---

Tartalom

ELSŐ BESZÉLGETÉS
Joó György elmondja röviden, dióhéjban az egész életét

MÁSODIK BESZÉLGETÉS
arról, milyen boldog lehet az élete egy árva kisfiúnak

HARMADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete

NEGYEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy kezd emberkedni a kis ember

ÖTÖDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy verekedik a nyul a menyéttel, a kocsis meg az élettel

HATODIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy a fösvény kétszer költ, a rest kétszer jár

HETEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy egy kis legénynek a szava milyen sokat jelent

NYOLCADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy hogy tanulja meg az ember, milyenek az emberek?

KILENCEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy az ember a legnagyobb bajok közt is boldogan tud élni

TIZEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy mire tanítgatja a fiát a jó édesanya

TIZENEGYEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él

TIZENKETTEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy milyen boldog is az ember, ha nincs baja

TIZENHARMADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni

TIZENNEGYEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne

TIZENÖTÖDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy rúgós tehénnek egy az orvossága: el kell adni. A szép üszőnek meg az, hogy el kell venni

TIZENHATODIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy semmi se tart örökké, még a lányhűség se

TIZENHETEDIK BESZÉLGETÉS
arról, mennyi baja van a férfinak a nő miatt ok nélkül

TIZENNYOLCADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem

TIZENKILENCEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy annak nem való a per, aki csak egyszer tud esküdni egy életben

HUSZADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy szegény ember mit csinál a gazdag városban

HUSZONEGYEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban

HUSZONKETTEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy milyen az első nagy verekedés. Nem rossz az, ha erős az ember karja és pénz van a zsebébe

HUSZONHARMADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy az emberi természet esendő, de azért jó az Isten, gondot visel az édesanyákra

HUSZONNEGYEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy fiatalnak való a szerelem, de annak se igen

HUSZONÖTÖDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy azt sohase tudja meg az ember, mire él, csak él. - Azután egyszer csak huszonegyesztendős lesz

HUSZONHATODIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy a szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez és vigyázni, hogy senki ellensége ne legyen

HUSZONHETEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy mindennek megjön a maga ideje, a házasodásnak is

HUSZONNYOLCADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül

HUSZONKILENCEDIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy be sok felesleges jány is van a világon

HARMINCADIK BESZÉLGETÉS
arról, hogy ha a házasodhatnék beleüt az emberbe, az olyan betegség, hogy azt nem lehet kikúrálni

UTOLSÓ BESZÉLGETÉS
arról, hogy minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs, hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van?

---

Ismertető

A boldog ember 1932-től a Pesti Napló hasábjain jelent meg folytatásokban, végső alakját 1935-re nyerte el, ekkor adták ki könyv alakban. "Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar földműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely önmaga szólal meg a nagy világ előtt: csöndesen, egyszerűen, de rejtett erők viharával csöndje mögött." - fogalmazta meg Móricz az első kiadáshoz a regény lényegét.

Forrás: http://moly.hu

---