---

Tartalom

Előszó

I. Tatár és török csapatok rablókalandozása Magyarországban és Ausztriában
  Kanizsa vára alól Alamánország, Horvátország, Szlavónia, Magyarország és Mekemoria vilájetek feldúlására és pusztítására menetelünk
    Alkalmi kászide
    Egerszeg vára
    Silie (Séllye) vára
    Belvár vára
    Vetös vára
    Dsicson (Csicsó) vára
    Zákány vára
    Kapornak vára
    Lak vára
    Peleske vára
    Kemenvár
    Rumdsi vára
    Ikervár
    Mester vára
    Szombathely
    Mesitvár
    Sopron
    Zellezitvár
    Borunduk vára
    Raitnád vára
    Kurukundvár
    Beslufa
    Grácz városa
    Eslosz vára
    Szemáni
    Komárvár
    Nagy ütközet és győzelem

II. Evlia Cselebi utazása a nagyvezír táborába
  I. Elutazás a nagyvezírhez
  II. Kanizsáról Székesfejérvárra s onnan a rábaparti ütközetre menetelünk
    Segesvár
    Koppán vára
    Tomais palánka
    Dinol
    Balaton-tó
    Kaposvár
    Gerezsgál vára
    Szulejmán khán türbejének erődítménye
    Nádazs vára
    Simontornya vára
    Kis-Battyán vára
    Székesfejérvár
    Palota vára
    Csóka vára
    Megérkezésünk a nagyvezírhez
    Haditanács a nagyvezírnél

III. A szentgotthárdi ütközet
  I. A Rába folyó melletti ütközet elbeszélése
  II. Az oszmán sereg megfutamodása a Rába partján
  III. Nagy szerencsétlenség és jajgatás; helytelen intézkedés és az iszlám sereg megfutamodása

IV. A török hadsereg visszavonulása és a békekötés
  I. A Rába folyótól való visszatérésünk és Újvár segítségére menetelünk
  II. Székesfejérvárról Léva és Nyitra várak megszabadítására menetelünk
    Visegrád vára
  III. Tanácskozás a Léva és Nyitra várak ellen indítandó hadjáratról
  IV. Újvár alól a kezesül visszatartott követtel együtt Belgrádba visszatérésünket s az útba eső állomáshelyeket adja elő e fejezet

V. A török követ utazása Bécsbe
  I. Belgrádból az egri vilájetbe, onnan pedig a német királyhoz menetelünk
    Ireg vára
    Grakovicsa vára
    Fruska vára
    Szlankamin vára
    Karlofcsa (Karlovicz)
    Pétervárad
    Kivenik (Kerevik)
    Újlak vára
    Dukin vára
  II. Budáról az egri vilájetbe menetelünk
    Hatvan vára
    Eger vára
  III. Egerből Mohammed pasával a felsőmagyarországi várakba menetelünk
    Gyöngyös Város
    Fülek vára
    Hollókő vára
    Szécsény vára
    Gyarmat vára
    Szemendre vára
    Buják vára
    Tata vára
    Pápa vára
  IV. A két követ találkozásának leírása
    A határjelzők és azok alakja
    Szőny falu
    Komárom vára
    Győr (Janik)
    Szent-Márton vára
    Óvár földje és alakja
    A magyarok és németek természete és szokásaik
    An-Pruk vára
    Pesihel (Schwechat) város
    Szulejmán khán sátora nevű vár
  V. A követ-pasának, a tolmácsnak és a főkomiszárnak vitatkozása

VI. Török követség Bécsben
  I. Bevonulásunk Bécs városába
  II. A császár-imperator és magyar király székhelyének Bécs várának leírása
    Bécs vára
    Bécs vára építésének és fekvésének leírása
    Bécs város különös látnivalói
    Bécs templomai
  III. Tanácskozás a császárnak Mohammed pasával leendő találkozásáról
  IV. A követ-pasa találkozása a császárral
  V. A császár arczának és alakjának leírása
    A császár öltözete
    A császár palotája
    Látogatás Rudolfusz vezérnél
    A pasának és az agáknak ellátása
    Vendégség a király anyjánál
    A tűzbe dobó gép
    A faágyuk
    Vendégség a vezérnél
    A komédiások és bohóczok látványossága
    A szemtelen sokadalom és annak lármája
    Bécs várának lakosai; az ifjak és a leányok
    Bécs vára nevezetességeinek befejezése
    A császár pátens-levele Evlia Cselebi számára
  VI. Mohammed pasa követi jelentése

