Henry Thomas Buckle
Anglia művelődésének története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET
Buckle Henrik Tamás
ELSŐ FEJEZET. A történet buvárlat segédforrásainak jelen helyzete. Az emberi cselekedetek törvényszerüségének kimutatása. Ezen cselekedetek szellemi és természeti törvényei; mindkét irány vizsgálatának szükségessége. Természettudomány nélkül nincs történelem.
MÁSODIK FEJEZET. A természet befolyása a társadalmi rendre és az egyén jellemére.
HARMADIK FEJEZET. Az alapbölcselők szellemi törvények fölfedezésére alkalmazott rendszereinek birálata.
Jegyzetek.
II. KÖTET
NEGYEDIK FEJEZET. A szellemi törvények részint erkölcsiek, részint értelmiek. A két nem összehasonlitása. Miként hat mindkettő az ember társadalom haladására.
ÖTÖDIK FEJEZET. A vallás, irodalom és államkormányzás befolyásának vizsgálata.
Jegyzetek.
III. KÖTET
HATODIK FEJEZET. A történelem eredete és a történelmi irodalom állapota a középkorban.
HETEDIK FEJEZET. Az angol szellem történelmének vázlata a XVI. század közepétől a XVIII. század végeig.
Jegyzetek.
IV. KÖTET
NYOLCADIK FEJEZET. A francia szellem történelmi vázlata a tizenhatodik század közepétől egészen XIV. Lajos trónraléptéig.
KILENCEDIK FEJEZET. A gyámkodó szellem története és annak összehasonlitása Franciaország és Angolhonban.
Jegyzetek.
V. KÖTET
TIZEDIK FEJEZET. A gyámkodó szellem hatalma Franciaországban megmagyarázza a fronde bukását. A fronde és az egyidejü angol forradalom egybehasonlitása.
TIZENEGYEDIK FEJEZET. XIV. Lajos a gyámkodás szellemét átülteti az irodalomba. Az értelmi és uralkodó osztályok közti eme szövetkezés eredményeinek vizsgálata.
TIZENKETTEDIK FEJEZET. XIV. Lajos halála. Visszahatás a gyámkodás szelleme ellen és előkészülés a francia forradalomra.
Jegyzetek.
VI. KÖTET
TIZENHARMADIK FEJEZET. A történeti irodalom állapota Francziaországban a XVI. század végétől a XVIII. század végeig.
TIZENNEGYEDIK FEJEZET. A franczia forradalom legközelebbi okai a XVIII. század második felében.
Jegyzetek.
VII. KÖTET
TIZENÖTÖDIK FEJEZET. A spanyol szellem történetének vázlata az V. századtól a XIX. század közepeig
Jegyzetek.
VIII. KÖTET
TIZENHATODIK FEJEZET. Skóthon állapota a tizennegyedik századnak végeig.
TIZENHETEDIK FEJEZET. Skóthon állapota a XV. és XVI. században.
TIZENNYOLCZADIK FEJEZET. Skóthon állapota a XVII. és XVIII században.
Jegyzetek.
IX. KÖTET
TIZENKILENCZEDIK FEJEZET. A skót szellem vizsgálata a XVII. században.
HUSZADIK FEJEZET. A skót szellem vizsgálata a 18. században.
X. KÖTET
Jegyzetek.
Előszó
...
Buckle Henrik Tamás született 1822. november 24-kén. Atyja tehetős kalmár volt Londonban. A kis Tamás első neveltetését Gordon-House (Kentish-Town) egy magánnöveldéjében nyerte, Holloway vezetése alatt. Csakhamar kitűntette magát szorgalma által. S midőn egy alkalommal elnyerte a mennyiségtani dijat, szülőinek azon kérdésére, mit óhajt szorgalmának megjutalmazásáúl, azt felelte: engedjék meg neki az iskolát elhagyni s tanúlmányait otthonn folytatni. Ily erős gyökeret vert az akkor még csak tizennégy éves gyermekben a vágy: önmagától tanúlni. Nem sokára a házi tanitót is el kellett bocsátani, s az alig serdülő gyermek iránytű nélkül evezett a tudomány végtelen tengerébe. De már négy év múlva egy központ felé kezdtek tanúlmányai irányulni, s e központ az emberiség szellemi haladása s művelődése vala. S mihelyt ez eszme határozott alakot öltött kedélyében, annak kivitele vált egyedüli életcéljává.
