Garzó László
A neuralizmus eredete és mibenléte
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. FEJEZET
A világ tündöklése és bukása, avagy a jövő rózsái
1.1. Ami a modern után jön
1.2. Ami a posztmodern után jön
1.3. Az információs társadalom
1.4. A mesterséges intelligencia és a gépi hatalom hatása a politikára
1.5. Az Elektrokrácia
II. FEJEZET
A neuralizmus vagy eredete és mibenléte
1. Kinek a fejéből pattan ki az álom?
2. A gépi hatalom hatása a politikára
3. A neuralizmus értelmezései
4. A neuralizmus korlátozó tényezői
5. A neuralista politika-politikus
6. Lesz-e a jövőben politika, szükség van-e rá?
7. Kötelező részvétel?
8. Gépek által igazgatott állatkert?
9. Modern Luddisták?
10. Miért kell az imperátor?
11. A Média-imperátor
12. A nevelési központok
13. Közellátó társaság, pénz és munkarendszer
III. FEJEZET
A Neuralizmus evolúciója avagy hasonlóságok és különbségek.
1. A társadalmi folyamatok
2. Technológiai folyamatok
3. A politikai folyamatok
1.1. Az evolúció és a Neuralizmus
1.2. Az emberarcú Neuralizmus
1.3. Mi van akkor, ha diktatúra?
1.4. A jövő felé tekintve
1.5. A deviáns Neuralizmus
1.6. A tökéletességbe vetett hit
1.7. Üzenet az Agynak
IV. FEJEZET
Az érett neuralizmus
1.1 A kiépült rendszer
1.2 A kiépült rendszer támasza
1.3. A hatalommegosztó bizottság
1.4. A hatalommegosztó bizottság az Imperátori köztársaságban
1.5. A lélekben túl erős vágy
1.6. Vágy a Föld-Agy rendszer iránt
1.7. A neuralizmus kiépülése / bevezetése
V. Fejezet
Függelék
1.1. Avagy az ókori Athén közvetlen demokráciája, a középkori gondolkodók közvetlen demokrácia elképzelései
1.2. A közvetlen demokratikus követelések megjelenése a korai polgári forradalmi ideológiában, és azok hatása az angolszász világban
1.2.1. A közvetlen demokrácia radikális polgári értelmezése és megvalósításának kísérlete a kontinens nagy forradalmaiban
1.2.2. A nagy francia forradalom közvetlen demokráciája
1.2.3. A közvetlen demokrácia fejlődési irányai Svájcban
1.2.4. A népi alkotmányozó hatalom az USA-ban.
1.2.5. A közvetlen demokrácia Németországban az I. Világháború után
Bevezetés
A 21. század hajnalán ismét felvetődött a közvetlen demokrácia gondolata. Egyre többet foglalkoznak az elméletével és megvalósíthatóságának lehetőségével Köszönhető ez annak, hogy az utóbbi 30 évben az informatika és társtudományai mind a gyakorlatban, mind elvont módon exponenciális fejlődésnek indultak. De ugyanez igaz a biotechnológiára és a nanotechnológiára. Egész világképünk átalakulóban van, ha csak az internetre és más elektronikus hálózatokra gondolunk... Az internet és a virtuális médiák korlátlansága olyan eszközöket és szabadságot nyújt a politikának is, hogy immáron száműzni lehet az utópisztikus elképzelések sorából a közvetlen demokráciát, és a neuralizmus gondolata is valósággá válhat. Most talán eljön az idő, amikor a nép visszaveheti, majd talán másra ruházhatja át elidegeníthetetlen és szuverén jogait...
Célul tűzöm ki, hogy bemutassam a politológia szemüvegén át a fejlődési lehetőségeket, hogy megmutassam a közvetlen demokrácia jövőjét, a benne rejlő lehetőségeket. A megvalósíthatóság kulcskérdéseit. De nem csak szűk értelemben vett értekezés ez. A cél, hogy sok szemszögből vizsgálja a kérdést. A társadalom, a technika, a politika, az államelmélet kérdései is helyet kapjanak. Kerek egészként legyen ábrázolva a probléma, az univerzális látásmód szellemében. Hiszen ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, nem feledkezhetünk meg arról a közegről, melyben élünk. Hiszem, hogy ez a helyes látásmód. Nem lehet azonban megállni csupán a múlt és a jelen tanulmányozásánál. Ez az értekezés arra is vállalkozik, hogy a jövőbe tekintsen, és végső konklúzióként felvázoljon egy alternatív jövőt. Mivé lehet a közvetlen demokrácia uralta világ. Felvillan az elektrokrácia ideája, sőt egy olyan lehetőség is mely a testi sejthez hasonlítja a polgárt, melyek összessége alkotja a nagy szervezetet, a társadalmat, ezt behálózza a neuronok mintájára az információs kábel. A négyzetre emelt politika gondolata ez, a neuralizmusé.
A kalandozás, melyre az olvasót hívom a posztmodern politizáció és az azt követő kor témáját kívánja kifejteni, oly módon, hogy általánosságban meg kívánja fogalmazni a posztmodernt, majd kiemelni a közvetlen demokrácia gondolatát, mint egy lehetséges alternatívát. Fel kívánom tárni a közvetlen demokrácia mélységeit, rávilágítani az ellentmondásokra, és ugyanakkor a lehetséges jövőképet felvázolni. Megoldandó problémának tekintem, hogy a közvetlen demokrácia alkalmazhatóságának kérdéseit vázoljam, és legfőképpen azt, hogy mivé fejlődhet a politika az elkövetkezendő évtizedekben. Az alkalmazott módszer a politológia és az ehhez kapcsolódó tudományok széles palettája. Úgy hiszem, hogy a problémakör bemutatásához szükséges az informatika, a tudomány és technika, a társadalmi folyamatok, és a jövőkutatás szemüvegén megvilágítani a kérdést. Bemutatni és felvázolni egy lehetséges alternatívát, mely élesen szemben áll a mai köznapi értelemben vett politikával.