Göncz Lajos
A vajdasági magyarság kétnyelvűsége
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Bevezető gondolatok
Ajánló
Előszó
Elméleti keret
A kétnyelvűség pszichológiája
Metanyelvi fejlődés
A metanyelvi képességek fejlődése egynyelvű és kétnyelvű gyerekeknél
Terepkutatások
Nyelvi változók a vajdasági magyarság nyelvhasználatában (Gyakorisági eltérések a nyelvi változók változatainak használatában a Kárpát-medencei magyar beszélőközösségek körében)
Analitizáló és szintetizáló nyelvi megoldások
Az egyes és többes szám használata
Újabb adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz
Nyelvi és szociológiai változók összefüggése kisebbségi és többségi helyzetben
A vajdasági magyarság területi és nemzeti kötődése
Kisebbségi nyelvi jogok a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban a pszichológus szemével. A szerbiai (vajdasági) magyarság nyelvhasználati jogai
Pedagógiai kérdések
A kisebbségi oktatás néhány kérdéséről a tannyelv tükrében
Összevont jegyzetek
Összevont bibliográfia
Ajánlás
... A most megjelenő tanulmánykötet Göncz Lajos eddigi munkásságának azokat a darabjait fűzi egybe, amelyek a Szerző főként az elmúlt évtizedben folytatott kutatásainak eredményeit mutatják be. A tanulmányok középpontjában voltaképpen a vajdasági magyar-szerb kétnyelvű közösség és beszélői állnak, így különös érdeklődésre tarthatnak számot a vajdasági szakemberek, értelmiségiek, kisebbségpolitikusok körében. Minthogy azonban több dolgozat együtt elemzi a vajdasági nyelvi adatokat a Kárpát-medence többi kisebbségi magyar közösségével, s mivel az elméleti fejezetek, valamint a pszicholingvisztikai vizsgálatok eredményei is a kétnyelvű helyzetek széles skáláját jellemző, általános érvényű megállapításokat tartalmaznak, a kötetet nagy haszonnal forgathatják a kétnyelvűséget kutató szakemberek mellett mindazok a társadalomkutatók, gyakorló tanárok, tanárjelöltek, szülők, akik a bilingvizmus sokarcú jelenségét és a mögötte húzódó társadalmi, nyelvi, lélektani folyamatokat szeretnék jobban megérteni, legfőképpen pedig maguk a Kárpát-medencében élő beszélők, akik, "miközben élik mindennapi életüket, felváltva két vagy több nyelvet is használnak, és néha eltérő kultúrák követelményeihez alkalmazkodnak." ...
Göncz Lajos korábbi munkáiban és mostani könyvében is nagy hangsúlyt fektet a hozzáadó és felcserélő kétnyelvűségi helyzetek és a belőlük adódó eltérő nyelvi-lélektani kimenetek elemzésére. Ez azért különösen fontos, mert segít a kétnyelvűség egyoldalú, differenciálatlan szemléletéből adódó tévhitek, mint például a kétnyelvűség egyértelműen káros jellegét erőltető elképzelések, eloszlatásában. Kiemelendő, hogy a kétnyelvűség árnyalt bemutatásával ezt a kritikai szemléletet a Szerző nemcsak az elméleti részben érvényesíti, hanem módszertanilag jól megalapozott, objektív kutatási eredményekkel a későbbi fejezetekben empirikusan is cáfolja a frakcionális, egynyelvűségi, téves elképzeléseken alapuló bilingvizmus- felfogásokat...
A kötet egyes fejezetei sokoldalúan, különféle szempontokból járják körül a kétnyelvűség kérdését. Minden fejezete azt erősíti, hogy a kétnyelvűség természetes, ugyanakkor rendkívül változatos jelenség, amelyhez különféle utakon közelíthetünk. A kétnyelvű beszélők nyelvhasználata szükségképpen más, nem rosszabb, nem jobb, mint az egynyelvűeké. A kétnyelvű nevelésben ugyanakkor olyan lehetőségek rejlenek, amelyek számos kognitív, érzelmi, társadalmi stb. előny forrásává válhatnak, ha a társadalmi környezet additív, támogató. "Ez azonban csak a többség és a kisebbség nyelvének és kultúrájának szigorú egyenjogúsításával érhető el, alárendelt nyelv és kultúra nélkül. Az ilyen (jogilag szavatolt) gyakorlatot eddig nemigen sikerült megvalósítani. Pedig e nélkül nincs hozzáadó kétnyelvűségi helyzet, kevés a pozitív következménye a kétnyelvűségnek."
Göncz Lajos szemléletformáló tanulmánykötete új eredményekkel járul hozzá a kétnyelvűséggel kapcsolatos eddigi tudományos ismereteinkhez. A szakma és a téma iránt érdeklődők mellett remélhetőleg olyan olvasókhoz is eljut, akik érdemben tehetnek a kisebbség nyelvének és kultúrájának egyenjogúsításáért.
Dr. Bartha Csilla
(Részletek a szakvéleményből)