VII. Evlia Cselebi utazása a magyarországi várak felülvizsgálására
  I. Evlia Cselebi utazása Pozsonyból Budára 206
    Pozsony vára
    Zsil vára
    Gecsit-Újvár
    Galgofcsa vára
    Dsánbég vára
    Vál vára
  II. Elutazásunk a várak és szandsákok felülvizsgálatára
    Szolnok vára
    Csongrád vára
    Nagy-Kecskemét városa
    Jankofdsa palánka
    Kalocsa palánka
    Baja vára
    Zombor vára
    Bács vára
    Futak palánka
    Kovila palánka
    Titel vára
    Zenta palánka
    Szabadka palánka
    Martonos vára
    Szeged vára
    Csanád vára
    Besova vára
    Becse vára
    Beskelek (Becskerek) palánka
    Sziderkin
    Gyula vára
    Szalonta város leírása
    Fekete-Bátor
    Várad vára
    Várad vásárai
    Olaszi külváros
  III. Váradról az erdélyi Hajdúság vilájetjébe menetelünk
    Szenköj vára
    Papmező vára
    Pelnos vára
    Nagy-Adorján vára
    Tatárvár leírása
    Debreczen
    Pocsaj vára
    Kis-Adorján vára
  IV. Kis-Adorján várából az erdélyi királyhoz menetelünket adja elő e fejezet
  V. Erdélyi Fehérvárról a temesvári, az oláh- és moldvai vilájetekbe menetelünk
    Versecz város
    Jeni-Palánka vár alakjának leírása
    Güverdsinlik (Galambócz) vára
    Duna-Várad vára
    Inlik vára
    Orsova vára

Név- és tárgymutató
Török kifejezések jegyzéke

---

Előszó

Evlia Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Áhmed Dsevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben.

A török kéziratokból több nem jelenhetett meg, mert a török czenzura a többi kötetek kinyomatását megtiltotta.

Konstantinápolyi időzésem alatt alkalmam nyílott a mecsetek és derviskolostorok könyvtáraiban őrzött kéziratok átvizsgálására. Első sorban Evlia Cselebi kéziratos művei érdekeltek s meglepődéssel láttam, hogy a kéziratok hetedik kötetének túlnyomó része még mind Magyarországról szól s főkép az 1664. és 1665. évi események leírásával foglalkozik. Czélszerűnek látszott tehát ennek a résznek lefordítása is, a már megjelent kötet kiegészítésére.

Ez a kötet a szentgotthárdi ütközet előzményeinek s magának az ütközetnek leírásával kezdődik, melyben az író maga is jelen volt s a mit elbeszél, azt mint szemtanú mondja el.

Mint e kötetnek tartalmából látható, ez csakugyan kiegészíti az előbbi kötetet, mivel Magyarországnak számos oly vidékét és városát írja le, melyek az előbbi kötetben nem fordulnak elő. Igy különösen ebben a kötetben található a Dunántúl jelentékeny részének, a Duna és Tisza közt fekvő városoknak, továbbá Eger várának és az egri török vilájet alá tartozó váraknak leírása. Az 1660. évben török uralom alá került Nagyváradot, mint török várost és vilájet-székhelyet, szintén e kötetben ismerteti meg velünk az író.

Egyik kiválóan érdekes fejezete e kötetnek a vasvári békekötés után Bécsbe küldött török követség útjának és fogadtatásának elbeszélése. E követségben részt vett Evlia Cselebi is és az akkor szereplő egyének nyilatkozataiból több jellemző részletet feljegyzett. E követségi utazás alkalmával látogatta meg Evlia Cselebi a be nem hódolt magyar terület számos városát is, mint Komáromot, Győrt, Magyar-Óvárt, Pozsonyt, Lipótvárat s más városokat. Igy tehát az északi hegyvidék városainak kivételével Magyarország teljes leírását megtaláljuk Evlia Cselebi útleírásaiban.

A kéziratokról, mivel azokat magam átvizsgáltam, jónak látom megjegyezni, hogy mind a tíz kötet útleírás nagy folio alakú, erős papírra van írva s az írás többnyire jól olvasható, csak egyes lapokon fordul elő, hogy a betűk már nagyon elmosódottak, a mi különösen a tulajdonnevek olvasását lehetetlenné teszi.

A fordítás elkészítése annyiban járt fáradtsággal, mivel Törökországban nincs rá eset, hogy a mecset-könyvtárakból kéziratos könyvet, hozzá még a török közönség számára eltiltott könyvet csak rövid időre is kikölcsönöznének használat végett. Kénytelen voltam tehát naponkint a kijelelt időben a mecsetbe menni s ott dolgozgatni. Ezek a mecsetkönyvtár-helyiségek pedig az olvasáshoz és íráshoz nem a mi nyugoti szokásaink szerint vannak berendezve, tehát székek és asztalok nincsenek, hanem a ki ott dolgozni akar, kénytelen a keleti szokásokhoz alkalmazkodni.

Ebben a kötetben is, mint az előzőben, az egyes nagyobb fejezetek elé magyarázó bevezetést írtam.

Konstantinápoly, 1907 október 31.
Dr. Karácson Imre.

---