---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ. A LÉG HAJÓTÖRTJEI

ELSŐ FEJEZET. A hajótörés
MÁSODIK FEJEZET. A hajótörtek
HARMADIK FEJEZET. A szökés
NEGYEDIK FEJEZET. A keresés
ÖTÖDIK FEJEZET. Nab maga folytatja a keresést
HATODIK FEJEZET. Tájékozás s az első szükséglet
HETEDIK FEJEZET. További tájékozódás. Sziget-e vagy száraz?
NYOLCZADIK FEJEZET. Az első mesterségek
KILENCZEDIK FEJEZET. A sziget fekvése
TIZEDIK FEJEZET. Bányász-műtétek
TIZENEGYEDIK FEJEZET. A téli szállás kérdése
TIZENKETTEDIK FEJEZET. Közelednek a kérdés megoldásához
TIZENHARMADIK FEJEZET. Uj lakás
TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Őszi vetés
TIZENÖTÖDIK FEJEZET. Egy tél a Csöndes-óczeánon
TIZENHATODIK FEJEZET. Vadászkalandok

MÁSODIK RÉSZ. AZ ELHAGYATOTT

ELSŐ FEJEZET. Egy vers a szentírásból
MÁSODIK FEJEZET. Fel az egyik folyón, le a másikon; át az egész szigeten. Az ember nem járta erdők
HARMADIK FEJEZET. Az út folytatása. Az első nagy vad. Egy éj a jaguár barlangjában. A szálas erdő pompája. Mi volt a fák sudarán?
NEGYEDIK FEJEZET. Kik foglalták el a lakást? Az ostrom. A ház uj szolgája. Uj építkezések. A Pencroff találmánya
ÖTÖDIK FEJEZET. Ruházkodás, élelmezés, építkezések. Az üvegkészítés. A kenyérfa. A hajó-építés
HATODIK FEJEZET. A termés. A Pencroffnak szánt meglepetés. A czethal. Az első pipa dohány. A fogoly albatrosz. Szerencsés útat
HETEDIK FEJEZET. A kút rejtelme. Harcz a rókákkal. Jupe és ápolója. Pipás majom. A hajó kész. Az első próba-út
NYOLCZADIK FEJEZET. Egy váratlan okmány. Az indulás. A Tábor szigete. Az elhagyott lak
KILENCZEDIK FEJEZET. Harbert nagy veszélyben. A vad ember. Visszatérés Lincoln szigetére. Cyrus és az elhagyatott. A visszatérő eszmélet. Az első könycsepp
TIZEDIK FEJEZET. Egy megoldandó rejtély. Az ismeretlen megszólal. A harmadik aratás. Az első kenyér
TIZENEGYEDIK FEJEZET. Az életmentő. Az elhagyatott története
TIZENKETTEDIK FEJEZET. A kézszorítás. A villanytáviró. A fénykép-iró Az első sürgöny s az első fotografia. A jaguár-irtók. Két év a puszta szigeten
TIZENHARMADIK FEJEZET. Hófödött táj nyáron. A szabadulás reménye. Körút a partokon. A sziget rejtelmeinek elősorolása. Kemény tél. Pont a láthatáron

HARMADIK RÉSZ. A SZIGET TITKA

ELSŐ FEJEZET. Miféle hajó volt az?
MÁSODIK FEJEZET. Ostrom és védelem
HARMADIK FEJEZET. A hajótörés magyarázata. Kutatások. A kidőlt távirda-oszlop. Harbertet meglövik
NEGYEDIK FEJEZET. Az akolban. A gyógyuló beteg. Majom-posta. Visszautazás. A major ég
ÖTÖDIK FEJEZET. A lázbeteg. Sulphas chinini. Kutatások Ayrton és a rablók után
HATODIK FEJEZET. További kutatás. Az akol setét. A kivilágított ablak. Ayrton feltalálása. Mit láttak a holdvilágon?
HETEDIK FEJEZET. Kutatások a föld belsejében. Semmi eredmény. A tél
NYOLCZADIK FEJEZET. A vulkán ébredése. Egy váratlan távsürgöny és annak következményei
KILENCZEDIK FEJEZET. Ujabb, de eredményesebb kóborlások a föld alatt. Egy név, mely a rejtély kulcsául szolgál
TIZEDIK FEJEZET. Némo kapitány története és végrendelkezése
TIZENEGYEDIK FEJEZET. Szemle a Nautiluson, Némo kapitány halála. A vaskoporsó és hullámsír. A tűzokádó morog
TIZENKETTEDIK FEJEZET. A Cyrus aggodalma. Hol keresett arra nézve bizonyosságot? Mit beszélt volt Némo kapitány Cyrussal?
TIZENHARMADIK FEJEZET. Az utolsó ítélet. Menekülés a vulkán torkából

