Berényi Eszter, Imre Anna, Török Balázs
Oktatáspolitikai modellek és elemzések
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
BEVEZETÉS
1. AZ OKTATÁSI RENDSZER MÁS TÁRSADALMI RENDSZEREK KÖRNYEZETÉBEN
1.1 A társadalmi rendszer és az oktatáspolitika
2. OKTATÁSPOLITIKA - KÖZPOLITIKA
2.1 Mi a közpolitika?
2.2 Politikum - média - oktatás
2.3 Szupranacionális eredetű hatások
2.4 A rendszerszabályozás területei, eszközei, szintjei5
2.5 A közpolitika kialakításának modellje
2.5.1 Napirendre kerülés
2.5.2 A közpolitika kialakítása és eszközei
2.5.3 Az implementáció
3. AZ OKTATÁSPOLITIKA (KÖZPOLITIKA) ELEMZÉS NÉHÁNY MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJA
4. AZ OKTATÁSPOLITIKAI INTERAKCIÓK ELEMZÉSI MODELLJE
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
Fülszöveg
Magyarország európai uniós tagsága óta a társadalmi és gazdasági változásokban meghatározó szerepet játszanak a fejlesztéspolitikák. Az elmúlt évtizedben ennek megfelelően bővültek a stratégiaalkotáshoz és a közpolitikák megvalósításához kapcsolódó elemzési feladatok. Kiadványunk e fejlődési folyamatot támogatja azzal, hogy rendszerelméleti megközelítésben nyújt áttekintést a közpolitikák kialakításának általános folyamatairól, az oktatáspolitika kérdéskörére fókuszálva. A tárgyalt témák között szerepel a nevelési rendszert érintő, szupranacionális eredetű hatások jelentőségének bemutatása, az oktatáspolitikák alakításának általános folyamatleírása, valamint a közpolitikákra vonatkozó elemzési eljárások néhány kiindulópontjának ismertetése. Különösen figyelmébe ajánljuk az olvasónak a bemutatott oktatáspolitikai interakciós modellt, melyet a szerzők Margaret Archer társadaloméleti kutatásait figyelembe véve alakítottak ki. A kötet mindezek mellett bemutatja, hogy az oktatáspolitikák lényegesen eltérő elméleti (ontológiai) kiindulópontokra alapozhatók, ezért nagy jelentősége van annak a metatudásnak, amely felismerhetővé teszi az egymással "versengő" modellek erősségeit és gyengeségeit. A közpolitikai modellek és elemzési eljárások rövid áttekintésével azt a célt is szolgáltuk, hogy a fejlesztések folyamatában létrejött tudás reflexívebbé váljon, így kiindulópontjaink és modelljeink tudatosabb kontroll alá kerülhessenek. És miközben az olvasó képet kap a kérdéskör összetettségéről, a gazdag szakirodalom-jegyzék további olvasmányokra hívja fel a figyelmét.