---

Tartalom

1. ELÖLJÁRÓBAN
1.1 A Szakiskolai Fejlesztési Program rövid története
1.2 Problémaháttér

2. INTÉZMÉNYVEZETŐI VÉLEMÉNYEK A PROGRAMRÓL
2.1 Az SZFP céljaival való egyetértés mértéke
2.2 Az SZFP támogatottsága
2.3 A program általános megítélése
2.4 Az SZFP komponens szintű megítélése
2.5 Az SZFP-nek tulajdonítható konkrét eredményesség megítélése
2.6 Az eredmények fenntarthatósága
2.7 AZ SZFP és az azt követő TÁMOP-os és TISZK-es fejlesztések
2.8 Az SZFP és a mai szakiskolai struktúra

3. TÍZ HIPOTÉZIS AZ SZFP-RŐL

4. EPILÓGUS

5. FELHASZNÁLT IRODALOM

6. MELLÉKLET I. A KUTATÁSI FELADAT ÉRTELMEZÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA
6.1. A kutatási feladat értelmezése
6.2. A "hatásvizsgálat" megközelítése és céljai
6.3 A hatásvizsgálat módszere, eszközei, mintái
6.4 A vezetői kérdőíves felmérés megvalósulása
6.5 Az online pedagógus kérdőíves felmérés
6.6 Kvalitatív vizsgálat
6.7 Adatbázis-építés a KIR adataiból

7. MELLÉKLET II. - KUTATÁSI ESZKÖZÖK
7.1 Interjúkérdések
7.2 Vezetői kérdőív

---

Fülszöveg

Az ezredfordulót megelőző évtizedben lezajló középiskolai expanziót kiemelt figyelem kísérte, e területre fejlesztési források bőségesen álltak rendelkezésre. A megváltozott, a korábbi hároméves helyett 2+2-es szerkezetben négyévesre bővített, tartalmi szempontból a NAT-hoz igazodni kényszerülő szakiskolát, amelybe egyre inkább csak a tanulási kudarcokat elszenvedő, alulmotivált diákok iratkoztak be, elhanyagolta a szakpolitika. Az intézmények segítség nélkül képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel.

A 2003-ban indított Szakiskolai Fejlesztési Program ezt a tarthatatlan helyzetet kívánta komplex módon orvosolni először 90, majd három évvel később 70 szakiskola részvételével. A kezdeményezés kiterjedt az első két, általánosan képző, pályaorientációt és szakmacsoportos alapozást folytató ("A" komponens), továbbá a szakképző évfolyamokra ("B" komponens), a bekerülést megalapozó felzárkóztatásra ("C" komponens), valamint az átfogó intézményfejlesztésre ("D1", "D2" komponens). Mindezt kiegészítette a korszerű szakmunkásképzéshez szintén nélkülözhetetlen idegen nyelvi és informatikai képzés korszerűsítése.

A kötet fókuszában a 2+2-es szakiskolai képzés tartalmi, módszertani, szervezeti innovációs kísérletének utólagos értékelése áll. A vezetői kérdőívekből és interjúkból származó adatok alapján egy mindmáig aktuális célokat kitűző, kifejezetten korszerű szemléletű szakmai munka körvonalazódik, amelyről az abban résztvevők, illetve az önként vagy kényszerűen kimaradók egyaránt rendkívül pozitív képet őriznek, és amelynek folytatását várják.

---