---

Előszó

Nem első, talán nem is utolsó műve ez Verne Gyulának, melyet az én kezemből vesz a magyar olvasó.

A szeszélyes, de ép oly tanulságos, alkotásai által egyszerre nagy hírre kapott szerzőnek egymásután adtam, rövidletben ugyan, de jellemző részleteikre a lehetőségig kiterjeszkedve s az alkotás egészéről világos fogalmat nyujtani igyekezve: "Utazás a holdba" - "Utazás a hold körül" - "Öt hét léghajón" - "Utazás a tenger alatt" - "Utazás a föld közepébe" - "Az úszó város" czímü regényeit, melyek mindnyájan a "Vasárnapi Ujság" hasábjain láttak először világot, azután - itt-ott kissé kibővítve, de az eredeti szöveghez képest mégis kivonatosan, külön önálló kiadásokban is megjelentek, az utol említett kettőn kívül. Ugy tapasztaltam, közönségünk e kivonatos, de a lényegből semmit el nem ejtő átdolgozásokat talán még szívesebben veszi, mint a szoros fordítást, melyben Verne némely más művei magyarul megjelentek.

A jelen mű, "A rejtelmes sziget", három kötetre terjed az eredetiben; mindenik körülbelül akkora terjedelmű, mint átdolgozásunkban az egész, mely tehát, e szerint, egyharmadrésznyire van összevonva. Ennyit az arányról.

Az első rész a "Vasárnapi Ujság» 1874. évi folyamának utolsó négy számában jelent meg, de oly rövidre vont kivonatban, mely a más két részszel (melyek az 1875. II. félévében jelentek meg) nem állott kellő arányban. E részt azért a jelen kiadásban tetemesen kibővítettem s arányba hoztam a többivel..

Azt hiszem, a munka, így a mint van, egyike Verne élvezhetőbb, mindenesetre a legtanulságosabb műveinek.

E müvében a leleményes szerző a Robinzon-regények sorát akarta egy újjal gyarapítani. A lég hajótörtjei egy puszta szigetre vetődnek ki, melyet magoknak kell lakhatóvá és megélhetővé tenniök. Csakhogy, mig Robinzon a hajótörést szenvedett hajó romján százféle eszközt és szükségletet talált: hőseink a szó teljes értelmében semmi nélkül jutnak a puszta szigetre. Ez hátrányuk Robinzon fölött. De van két nagy előnyük: öten vannak, ez az egyik; társaságban, egymást segítve, eszméiket kicserélhetve, a puszta sziget sem puszta nekik egészen s magányuk csak ráviteles. A másik az: hogy ők a XIX. század gyermekei, a mai tudomány színvonalán állanak, s ismereteik és képességeik birtokában oly segélyforrásokkal rendelkeznek, melyekről Robinzonnak fogalma sem volt. Vernének e művében czélja volt bebizonyítani, hogy a tudomány nemcsak a társaságban élő embernek hasznos, hanem az egyedül levőnek, a társaságtól elmetszettnek is mulhatatlan szükséges; s hogy ismeretek, tudomány, képesség: ez a kincs, melylyel ember, (mint mondani szokás) a jég hátán is megél.

Ez a mű tanulsága s ez képezi fő-érdekét is.

S most, midőn eddig névtelenül megjelent Verne-dolgozataim keresztapaságát ezennel elvállaltam, azon reményben nyújtom emezt az olvasónak, ki az előbbieket szivesen fogadta, hogy ezt sem vetendi meg, sőt az általam legújabban átdolgozott "Strogoff Mihályt" is szivesen fogadandja, hasonló alakban is.

Budapest, 1876. deczember 1-én.
Sz. K.

---