---

Tartalom

Felajánlás
Előszó

Első rész
Kutfőtöredékek

KRISZTUS ELŐTTI SZÁZAD.
Mithridates
Octavianus

ELSŐ SZÁZAD.
Augustus végévei
Tiberius
Claudius
Otho és Vitellius
Vespasianus
Domitianus
Nerva

MÁSODIK SZÁZAD.
Traianus
Adrianus
Antoninus Pius
Marcus Aurelius
Commodus

HARMADIK SZÁZAD.
Macrinus
Alexander Severus
Maximinus
Gallienus
Aurelianus
Probus
Carus

NEGYEDIK SZÁZAD.
Diocletianus
Constantinus
Constantius
Julianus
Valentinianus
Valens

Második rész.
A metanasta jászok magyar nemzetisége

Átmenet (Katona. Hornyik. Gyárfás.)

I. A JÁSZOK ŐSKORI TÖRTÉNELMÉNEK KUTFŐI

Pomponius Mela
Strabon
Plinius
Ptolemaeus
Justinus
Florus és Freinhemius
Tacitus
Dion Cassius
Suetonius
Entropius
Herodianus
Aurelius Victor
Ammianus Marcellinus
Excerpta auctoris ignoti

II. A JÁSZOK A TANA VIDÉKÉN.

I. MITHRIDAT ELŐTT.
Történelmi adatok
Földrajzi adatok (Arimások.)
Nyelvészeti adatok (Arimás. Tana)

II. MITHRIDAT ALATT.
Történelmi adatok
Földrajzi adatok (Kaspi sarmaták)
Népismei adatok
Nyelvészeti adatok (Iazyges. Szíl. Temerind.)

III. MITHRIDAT UTÁN.
Történelmi adatok
Földrajzi adatok
Népismei adatok (Rhoxalánok. Ős-hunok véresküje.)
Nyelvészeti adatok (Jászvásár.)

III. A JÁSZOK A TISZA VIDÉKÉN.

IV. A KÉT ELSŐ SZÁZAD.
Történelmi adatok
Földrajzi adatok. (A metanasta jászok városai.)
Népismei adatok (Sarmat-jászok.)
Nyelvészeti adatok. (Mastor. Furt. Banadás. Szánti. - Őskő. Göröngyvár. Kántanya. Furtárka. Párka. Partoska. Szuróvára. Sirtanya. Háromvár. Jegenyés.)

V. A KÉT UTOLSÓ SZÁZAD.
Történelmi adatok
Földrajzi adatok
Népismei adatok. (Divatváltozás.)
Nyelvészeti adatok. (Sziszai. Barna-Szín. Barna-Óz. Marha.)

Zárszó
I. Időrendi tartalommutató
II. Sorrendi tartalommutató

---

Előszó

A régi irók által "iazyges metanastae" néven említett "átköltözött jászok" Magyarország közép téreit négyszáz évig lakták (Kr. u. 378-ig) és ezután a hun birodalomba olvadtak be. Minthogy a Krisztus előtti században a sarmaták annyira terjeszkedének, hogy lassanként a Karpátok és (az első század közepén) a Visztula keleti részeit is elfoglalák, a római irók legkényelmesebbnek találták Európa északkeleti népeit az átalános "sarmata" névvel említeni, mint azelőtt a "scytha" nevezetet használák. Igy aztán annyira ment e tekintetben gondatlanságuk, hogy a jászok azon töredékét is, kik a sarmata iga alól menekülve a Tisza vidékén települtek le, és kiket a görög irók legalább a "metanasta" jelzővel különböztettek meg, a rómaiak legkényelmesebbnek tárták szintén csak "sarmata" néven nevezni. Mintha csak azon német írókat olvasná az ember, kik a Karpátoktól Adriáig minden nemzetet egyszerűen "Österreicher" néven szeretnek említeni, ugy hogy talán ezer év mulva a tudósok még az "österreichische Sprache" felett is fognak vitázni, és a "magyar" nyelv az "osztrák" nyelv egyik szójárásává fog a germán irók előtt törpülni.

A régi (latin és görög) történetirók ily tévedéseit tapasztalván, azon gondolat támadt bennem, hogy miután a magyar vagy ugor nevezet az ókor századaiban nem található, de a magyar népnek akkor is élnie kellett, tehát más név alatt kell e nemzet hajdankorát keresnünk. Az átalános scytha és sarmata nevezet alatt található népcsoportok külön neveit és szokásait kell szemügyre vennünk, ekkor rájöhetünk a magyar nép hajdankori töredékeire is. Hogy azonban a sok töredék nyomozásában el ne tévedjek és el ne lankadjak, kiválasztám magamnak azon néptöredéket, mely hajdan a Don folyónál, azután a Feketetengernél, végre a Tiszánál lakott. E néptöredék a jászok (iazyges) nemzete.

Ezen nép magyarságának földerítése többféle előnynyel kecsegtetett a magyar nemzet javára, és igy a fölkarolt terv kivitelében a többször beállott ellankadás és csüggedés ujra és ujra felvillanyoztatott lelkemben, mig végre czélhoz értem. Most ezen hosszas és fáradságos kutatásom eredményét kivánom a magyar nemzet asztalára letenni.

...

---