Eredményesség és társadalmi beágyazottság
A délután 4-ig kiterjesztett iskola bevezetésének első tapasztalatai
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Bevezetés
Imre Anna: Oktatáspolitikai intézkedések bevezetésének mikroszintű kérdései
Pusztai Gabriella: Az eredményesség kapcsolati beágyazottsági háttere
Imre Anna - Berényi Eszter - Imre Nóra: Az iskolai tanulás (idő)kereteinek és határainak kérdései nemzetközi tapasztalatok tükrében
Imre Anna - Ercsei Kálmán: Eredményesség és támogatások összefüggései - pedagógus és tanulói tapasztalatok
Imre Anna: Az empirikus kutatás keretei
Imre Anna - Imre Nóra: A kiterjesztett iskolaidő bevezetése - intézményi tapasztalatok tükrében
Imre Anna: Délutáni tanulás az általános iskola felső tagozatán: a tanuláshoz való hozzáférés és támogatások módozatai
Bocsi Veronika: Különórák és szabadidő az általános iskolákban
Imre Anna - Berényi Eszter - Imre Nóra: A délután 4-ig tartó iskola bevezetésének első tapasztalatai a terepen
Irodalom
Jogszabályi háttér
Melléklet
Efficiency and social relations. First experiences of extended primary schools
Fülszöveg
Az elmúlt néhány évben rendkívül jelentős változások alakították a hazai oktatási rendszer működését. Kutatásunk ezek közül egy olyan, kisebb részterület feltáró vizsgálatára vállalkozott, ami kapcsolódik az irányítás, az iskolavezetés, a diákok tanulási útjainak és a tanári munka kérdésköréhez is. A délután 4 óráig tartó iskola bevezetésével a 2013/2014-es tanévtől sok általános iskolában - legalábbis a tanulók és a pedagógusok egy része számára - meghosszabbodott az iskolában töltött idő. Vizsgálatunk a szabályozás bevezetését követő első tanévben végzett empirikus kutatás segítségével kísérelte meg feltárni az első időszak folyamatait, formálódó hatásait, s az érintettek válaszait. Mit jelentett mindez a pedagógusok számára? Változott-e a tanárok közti együttműködés a kötött munkaidő bevezetését követően? Hogyan vélekedtek róla a szülők? Hogyan fogadták a tanulók? Mi történik a tanulószobai foglalkozásokon? Hozzájárulhat-e a tanulószobai részvétel az eredményesség növeléséhez és/vagy a tanulók közti esélykülönbségek kiegyenlítéséhez? A változásnak más-e a hatása az eltérő helyzetű iskolákban? A válaszok elemzéséből leszűrt tanulságok reményeink szerint hasznosak lehetnek mind az oktatás szakmai és társadalmi kérdései iránt érdeklődők, mind a szabályozás által közvetlenül érintettek számára.