Előszó

E könyv megírása nem csak az én érdemem, köszönet illeti érte tanáraimat, szüleimet, nagyszüleimet és nem utolsó sorban kedves barátaimat, ismerőseimet, akik számos történettel gazdagították e kiadványt.

Mindig büszke voltam arra, hogy magyarnak születtem, legyenek hát rá büszke önök is, önök, akik kezükbe veszik könyvemet. Mi magyarok ugyanis olyan ősöktől származunk, akiket semmi esetre sem kell szégyellni, csakis büszkék lehetünk rájuk.

Szabadságunkért harcoló, becsületes nemzet a miénk. Ezt a büszkeséget, ezt a becsületességet vérvonalunk és génjeink által örököltük tőlük. Ha ezekkel az értékekkel jól sáfárkodunk, minden bizonnyal gazdag emberré tehet bennünket. Nem anyagiakban leszünk tőle gazdagok, lelkiekben viszont minden bizonnyal azokká válunk.

Vigyázzunk hát ezekre a kincsekre, ezekre az értékekre. Ápoljuk a nemzeti öntudatot és őrizzük meg szívünkben a becsületet, mert e kapott hagyatékok hiányában elveszítjük önmagunkat és soha többé nem leszünk már olyanok, mint amilyenek voltunk.

Híres elődeink megharcoltak a földért, amin élünk, amin lépkedünk és nem egyszer adták vérüket értünk és jövőnkért. Tették ezt mindazért, hogy egy szabadabb, könnyebb, formálhatóbb életet biztosítsanak számunkra.

A himnusz egyik sora is figyelmeztet bennünket arra, hogy:

"... Megszenvedte már e nép a múltat s jövendőt."

Ajánlom e kiadványt mindazoknak, akik szeretik, a nemzetüket, tesznek érte és hűek gyökereikhez.

Számomra a Bihari Hegyköz jelenti a szülőföldet, azt a helyet, ahol bármikor, bármilyen körülmények között otthon érezhetem magam. Olyan vidék ez, ahol a közeli erdőtől tiszta a levegő, ahol az emberek köszönnek egymásnak és ahol a csendnek mondanivalója van.

Higgyünk hát önmagunkban, mert hitünk által, másokban is hinni tudunk. És persze higgyünk embertársainkban, honfitársainkban, mert a hit ereje az, ami leginkább erőssé és bizakodóvá fogja tenni életünket.

...

Hegyközcsatár első írásos feljegyzését a Váradi Regestrumban 1213-ból találjuk. Ennek függvényében tehát 2013-ban ünnepelheti fennállásának 800. évfordulóját. 800 év, ami dokumentumokkal bizonyítható, de mint azt tudjuk 1100 éve élünk itt a Kárpát-medencében, így valószínű, hogy jóval régebbi a település története.

Mindezt sajnos írásos feljegyzés nem igazolja. Az Anonimus-i Mén Marót és Árpád fejedelem között zajló eseményeket - történelmi körökben - ma még nem mindenki ismeri el. Sokan fikciónak tartják. Ennek ellenére bízom benne, hogy hamarosan egységes magyar történelem születik, ami nem ismer többé ellentéteket.

Mindazonáltal csak remélhetem, hogy kiadványommal hozzájárulok ahhoz, hogy a hegyközi emberek minél jobban eligazodjanak a vidék történetének megismerésében.

Orendt Mihály