---

Tartalom

I. KÖTET

ELSŐ RÉSZ. POLITIKAI VISZONYOK ÉS ESEMÉNYEK JELLACSICS BÁN BETÖRÉSÉIG
  1847. évi november elejétől 1848. augusztus végéig
Első fejezet. A pozsonyi országgyűlés vívmányai. Súrlódás a független felelős magyar és az osztrák reakcionárius miniszterium között
Második fejezet. A nemzetiségek forrongása
Harmadik fejezet. A magyar honvédelem fejlődése Jellacsics bán betöréséig

MÁSODIK RÉSZ. JELLACSICS BÁN BETÖRÉSÉTŐL AZ OSZTRÁK TÁMADÓ HADJÁRAT MEGINDÍTÁSÁIG
  1848. szeptember elejétől december közepéig
Negyedik fejezet. Jellacsics bán betörése az országba, megveretése Pákozd-Sukorónál és eloldalgása Győrön át Bécs felé
Ötödik fejezet. Az ozorai fegyverletétel. Perczel további műveletei Nugent, valamint Karger és Vidos műveletei Theodorovics ellen
Hatodik fejezet. A bécsi október 6-iki forradalom és annak következményei. Windischgrätz herceg kinevezése teljhatalmú diktátorrá; a magyar sereg előnyomulása a Lajthához és megveretése Schwechatnál
Hetedik fejezet. Görgey kinevezése a feldunai hadsereg parancsnokává; seregszervezési munkálatok és események Windischgrätz támadó föllépéséig
Nyolcadik fejezet. Események az ország északi és északnyugati részeiben
Kilencedik fejezet. A bács-bánsági események a magyar csapatok kivonulásáig 1849. január végéig
Tizedik fejezet. Erdélyi események Bem föllépéséig

HARMADIK RÉSZ. AZ OSZTRÁK TÁMADÓ HADJÁRAT
  1848. december közepétől 1849. március közepéig
Tizenegyedik fejezet. A trónváltozás s annak következményei. Seregszervezési munkálatok; erőviszony és hadműveleti tervek
Tizenkettedik fejezet. Hadműveletek a főseregek körletében Buda és Pestnek Windischgrätz által történt megszállásáig; 1848. december közepétől 1849. január 5-éig
Tizenharmadik fejezet. Események a mellékhadiszinhelyeken 1848. december közepétől 1849. január elejéig
Tizennegyedik fejezet. Általános helyzet a fővárosok elvesztése után Görgey útja a bányavárosokon át a Szepességre; üldöztetése Csorics, később Götz tábornok által
Tizenötödik fejezet. Schlick műveletei Klapka ellen
Tizenhatodik fejezet. Perczel műveletei Ottinger ellen és Dembinski első tevékenysége főparancsnokká történt kinevezése után
Tizenhetedik fejezet. Görgey egyesülése Klapkával; közös műveleteik Schlick ellen
Tizennyolcadik fejezet. A magyarok és osztrákok egyidejű támadólagos fellépése; a kápolnai csata és annak közvetlen következményei
Tizenkilencedik fejezet. Bács-bánsági események február hava folyamán
Huszadik fejezet. Bem erdélyi hadjárata Dévára eszközölt visszavonulásáig

II. KÖTET

NEGYEDIK RÉSZ. A MAGYAR TÁMADÓ HADJÁRAT
  1849. március elejétől május végéig
Huszonegyedik fejezet. Előkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz; hadrend, hadműveleti tervek. Bevezető hadműveletek a főseregek körében; 1849. március elejétől április elejéig
Huszonkettedik fejezet. A döntő támadó műveletek megindítása; a magyarok győzelme Isaszegnél; 1849. március végétől április elejéig
Huszonharmadik fejezet. A Komárom felmentését célzó hadműveletek; 1849. április elejétől végéig
Huszonnegyedik fejezet. Buda visszavétele; 1849. május elejétől végéig
Huszonötödik fejezet. Bem újbóli támadólagos műveletei Erdélyben 1849. február elejétől április közepéig
Huszonhatodik fejezet. A délvidéki események. Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában 1849. március elejétől április közepéig
Huszonhetedik fejezet. Perczel és Bem együttes támadó műveletei a Bánságban 1849. április közepétől május közepéig

