A »Pátria« Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T. könyvkötészetének vezetői: Kulifay Gyula, Schutzberger Józsefné, valamint a »Pátria« Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T. könyvnyomdai műszaki személyzete félévszázadot munkában eltöltött tagjainak: Dincsér Ignác, Novottny Ferenc, Rasofszky Ede, Schutzberger József, M. Tóth Sándor szaktársaknak, Bobrovszky Gézáné, Fenninger Éva, Walther Zsófia szaktársnőknek
50 éves jubileumi ünnepélyét
1942. évi március hó 8-án (vasárnap) délután 5 órakor a Ferencvárosi Vegyesiparosok Székháza helyiségeiben (IX., Viola-utca 35.) tartja meg, melyre a könyvnyomdai és rokonipari szaktársakat, szaktársnőket és b. hozzátartozóikat szívesen látja
a Rendezőség.
Dincsér Ignác
betűszedő, született 1878-ban Újvidéken. Iskolái elvégzése után 1891-ben Újvidéken a Pajevics-nyomdába elszerződött tanoncnak, majd 1892-ben a Fuchs-nyomdában folytatta tanulóéveit, 1895-ben felszabadult. Sok viszontagság és súlyos betegeskedés után Budapestre került 1910-ben és a Márkus-nyomdában kapott alkalmazást. Itt érte a világháború, 1914-ben bevonult és 1915-ben hadifogságba került és három és fél évig sínylődött Oroszországban. Visszatérve a hadifogságból, az Európa-nyomdában kapott alkalmazást. Hosszú munkanélküliség után dolgozott még a Globus-nyomdában, a Fővárosi-nyomdában és az Astória-nyomdában. Hat év óta dolgozik a »Pátria«-nyomdában mint betűszedő.
Novottny Ferenc
betűszedő, született 1877-ben Sziládon. 2 gimnáziumi osztály elvégzése után 1890-ben Kaposvárott a Kéthelyi-féle nyomdába elszerződött tanoncnak. Felszabadulása után felkerült Budapestre, az »Országgyűlési Értesítő« nyomdájában kapott alkalmazást, majd a Wodianer-nyomdában dolgozott, ahonnan az 1895-ös mozgalom után kilépett és ismét Kaposváron dolgozott. Onnan vonult be katonai szolgálatra. 3 évi katonai és 18 hónapi frontszolgálata közben kitüntetve kisezüst és bronz vitézségi éremmel és a Károly-csapatkereszttel mint tizedes került haza. 50%-os hadirokkant. Leszerelése után a Wodianer-nyomdában dolgozott. 1932. év óta dolgozik egyfolytában a »Pátria«-nyomdában mint betűszedő.
Rasofszky Ede
korrektor, született 1877-ben a Besztercebánya melletti Fekete Balogh-féle munkáskolónián. Iskolái elvégzése után, 1889-ben a szarajevói »Bosnische Post« napilap nyomdájába elszerződött tanoncnak, hol felszabadulván, 16 évig dolgozott. Onnan Budapestre jött és a Stephaneum-nyomdában kapott alkalmazást, majd a Márkus Samu-féle nyomdába kerül és egy évvel később a »Pátria«-nyomdába lépett be. Dolgozott még a Rigler- és "Világosság"-nyomdákban. 1916-ban tizenegy hónapi frontszolgálat után orosz fogságba került, honnan 1920-ban került haza. Visszakerülve a »Világosság«-nyomdába, azután rövid időt töltve a »Phöbus«- és a Pester Lloyd-nyomdában mint lapkorrektor, 1931-ben ismét visszakerült a »Pátria«-nyomdába és azóta mint korrektor jelenleg is dolgozik.
Schutzberger József
korrektor, született 1876-ban Budapesten. Iskolái elvégzése után 1890-ben elszegődött tanoncnak a Rózsa Kálmán és Neje nyomdájába. Felszabadulása után még ott dolgozott az 1895. évi bérmozgalomig, onnan Sopronba került a Romwalter-nyomdába, ahol 1896-ig dolgozott. Innen visszakerülve Budapestre, a Pesti Könyvnyomda R.-T.-nál az »Országgyűlési Napló«-nál dolgozott. Innen a »Budapesti Napló«-hoz a »Pátria«-nyomdába lépett, honnan 1897-ben vonult be katonának a 32. közös gyalogezredhez. Katonáskodása után visszatért a »Budapesti Napló«-hoz. Rövid ideig volt még Esztergomban a Laiszky-nyomdában, majd 1905-ben a Globus-nyomdában a »Független Hírlap«-nál, 1906-ban az Athenaeumban, míg 1907-ben újból a »Pátria«-nyomdába lépett.
M. Tóth Sándor
a Monotype-gépszedőosztály vezetője (mettőr), született 1879-ben Budapesten. Iskoláinak elvégzése után 1892-ben a Wodianer F. és Fiai könyvnyomdába elszerződött tanoncnak. 1896-ban történt felszabadulása után még hat évig dolgozott ott mint betűszedő, az 1902. évi bérmozgalomból kifolyólag azonban kilépett és a Révai és Salamon nyomdában talált alkalmazást, ahol négy évig dolgozott és hosszabb ideig a bizalmiférfi és házipénztárosi teendőket is ellátta. 1906-ban a »Pátria«-nyomdában vállalt alkalmazást, eleinte mint kéziszedő-mettőr, majd később a Monotype-gépszedőosztály vezetője (mettőrje) lett és 35 év óta egyfolytában van a »Pátria«-nyomda kötelékében, hol több ízben vállalta a bizalmiférfi felelősségteljes teendőit is. A világháborúban 1914-től 1918-ig teljesített hadiszolgálatot.
