájára nézve bármiképen is fontosak. Úgyhiszem, hogy e tekintetben mindenki, ki hazánk állatvilága iránt akár kedvtelésből érdeklődik, akár faunáját hivatásból tanulmányozni óhajtja, munkámban a legszükségesebbeket megtalálhatja.
A tárgyalásnál sok helyen eltekintettem a tudományos alapon való leirástól, mert e munka nem tudósok, hanem a művelt magyar közönség számára készült. Az állattan megirásánál felhasználtam az összes hazai kútforrásokat és tekintettel voltam egyes jelesebb külföldi szerzők műveire is. Adatokat gyüjtöttem: Apáthy István, Bartsch Samu, Biró Lajos, Brancsik Károly, Chernel István, Chyzer Kornél, Daday Jenő, Emich Gusztáv, Entz Géza, Földi János, Friváldszky János és Imre, Grossinger János, Herman Ottó, Horváth Géza, Jablonowsky József, Kertész Kálmán, Kuthy Dezső, Kohaut Rezső, Kriesch János, Lakatos Károly, Lendl Adolf, Madarász Gyula, Margó Tivadar, Méhely Lajos, Mocsáry Sándor, Örley László, Paszlavszky József, Petényi Salamon, Pungur Gyula, Sajó Károly, Szaniszló Albert, Tömösváry Ödön, stb. stb. magyar természettudósok s írók munkáiból és értekezéseiből. Ez az oka, hogy könyvem eredetiségre csak annyiban tarthat igényt, amennyiben szerkesztése, nemkülönben a hazai faunának ilyetén való összeállitása egészen uj.
A természetrajzi munka illustrálása csak hasznára van. E tekintetben örömmel kell felemlítenem, hogy a kiadó czég nemcsak megszerezte a Matthes-féle színes táblákat, hanem még a Paszlavszky-Thomé-féle hű és művészi kivitelü ábrákat, melyek a hazai nyomdai terméknek díszére válnak, is rendelkezésemre bocsátotta. Valóban a kiadó czég nem kiméivé költséget, minden lehetőt elkövetett, hogy a könyv kiállitása csinos és hogy formája tetszetős legyen.
Jól tudom, hogy munkám még a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet hibamentes; benne kisebb-nagyobb hiányok fordulhatnak elő; - de másrészt bizvást elmondhatom, hogy kitűzött feladatomat lelkiismeretesen iparkodtam megközelíteni. Aki tudja, hogy az efféle munka megirása mily nehézségekkel jár, az bizonyára jóakarólag fogadja könyvemet és méltányolja törekvésemet.
Budapest, 1899. szeptember hó.
Dr. Vángel Jenő.