---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. RÉSZ - TANULÓI UTAK A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK FELVÉTELI INFORMÁCIÓS RENDSZERE ALAPJÁN
  Fehérvári Anikó - Híves Tamás: Tanulási utak a kétezres években - a középfokú iskolák felvételi információs rendszere adatainak elemzése
    A kereslet - általános beiskolázási tendenciák 2000-2013 között
    Jelentkezési preferenciák
    Jelentkezések 2013-ban
    Összegzés

II. RÉSZ - VÉGZETT SZAKKÉPZŐSÖK PÁLYAKÖVETÉSE
  Fehérvári Anikó: Szakmunkás fiatalok pályakövetése, 2010-2014
    Az átmenetek vizsgálata
    A kutatás
    A foglalkozási státuszok időbeni változása
    Tanulási mintázatok
    Milyen okok valószínűsítik a tanulást?
    Összegzés
  Hőrich Balázs: A tanult szakmában való elhelyezkedés esélyei és tapasztalatai
    Problémafelvetés
    Szakmájukban elhelyezkedők
    Szakmán belül és szakmán kívül elhelyezkedők összehasonlítása
    Szakmában történő elhelyezkedést befolyásoló tényezők
    Jellemző pályautak
    Összegzés

III. RÉSZ - AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉSBEN TANULÓ VÉGZŐSÖK TANULÁSI ÚTJAI ÉS JÖVŐTERVEI
  Fehérvári Anikó: Az előrehozott szakképzés végzős tanulóinak családi háttere
    Demográfiai mutatók, családi háttér
    Általános iskolai út, pályaválasztás
    Összegzés
  Ercsei Kálmán: Az előrehozott szakképzésben végzők tanulási útja és jövőtervei
    A középiskolai tanulói út
    Jövőtervek
    Oksági elemzés: magyarázó modellek
    Összegzés

SZAKIRODALOM

FÜGGELÉK - AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
  A szakképzésben végzettek pályakövetése
  Az előrehozott szakképzésben végzők tanulási útja és jövőtervei

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEGZÉS

---

Fülszöveg

A kötet a tanulási pályák és a karrierutak alakulását vizsgálja a szakképzésben. Az első rész, tágabb perspektívában, a középiskolai továbbtanulás jellemzőinek idősoros és területi elemzésére vállalkozik a középiskolai felvételi adatbázis alapján. Felhívja a figyelmet a demográfiai csökkenés által kiváltott hatásokra, illetve a középfokú iskolarendszert jellemző - a felvételi jelentkezések vonatkozásában is tetten érhető - jelentős belső tagoltságára. A második rész tanulmányai - egy 2012-ben elkezdett longitudinális kutatás harmadik állomásának eredményeire alapozva - a szakképzésben végzettek továbbhaladását, pályára állását és szakmában maradását vizsgálják, rámutatva arra, hogy a szakképzettség megszerzése nem feltétlenül jelent minden esetben közvetlen munkapiaci kimenetet, a képzésből kikerülők különböző okoknál fogva jelentős arányban folytatnak további tanulmányokat. Végül a harmadik rész az előrehozott szakképzésben tanuló, 2014-ben szakmaszerzés előtt álló diákok tanulási útját és jövőterveit vizsgálja. A vonatkozó írások egyrészt a korábbi vizsgálat azon eredményeit erősítik meg, miszerint ez a képzési forma - alapvetően az idő rövidsége miatt - döntően a kistelepülési, gyengén teljesítő tanulók számára jelent járható utat, másrészt az e tekintetben is magas (akár munkavállalás melletti), elsősorban érettségi, esetleg másik szakma megszerzésére irányuló továbbtanulási tervekre mutatnak rá.

---