---

Tartalom

1. Bevezetés

2. A MARC-formátum problémái
2.1 Elavult adatszervezés
2.2 Elszigeteltség
2.3. A MARC egyéb problémái
2.4 Inkompatibilitás a könyvtári feldolgozás új szabályaival

3. A kapcsolt adatok technológiája
3.1 A Linked Data alapjai
3.2 A kapcsolt adatok haszna a könyvtárban
3.3 "Nemcsak weben lenni, hanem webből lenni"

4. A szemantikus web technikai háttere: az RDF
4.1 A névterek jelentősége
4.2 Az állítások kifejezésének módjai

5. A BIBFRAME kidolgozása
5.1 A kezdetektől az alapmodellig
5.2. A BIBFRAME alapvető struktúrája
5.3. Kommunikációs fórumok

6. A BIBFRAME mélyszerkezete
6.1. Osztályok
6.1.1 Osztályhierarchia a BIBFRAME-ben
6.2. Tulajdonságok
6.2.1. A Work osztály tulajdonságai
6.2.2. Az Instance osztály tulajdonságai
6.2.3. Tulajdonságok a kapcsolatok leírásához
6.2.4. Annotációk és példánykezelés a BIBFRAME-ben
6.2.5. Authority-kezelés
6.2.6. A BIBFRAME 2.0
6.2.7. Változatok egy témára - a bibfra.me
6.3. Profilok és profilszerkesztés
6.4. A BIBFRAME Editor
6.5. Egyéb segédeszközök

7. Keressük vissza...

8. A BIBFRAME tesztelése

9. Kapcsolódó projektek

Irodalomjegyzék
Mellékletek

---

Bevezetés

Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának akkori főigazgatója egy, a Mindentudás Egyeteme által 2006-ban szervezett beszélgetésen hívta fel rá a figyelmet, hogy már a World Wide Web megszületése után négy évvel, 1996-ban megfogalmazódott a gondolat, hogy véget ér a Gutenberg-galaxis, a könyvtáraknak pedig fel kell készülniük rá, hogy fizikai formájukban teljesen meg fognak szűnni. Azóta eltelt újabb tíz év, amely az internet lehetőségeinek további hihetetlen mértékű növekedését hozta a felhasználók számára. A könyvtárak és egyéb közgyűjtemények pedig még mindig velünk vannak, életünk részét képezik, habár feladatkörük a megváltozott olvasási szokásoknak és információs igényeknek megfelelően, szükségszerűen átalakult. Ez a transzformációs folyamat napjainkban is tart, sőt jelentős fordulópont elé érkezett. Ahhoz, hogy a könyvtár napjaink hálózati világában is megtartsa, sőt megerősítse információszolgáltató pozícióját, olyan lépés megtételére kell elszánnia magát, amely alapjaiban rengeti meg az évtizedes katalógusépítési gyakorlatot, cserébe a használói kör soha nem látott mértékű bővülését ígéri az egyes gyűjtemények számára.

Ez a téma - a kapcsolt adatok igénybevétele a feldolgozásban - itthon még sem a könyvtári szakirodalomban, sem pedig a könyvtárosképzésben nem jelenik meg jelentőségéhez méltó gyakorisággal. Magam egy három intézmény által koordinált, nemzetközi, digitális könyvtárakkal foglalkozó mesterképzés tananyagát áttekintve találkoztam először a felemelkedőben lévő új technológiával, amely új szintre emeli a könyvtártudomány és az informatika kapcsolatát, s amelytől azt várják, hogy képes lesz a katalogizálás gépesítése óta felgyülemlett egész adatvagyont egy új, könnyebben hozzáférhető és használható környezetbe helyezni: magára a World Wide Webre.

Dolgozatomat a jelenlegi könyvtári munkakörnyezet bemutatásával kezdem, amelynek során áttekintem a ma alkalmazott bibliográfiai adatcsere-formátummal, a MARC-kal összefüggő, egyre növekvő számú problémát, amelyek megoldását és áthidalását a kapcsolt adatok alkalmazásától várja a szakma. Ezt követően részletesen szólok a Linked Datáról és annak hatásáról a könyvtári munkafolyamatokra. A harmadik fejezet tárgyalja az informatikai megvalósítás részleteit, azt ugyanis, hogy milyen módon helyezhetjük el (könyvtári) adatainkat az internetre úgy, hogy azok az emberek és gépek számára egyaránt olvashatók és értelmezhetők legyenek

Az ötödik fejezettől kezdve a dolgozat a kapcsoltadat-technológia könyvtári alkalmazásának egyik lehetőségével, az Egyesült Államokban fejlesztett, BIBFRAME néven ismert bibliográfiai keretrendszerrel foglalkozik. Részletesen tárgyalja a rendszer megszületésének előzményeit, könyvtárszakmai hátterét, valamint általános felépítését. Külön fejezet foglalkozik a mélyszerkezet elemzésével, valamint azoknak a segédeszközöknek a bemutatásával, amelyeket - egyelőre csupán tesztüzemmódban - a könyvtárosok a keretrendszerrel való ismerkedés során felhasználhatnak. A hetedik fejezet az információ visszakeresését mutatja be: ez a terület számos bizonytalanságot és jövőbeli fejlesztési lehetőséget rejt, amelyekről szintén szó esik, természetesen a már kikristályosodott alapelvek ismertetése mellett. Végül az utolsó két fejezetben a gyakorlaté a főszerep: a tesztelésben szerepet vállaló intézmények fejlesztéseit ismerhetjük meg, továbbá bemutatunk néhány olyan projektet, amelyek a BIBFRAME-re építve jelölik ki a továbbfejlődési irányokat az intézmények, elsődlegesen a könyvtárak számára.

---