---

Tartalom

BEVEZETÉS. Mi a szocializmus és a szociális mozgalom?

ELSŐ RÉSZ. A SZOCIALIZMUS
  ELSŐ FEJEZET. A modern szocializmus alapeszméi
  MÁSODIK FEJEZET. A racionális szocializmus
    I. A régebbi, ugynev. "utópista" szocializmus
    II. Az anarchizmus
  HARMADIK FEJEZET. A történelmi szocializmus megalapitása
  NEGYEDIK FEJEZET. A marxizmus kritikája
    Általános megjegyzések: a "marxizmus kritiká"-jának jellemzése
    I. Az ellentmondások Marx elméletében
    II. A kapitalista fejlődés elmélete
    III. A "tudományos" szocializmus legyőzése
  ÖTÖDIK FEJEZET. A forradalmi szindikalizmus
    I. A tartalma
    II. Az eredete
    III. A jelentősége

MÁSODIK RÉSZ. A SZOCIÁLIS MOZGALOM
  ELSŐ FEJEZET. A szociális mozgalom előzményei
  MÁSODIK FEJEZET. A nemzeti sajátságok kifejlődése
    Általános megjegyzések: A szociális mozgalom három nemzeti tipusa
    I. Az angol tipus
    II. A francia tipus
    III. A német tipus
  HARMADIK FEJEZET. IRÁNYZAT AZ EGYSÉG FELÉ
    Előszó: Fölfogásom kritikája; értelme
    I. "Világ proletárjai, egyesüljetek!"
    II. A szociáldemokrata politika alapelvei
      1. A nemzetköziség
      2. A belső politikai programm
  NEGYEDIK FEJEZET. A SZOCIÁLIS MOZGALOM AZ EGYES ORSZÁGOKBAN
    I. Németország
    II. Franciaország
    III. Anglia
    IV. Ausztrália
    V. Belgium
    VI. Dánia
    VII. Hollandia
    VIII. Olaszország
    IX. Norvégia
    X. Ausztria és Magyarország
    XI. Oroszország
    XII. Svédország
    XIII. Svájc
    XIV. Az amerikai Egyesült Államok

BEFEJEZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉS

ELSŐ FÜGGELÉK: Kalauz a szociálista irodalomban
MÁSODIK FÜGGELÉK: A szociális mozgalom krónikája 1750-től 1907-ig

---

Bevezetés

A szocializmus - a szónak itt használt értelmében - a modern szociális mozgalom szellemi leszürődése. A szociális mozgalom neve alatt pedig a proletárságnak, vagyis korunk egyik társadalmi osztályának minden fölszabadulási törekvését foglaljuk össze. Tárgyunkat ugy érthetjük meg igazán, ha mindenekelőtt helyes képzetet igyekezünk szerezni arról, mi a lényege általában a szociális osztálynak, különösen pedig annak, amelyikkel itt foglakozni akarunk: a proletárságnak.

Szociális osztály alatt azt a társadalmi csoportot értem, amely eszméje szerint egy bizonyos gazdasági rendszert képvisel. Gazdasági rendszer alatt pedig valamely meghatározott gazdasági berendezkedést értek, melyben egy (vagy több) gazdasági elv uralkodik különösen. A gazdasági berendezkedést pedig mindazon jogi és erkölcsi szabályok összessége alkotja, melyek a javak termelését és elosztását mindenkor objektive (tárgyilagosan) szabályozzák; gazdasági elvek alatt viszont az inditékoknak azt a sorozatát értjük, amelyek a gazdasági alanyok eljárását döntően megszabják. Érthetőbbé válik ez, ha tételünket a jelenkor konkrét viszonyaira alkalmazzuk.

A modern társadalmi osztályoknak, valamint a társadalmi osztályok elméletének Franciaország a szülőföldje. Itt már a nagy forradalom s még inkább a restauráció eseményei, majd a juliusi forradalom, mintha csak arra valók lettek volna, hogy szemléltető példákon szinről-szinre mutassák be a történetiróknak a modern társadalom alkotó részeit. Guizot, Mignet, Louis Blanc műveiben már megtalálunk mindent, amit csak a társadalmi osztály alakulásáról és mivoltáról még ma is mondhatunk. Fejtegetéseik más nemzetek teóretikusainak is mintául szolgáltak s a németek szintén manapság is követik egész le a terminológiáig a nagy francia történetirókat és német tanitványaikat, akik között Lorenz Stein és Karl Marx voltak a legnagyobb hatással.

...

---