---

Tartalom

Bevezetés

Szemléletváltás az egyetemes neveléstörténet értelmezésében
  A világméretű perspektíva szükségessége
  Alapművek a nyugati és "nem-nyugati" kultúrák nevelési múltjáról
  Az egyetemes neveléstörténeti munkák jellemzői

Globális történelem és összehasonlító történeti módszer
  Átfogó és összehasonlító világtörténet a felvilágosodás századában
  Egyetemes történelem a 18-19. századi Magyarországon
  Világtörténet a 19. századi hazai sajtóban: néhány példa

A kínai neveléstörténet hazai bemutatása a 20. század elejéig
  A Kína-kutatások története és jelene dióhéjban
  A kínai nevelés története a nyugati neveléstörténet-írásban
  A kínai nevelés történetének bemutatása Magyarországon a 19. század elejétől
    Adatok a sajtócikkekben
    Kína neveléstörténete a pedagógiai szakirodalomban
A kínai neveléstörténet megítélésének jellemzői a korszakban

A japán neveléstörténet a hazai nyomtatott forrásokban
  A Japán-kutatások történetéről röviden
    Nemzetközi kutatások
    A hazai japanológia
  Japán a nyugati neveléstörténet-írásban
  Hazai források a japán nevelés történetéről
  A japánok műveltségéről, nevelési szokásairól írt hazai vélemények jellemzői

India és az indiai neveléstörténet bemutatása az újkortól a 20. század közepéig
  Adalékok az India-kutatások történetéhez
  India a magyar forrásokban és legismertebb hazai kutatói
  Az indiai neveléstörténetről készült művek
  Forráskiadások
  India nevelés- és művelődésügye a 19. század közepének magyar sajtójában
  India neveléstörténete Lubrich és Fináczy könyveiben
  Az Indiáról írt művek főbb jellemző gondolatai

Az iszlám neveléstörténetének kutatása
  Az európai kutatások és eredményeik
    Monográfiák
    Forráskiadások
    Tanulmányok
    Egyetemes neveléstörténeti kézikönyvek
  Muszlim neveléstörténet és iskolaügy a hazai szakirodalomban
    Az orientalisztika születése Magyarországon
    Írások a muszlim nevelésügyről
    Az iszlám nevelésügye a Magyar Paedagogia című folyóiratban
  Összegzés

A kutatási eredmények összefoglalása

Függelék
  Szempontok az egyetemes neveléstörténet tanulmányozásához
  Fogalomtár a nem nyugati nevelés történetének tanulmányozásához

---

Fülszöveg

Napjainkban, a kompetenciafejlesztésen alapuló, új, osztatlan pedagógusképzés egyik központi kérdése, hogy mely tantárgyaknak, problématerületeknek van létjogosultságuk a képzésben. A neveléstudományi területek között a nevelés- és művelődéstörténet is helyét és funkcióját keresi. A neveléstörténet tanításának, kutatásának napjainkban csak úgy lehet megőrizni korábban kivívott rangját, helyét a tanári felkészítésben, ha a tárgy (maga a tudományterület) tematikai, forrástani, módszertani értelemben is folyamatosan gazdagodik, mind jobban problémaközpontú, komparatív szemléletű diszciplínává válik, a diákokat önálló kutatásokra, kritikai gondolkodásra, forrásgyűjtésre és -elemzésekre inspirálja.

A kompetencia alapú képzés Pécsett kiemelten fontosnak tartott horizontális aspektusai közül ebben a könyvben a multíperspektivitás jelentőségét hangsúlyozzuk. A nevelés- és művelődéstörténet ugyanis alapot jelenthet ahhoz, hogy a leendő pedagógusok képzésük során a térben és időben tág, a fogalom széles értelmében vett egyetemes ismeretekkel, az ezekre épülő, ezekből kibontható gondolkodásmóddal is találkozzanak. Ebben a könyvben ezért arra teszünk kísérletet, hogy egyrészt rövid áttekintést adjunk a nem nyugati kultúrák neveléstörténetének kutatásáról, a tématerület legfontosabb nemzetközi szakirodalmának és kutatási tendenciáinak alakulásáról, a posztkolonialista szemléletmódról. Másrészt megpróbálkozunk annak vázlatos bemutatásával, hogy a neveléstörténet külföldi és hazai kutatói, illetve távoli tájakra utazó tudósok és pedagógusok műveikben a 15. század elejétől a 20. század közepéig hogyan jelenítették meg Kína, India, Japán és az iszlám világának nevelési múltját.

---