Ez időben halt meg atyja. A tizennyolc éves ifjú tetemes vagyonnak lévén urává, igen könnyen adhatta volna magát mulatság-, társas örömek- vagy épen a közpályára. Az angol viszonyok (épp úgy, mint a mieink) nagyon is csábitnak erre. De ő nem törődött a külső csillogásokkal. Szemei előtt mindig csak magas célja lebegett: behatolni az emberi haladás legmélyebb indokaiba, megismerni a művelődés műhelyét. A nagy utazások, melyek Spanyol-, Francia-, Olasz- és Németországgal saját szemléletből ismertették meg, szakitották meg egyedül tanúlmányait. És könyvtára nem sokára oly nagy lett, hogy házának melléképületei is könyvekkel teltek meg.
Történelmi buvárlatai megismertették őt Hallammal, s bár ez és számos más kiváló tudós igen előnyösen nyilatkoztak róla, még legközelebbi ismerősei közül is sokan - mint például Ruge is - féltek, hogy nem birja mindazt megemészteni, mit összeolvasott. A jövő fényesen cáfolta meg aggodalmaikat.
Művét oly korban irta, midőn még a komoly tanulmány a legtöbb emberre nézve terhes, s még azok is, kik legyőzik a tunyaságot, vagy csak eszközül tekintik valamely közeli cél elérésére, vagy átmenetnek a gazdagságra. Kitűnő tehetségével, mely a legfőbb egyetemi méltóságokat is megszerezhették volna számára, elfordult a közeli céltól s egy távolabbit tűzött ki magának. Az, hogy nem kellett küzdenie anyagi gondokkal, épen nem csökkentheti önfeláldozó buzgalmának érdemét. Jólét és gazdagság gyakran csak akadályozzák a tartós és komoly munkát. S mindezek dacára alig volt buvár, ki Bucklet szilárd elhatározás- vagy ernyedetlen szorgalomban fölülmúlta volna. Éles szeme felismerte, hogy az emberiség történelmében nagy ür vár betöltésre, s legirigyebb ellenségei sem tagadhatják meg tőle a buzgalmat, őszinteséget s tiszta lelkesedettséget, melylyel e munkához fogott.
Húsz éves fáradságának gyümölcsekép 1857-ben adta ki művének első kötetét, 1861-ben követte azt a második és utolsó, növelve egyrészt a lelkesedést, másrészt a haragot és elkeseredést.
...
Buckle-lel a történetirás egy új korszaka kezdődik. Előtte az nagyrészben alig volt más, mint egyszerű adatfölhalmozás, krónikaszerkesztés. S ha voltak is egyesek, kik szakitva az eddigi szokással, az emberi élet egyéb nyilvánúlásait, mint a tudományt és ipart, művészetet és irodalmat, szokásokat és erkölcsöket fölvevék tanúlmányaik körébe, azok az emberiség történelmének csak egy kis részére terjeszkedtek ki, a helyett, hogy az egészet tették volna vizsgálódásaik tárgyává. S a mi Bucklet mindenekfölött kitűnteti, az azon bölcsészeti szellem, melylyel a látszólag legellentmondóbb tüneményeket is egy pontra vezeti vissza, s viszont a látszólag legcsekélyebb pontból fejti ki egész századok történelmét.
Buckle műve Anglia müvelődés történetének nevezi magát, s ő valóban ezt is akarta megirni, a halál azonban meggátolta őt szándékának kivitelében. Ami munkájából megvan, az csak az általános bevezetés egy része, mely azonban minden töredékes volta dacára az összes tudományos világirodalom egyik legnagyobb nyereménye.
S hogy Buckle minden nagy tudománya dacára mily vonzóan és érthetően ad elő, legjobban bizonyitja azon körülmény, mikép a számtalan angol kiadáson kivül már német nyelven is öt kiadást ért.