---

Tartalom

Lectori salutem

1
Bucsai települések
Település a Sárrét szélén
Bucsa története
Mesélő térképek
Bucsa, a település
Hidak
Pásztorok, juhászok, cselédek
Hámszárító

2
Hitélet Bucsán
A bucsai katolikus hitélet dokumentumai 1821-1848
Katolikus hitélet Bucsán I.
Egyház és művelődés
Historia Domus Christi in Bucsa
Jézus Szíve katolikus templom
Oltárkép, keresztelőkút, stációk, szentek szobrai
A templomépítő Széchenyi testvérek
Református hitélet
A református templom és építője
Anyakönyvi kutatás

3
Az iskolai oktatás kezdete
Oktatás Bucsán
Iskolaépületek
Osztályképek

4
Iparosok, kézművesek Bucsán
A Farkasinszki és a Koczka család
A bucsai gépész és családja
A lóré
Trézing József a bucsai molnár
A Lamy testvérek malma Bucsán
Tanyavilág - gazdálkodás

5
A kisbíró és a postás
Pecsétek, dokumentumok
Aláírások, szignók
Igazolványok, oklevelek
Lakosság
ONCSA-házak és segélyezés
Kastélyok - majorok
Fould Jenő és Springer Mária
Nyelvében él a nemzet
Esküvők
Temető, temetések
Építések - rombolások
Táblák, emlékek
Főtér
Bioház és székelykapu
Szabadidő, szórakozás, kultúra
Sport

6
1848 Békés megyében és Bucsán
Háborúk - emberi sorsok
Háborúk - és következményeik
Hét német katona - és a többiek
Emlékmű

7
Mészáros Sándor
Deák néni és Emi lánya
Cina Sándor
Bányai Kálmán
Pell, Pélli, Pléli
Jakab József és Nagy Teréz
Z. Nagy János
Anyakönyvi bejegyzések

8
Lamy Béla naplója
Tenyei Gyula írása
R. Törzsök Erika: Bucsa - szegénység egy magyar faluban
Balogh István: Falunk öregjeinek meséi a népművészet határán
Sárándi József: Lábjegyzet történelmi idők értelmezéséhez
Erdei-Szabó István: Akár a vakond
Erdei-Szabó István: Öregapám kútjai
Erdei-Szabó István: Állapottöredék XLVIII
Tímár Mihály: Szerény kis adalék Bucsa történetéhez
Tömöry Márta: Bucsai emlékek

9
Furcsa emberek
Leveledzísek
Oklevelek
Irodalomjegyzék

Résumé
Rèsumè
Zusammenfassung

---

Fülszöveg

Aki a múltját nem ismeri, az nem érdemli meg a jövőt se. Ez vezérelt akkor, amikor elkezdtem családom régmúlt eseményeit felkutatni, a rokoni szálakat megismerni. Érdekelt az is, milyen környezetben éltek, milyen emberekkel voltak kapcsolatban. tevékenységükkel hogyan járultak hozzá a közösség fejlődéséhez.

Békés megyéhez apai ágon kötődöm, hiszen a Biró család Békéscsabán, Dobozon, és Csanádapácán élt. Bucsa viszont a feleségem rokonsága - a Mészáros és a Vidu villád - által került kíváncsiságom célpontjába.

A személyes beszélgetésekkel párhuzamosan a településre vonatkozó okiratok és anyakönyvek segítették munkámat. Arra törekedtem, hogy írásaim középpontjában mindig az itt élő emberek legyenek - és személyes tárgyakkal, emlékekkel színesítsem írásaimat. Sok fényképpel, dokumentummal, és a még élő idős emberek visszaemlékezéseivel próbáltam hitelesebbé tenni kutatásaimat. Szerettem volna, ha minden olyan írás olvasható a könyvben, ami eddig Bucsáról íródott. Így a tanulmányok olvasásakor más-más szemszögből pillanthatunk bele a falu mindennapjaiba.

Megismerhetjük a falu kulturális életének kezdeteit, a közigazgatás helyi vonatkozású problémait. Olvashatunk a helyi sport-életről, a régi idők kulturális rendezvényeiről. A könyv bemutatja a falu fejlődését - az itt működött iparosokon keresztül. Láthatjuk a épülő-szépülő községet a közigazgatásban nélkülözhetetlen épületek bemutatásával. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején Bucsán élő és dolgozó emberek is megtalálhatók benne szakmák, foglalkozások, beosztások szerinti felsorolásban. A könyvben szereplő képeken láthatjuk a falu építészeti, és népművészeti szempontból érdekes házait, oromzatait, a családi fotókon pedig az akkori divatot. A fényképek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen között. Az itt élt emberek mindennapjait leginkább a fellelt dokumentumok és eredeti iratok alapján ismerhetjük meg, - ezáltal válik igazán érdekessé ez a könyv.

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik környezetüket, akik meg szeretnék ismerni szűkebb hazájukat, akiket érdekel a régmúlt és a közelmúlt. Ajánlom azoknak akik szeretik Bucsát és azoknak is, akik még nem ismerik.

Biró Endre

---