Angyal Dávid
Bethlen Gábor életrajza
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Ifjuság
II. A nagy háboru előtt
III. Az első támadás
IV. Bethlen utolsó támadásai
V. Bethlen jellemrajza
Bevezetés
Bethlen Gábor oly korban élt, midőn az Európában szerte dúló háború megingatott, vagy megdöntött néhány trónt és felizgatta a változásokra törekvő államférfiak képzeletét. Bethlen phantasiája is termékeny volt tervekben, gyakran el is indúlt oly úton, mely könnyen örvényekbe csalhatta volna, de hirtelen visszafordúlt, mihelyt észrevette, hogy a veszélynek bármi távoli eshetősége fenyegeti. Innen van, hogy Bethlen pályája nyugtalannak és nehezen áttekinthetőnek tűnik fel.
Zavarják ez áttekintést azok a történetírók, a kik azt hirdetik, hogy Bethlen a nikolsburgi béke után a császárral akart szövetkezni a szultán ellen. Bethlen pályáját nem így kell ketté osztanunk. A fejedelem soha sem gondolt komolyan arra, hogy lemondjon a szultán pártfogásáról, vagy hogy egyenesen a török ellen fordúljon. A harminczéves háború kitörése téríti új mezőre Bethlen tevékenységét. Addig arra volt gondja, hogy rendezze kis országának zilált viszonyait, hogy minél hivebb pártfogójává tegye a szultánt, s hogy védelmezze magát a bécsi udvar folyton megújuló támadásai ellen. A nagy háború kitörése után a védelmi helyzet fentartása fölöslegessé vált; Bethlen most támadni kezdett. Folyton megújuló támadásainak czélja az volt, hogy Erdély határain túl a magyar királyság területén minél nagyobb birodalmat alapítson, melynek élén dynastiája mint közvetitő hatalom szerepeljen a római császár és a szultán közt. Voltak pillanatok e nagy küzdelem elején, midőn lehetségesnek látszott a katholikus császárság megdöntése, vagy a cseh korona megszerzése. De ezek csak múló pillanatok voltak. Bethlen alapgondolata, mely különböző formában mindig felújul, mind három támadása alatt az volt, hogy megszerezze a közvetítői szerepet a két hatalom közt.
Csupán hatalmi törekvéseiről szóltunk, mert ezeknek czéljait kellett tisztáznunk. De e törekvéseiben egyszersmind ki vannak fejezve érzelmei is. Ifjúkorának benyomásai mélyen meggyökereztették lelkében azt a hitet, hogy Erdély, a magyarság és a protestantizmus meg nem állhatnak a török pártfogása nélkül. Bármily különösnek látszott olykor viselete, bár sokszor kinálgatta szolgálatait a bécsi udvarnak, lelke mélyén soha sem felejtette el Basta és Belgiojoso korát.