Bobrovszky Gézáné
Született 1881-ben Budapesten. Az elemi iskola elvégzése után 1892-ben a Wodianer-nyomdába vették fel tanulónak, ahol felszabadult és 1897-ig dolgozott, onnan az Athenaeum-nyomdába lépett munkába. Onnan nemsokára a Posner-nyomdába ment, ahol hat évet töltött. A Posner-nyomdából a Stephaneumba került és hat évi működés után a Jókai-nyomdába lépett munkába, ahol két évet töltött. Dolgozott még hat évig a Révai és Salamon- nyomdában, több mint nyolc évig a Budapesti Hírlap nyomdájában és több-kevesebb kisegítő munkálkodás után 1939-ben a »Pátria«-nyomdába került.
Fenninger Éva
Született 1884-ben. Az iskolából korán kikerülve, 1894-ben a »Pátria«-nyomda tanulónak vette fel. Felszabadulása után egy év múlva a B. H.-ba került, hol 1902-ig dolgozott. Onnan a Szent István Társulat nyomdájába ment, ahol három évet töltött. A Székesfővárosi Házinyomdában öt évig, a Szent László-nyomdában nyolc évig dolgozott. Hosszabb-rövidebb ideig dolgozott még a Handicap-, Hedvig Imre-, Hornyánszky-, Globus- és Rigler-nyomdákban, majd ismét a »Pátria«-nyomdában találjuk, ahol tizenöt év óta egyfolytában dolgozik.
Walther Zsófia
Született 1887 április 24-én Budapesten. Az elemi iskola elvégzése után 1897-ben tanulóéveit a Kálmán-nyomdában töltötte, honnan 1899-ben a Pressburg Frigyes-nyomdába lépett, 1901-ben a Dávid dobozgyárban dolgozott, 1903-ban pedig árszabály szerinti munkabérrel a Hornyánszky-nyomdában kapott alkalmazást. 1907-ben a Hungária-nyomdában dolgozott. 1911-ben a Hedvig-nyomdába, ugyanazon évben a Schmidl-nyomdába lépett be, ahol 1913-ig dolgozott, ezután a Schultz-nyomdába, majd a Károlyi-nyomdába lépett munkába és itt dolgozott 1919-ig, a nyomda megszűnéséig. 1919-ben ismételten a Hornyánszky-nyomdába tért vissza, honnan 1932-ben a »Pátria«-nyomdába lépett és azóta itt dolgozik megszakítás nélkül.
A »Pátria« Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T. könyvkötészeti műszaki személyzete félévszázadot munkában eltöltött tagjainak: Kulifay Gyula szaktársnak és Schutzberger Józsefné szaktársnőnek
50 éves jubileumi ünnepélyét
1942. évi március hó 8-án (vasárnap) délután 5 órakor a Ferencvárosi Vegyesiparosok Székháza helyiségeiben (IX., Viola-utca 35.) tartja meg, melyre a könyvkötői és rokonipari szaktársakat, szaktársnőket és b. hozzátartozóikat szívesen látja
a Rendezőség.
Kulifay Gyula
könyvkötőmester, született 1876-ban Debrecenben. Iskoláinak elvégzése után, 1890-ben elszerződött könyvkötő-tanoncnak Debrecenben nemzetes Dávidházy Imre könyvkötőmesterhez, később ennek külföldet járt fiánál, Dávidházy Kálmánnál folytatta tanulási idejét és felszabadulása után itt dolgozott 1903-ig mint első segéd. Szakmájában leendő továbbképzése céljából 1903-ban Budapestre jött és Wolfner J. könyvkötészetében mint présaranyozó kapott alkalmazást, két és fél év után a Közúti Nyomda üzemében dolgozott, innen Klein Ferenc, majd Müller György könyvkötészetébe került. 1909. évtől egyfolytában a »Pátria«-nyomdánál van alkalmazásban, mint a könyvkötő-osztály vezetője, mely állását 33 éve tölti be.
Schutzberger Józsefné
a könyvkötészet női munkavezetője, született 1882-ben Budapesten. Iskoláinak elvégzése után 1895-ben a Pallas-nyomdába elszegődött könyvkötészeti tanulóleánynak, felszabadult 1897-ben és 1899-ig dolgozott még a Pallasban, ekkor a »Pátria«-nyomda könyvkötészetébe lépett be és rövid idő után a könyvkötészet női munkacsoportjának lett a helyettes munkavezetője, majd később mint a női osztály vezetője - megismerve az előforduló összes könyvkötészeti munkákat - teljesen önállóan vezeti a könyvkötészeti női osztályt úgy a vezetőség, mint a személyzet teljes megelégedésére. Ezelőtt három évvel ünnepelte a Pátriánál 40 évet eltöltött munkálkodási idejét.
A »Pátria« Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T. nyomdai és könyv- kötészeti személyzete a jubileumi ünnepély után ugyanott tartja
társas vacsoráját
melyre a nyomdai és könyvkötészeti személyzetet, valamint mindazokat a vendégeket, akik a vacsorán résztvenni óhajtanak, szeretettel meghívja
a Rendezőség.