III. KÖTET

ÖTÖDIK RÉSZ. AZ OSZTRÁK-OROSZ SZÖVETSÉGES HADAK TÁMADÓ HADJÁRATA
  1849. évi június elejétől a háború befejezéséig
Huszonnyolcadik fejezet. Általános helyzet Buda bevétele után. Seregszervezési munkálatok; Klapka hadműveleti terve. Görgey hadügyminiszteri tevékenysége és a magyar sereg beosztása a nyári hadjárat kezdetén
Huszonkilencedik fejezet. Az osztrák fősereg és a déli hadsereg műveletei, valamint az erdélyi események június hó elejéig. Az összes osztrák seregtestek állása és beosztása a főparancsnokságnak Haynau által történt átvétele idején
Harmincadik fejezet. Tárgyalások és megállapodások Oroszországgal a segélynyújtást illetőleg. Hadműveleti tervek és a Magyarország ellen működésbe hozott orosz hadak állása és beosztása a nyári hadjárat kezdetén. Intézkedések az élelmezés biztosítása érdekében. A hadviselő felek hadereje egymással szembeállítva
Harmincegyedik fejezet. A nyári hadjárat megindítása; bevezető harcok a Felső Duna mentén. A szeredi ütközet 1849. június 9-én; a csornai ütközet június 13-án és a zsigárdi ütközet június 16-án; végül a peredi csata június 20-án és 21-én
Harminckettedik fejezet. Az osztrák fősereg összpontosítása a Duna jobbpartján. A Győr és Komárom körüli harcok. Nugent hadainak portyázása a Dunán túl; 1849. június közepétől július közepéig
Harmincharmadik fejezet. Az orosz fősereg betörése és előnyomulása Miskolc-Debrecen vonaláig 1849. június közepétől július elejéig
Harmíncnegyedik fejezet. A délvidéki események 1849. május közepétől augusztus elejéig
Harmincötödik fejezet. Az erdélyi események 1849. június elejétől augusztus elejéig
Harminchatodik fejezet. Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei, Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel műveletei az orosz fősereg oldala ellen; a turai ütközet. Végül Görgey seregének további visszavonulása a Felső Tiszához s innen Nagyváradon át Arad felé; orosz ellenhatás: a debreceni csata 1849. július elejétől augusztus közepéig
Harminchetedik fejezet. Haynau műveletei a Dembinski parancsnoksága alá helyezett középtiszai és déli magyar hadsereg ellen; a szőregi és temesvári döntő csaták. Nugent folytatólagos műveletei a Dunán túl. 1849. július közepétől augusztus elejéig
Harmincnyolcadik fejezet. A világosi fegyverletétel
Harminckilencedik fejezet. A többi magyar hadoszlopok fegyverletétele. Munkács, Arad és Pétervárad meghódolása
Negyvenedik fejezet. A komáromi események 1849. július közepétől október elejéig

---

Előszó

A jelen munka kiválóan katonai célra készült, alkalmat óhajtván nyújtani tisztjeinknek hazai történelmünk legújabb hadi eseményeinek megismerésére, miáltal egyszersmind lehetővé válik, hogy a szabadban megoldandó harcászati feladatokkal kapcsolatosan az 1848/49-ben állomásaik közelében lezajlott és úgy harcászati, mint hadászati tekintetben sok érdekes és tanulságos mozzanatot tartalmazó hadieseményeket is megbeszéléseik tárgyává tegyék. Önként következik ebből, hogy ezen munkában a fontosabb politikai eseményeknek a jobb megérthetés kedvéért mellőzhetetlenül szükséges felemlítése mellett részletesebb feldolgozást csakis a tisztán katonai események nyerhettek. Adatom a munka megírásához, amint az már a használt források jegyzékéből is látható, bőven állt rendelkezésre; de bár a függetlenségi harcnak már úgyszólván gazdag önálló irodalma van, a hadműveletek és ütközetek egyes részleteit még mindig sűrű homály fedi; sőt mi több, a különböző művek, naplók és feljegyzések nyújtotta adatok gyakran oly hézagosak avagy egymással homlokegyenest ellentmondók, hogy azokból csak bajosan lehet a dolgok valódi állását megállapítani, főleg annak, aki részrehajlatlanul, sine ira et studio s minden nagyítás nélkül történethűen akarja az eseményeket az utókor számára megörökíteni. Hogy célomat e tekintetben mennyire sikerült elérnem, annak megítélését a pártatlan olvasó bírálatára kell bíznom.

Budapesten, 1897. évi január havában.
A szerző.

---