---

Tartalom

Bevezető
"Kezdetben nem így volt" (Mt 19,8)
A katolikus hit és a vértanúság
A szentáldozás és az Egyház megújulása
A keresztény élet és az üldöztetés
Exkluzív interjú

Introduction
"From the beginning it was not so" (Mt 19:8)
Catholic faith and martyrdom
The Holy Communion and the Renewal of the Church
Christian life and persecution
Exclusive interview

---

Bevezető

"Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni. Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. A tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött" (Jn 14,23-24).

Athanasius Schneider püspök atyával 2011-ben váltottam először levelet. Megtisztelő válaszában akkor azt írta nekem, hogy az Egyház és az istentisztelet igazi reformjához szükségképpen hosszú út és sok szenvedés vezet. Nekünk azonban bátran és bizalommal kell fogadnunk ezeket a szenvedéseket. Az Egyház elsősorban a szenvedés által nyer megújulást, és nem annyira a cselekvések révén.

Az Egyház mai krízisét látva azt hiszem, hogy a püspök atya szavai ma is teljes mértékben helytállóak és irányadóak. Égető szükségünk van a bátorság (fortitudo) sarkalatos erényére, mellyel a hitet és az üdvösséget fenyegető rosszal és minden veszéllyel szemben is helyt tudunk állni, egészen a vértanúságig. Továbbá kell, hogy legyen bennünk bizalom (fides, fidelitas), vagyis nyitottság Isten irgalmára, amely a keresztény reménységünk alapja. El kell fogadnunk, hogy az Úr kész és tud is rajtunk segíteni, és megad mindent, ami az örök üdvösség elnyeréséhez szükséges. Csak így vagyunk képesek elviselni a szenvedést (passio), a rossz megtapasztalásából adódó lelki és testi fájdalmat, és hathatósan kiáltani segítségért Isten felé. Türelemmel és állhatatossággal kell viselnünk minden lemondást, áldozatot és erőfeszítést, amit a lélek javaiért vállalhatunk a bűnre hajló természetünkkel, az e világ csábításaival és a kísértésekkel vívott küzdelemben. Így juthatunk igazi megtérésre (conversio), amely a katolikus Egyház megújulásának mindenkori hajtóereje.

Athanasius Schneider püspök atya katolikus hite, tanítása és példája sokakat vezet a megtérés útjára. Az Oltáriszentségről és a méltó szentáldozásról szóló Dominus est [Az Úr az] és a Corpus Christi [Krisztus Teste] című könyvek által világhírűvé vált apostolutód tanítása - a Szent István Társulat és a Stella Maris Alapítvány jóvoltából - korábban magyar földön is nagy érdeklődésre talált.

A püspök atya kiváló segítséget nyújt a katolikus hit és világnézet szerint való helyes gondolkodás és magatartás kialakításában. Tanítása a leglényegesebbre irányítja rá a figyelmet: Jézus Krisztus valóságos szentségi jelenlétére, és az imádás mindent megelőző szent kötelességére. Prédikációi, előadásai rávilágítanak arra, hogy a hiteles katolikus keresztény élet legapróbb mozzanata is a Szentséghez való helyes viszonyulásból meríti minden erejét. A püspök atyát hallgatva megérthetjük, hogy sem az Egyházban, sem a világban nincsen olyan ügyes-bajos kérdés, amire nem remélhetnénk választ és megoldást az Eucharisztikus Krisztustól. De nagyobb öröm sincsen annál a földön, mint a Megváltóval való szentségi találkozás. Az Eucharisztia a Krisztustól megígért teljes öröm előíze, "a jövendő dicsőség záloga." Mi több, aki az Eucharisztiában Krisztussal táplálkozik, annak már itt a Földön örök élete van. Földi életünk mindenestül Krisztusban van elrejtve, aki az új és örök szövetség egyetlen Papjaként "nem emberi kézzel épített szentélybe lépett be (...), hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt közbenjárjon értünk" (Zsid 9, 24).

Szívből fakadó öröm volt a számomra, hogy 2016. március 4-én a John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ vendégprofesszoraként első alkalommal köszönthettük excellenciás püspök urat Mária Országában.

Mons. Dr. Athanasius Schneider O.R.C., Celerina címzetes főpásztora, a Boldogságos Szűz Mária astanai érsekségének (Kazahsztán) segédpüspöke.

...

---