Tartalom

Eőszó

Deákkorom óta bibliográfiák lapozgatásában és készítésében leltem egyik fő gyönyörűségemet. Ez második természetemmé s igen kedves foglalkozásommá vált. Aki megszokta, soha nem un belé, mert ez a rendkívüli pontosságot és aprólékos figyelmet kívánó munka oktató, üdítő, az emlékezőtehetséget fejlesztő. És bizonyos, hogy minél korábban szokja meg fiatal kutató és író bibliográfiák rendszeres használatát - még a legkisebb kérdéshez is - annál teljesebbé és tökéletesebbé válik írása. Ezért üdvözlöm melegen e szép vállalkozást, Palóczi Edgár eszméjét, amelynek célja: magyar írók és művészek munkásságát, illetve valamely kérdés vagy tárgykör könyvészetét bemutatni, lehető teljes összeállításban.

Hogy ez időhöz nem kötött füzetekben megjelenő új kiadvány míly hasznos szolgálatot fog tenni kutatónak, olvasónak egyaránt, azt ma még valójában nem is bírjuk kellően értékelni. Hisz a MAGYAR BIBLIOGRÁFIA a maga takaros, ízléses számaival mindenkinek rendelkezésére áll: írók, költők, jogászok, orvosok, építészek, természettudósok, festők, képzőművészek és muzsikusok alkotásai bemutatására. S ha csak az első tíz, majd ötven és száz számot lelki szemeim elé képzelem, micsoda páratlan gazdagodását fogja az jelenteni irodalmunknak ebben a mai elszegényedett világában, amelyben komoly munkák iránt szánalmasan megcsappant az érdeklődés. Avagy rendjén van-e, hogy néhai Szinnyei József nagy értékű irodalmi repertóriuma: a "Magyar írók élete és munkái" folytatólagos pótfüzeteinek megjelenése megakadt... egyetlen könyvészeti folyóiratunk: a "Magyar Könyvszemle" további megjelenése pedig bizonytalanná vált?

Szinnyei 1914-ben befejeződött korszakalkotó műve 14 kötetében nem kevesebb, mint 29,553 író életét és írásainak jegyzékét mutatta be. S mégis hányszor vette jó hasznát szakíró és megyei monográfus azoknak az olykor kisebb jelentőségű írókról szóló adalékoknak, amelyeket egyebütt hiába keresett! Követendő például jegyzem meg ezt a szerkesztőnek e hasznos és hézagpótló vállalat ez első száma élén, amely mind szerkezeténél, mind beosztásánál fogva teljesen eredeti s amellett előkelő nyomdai kiállításával bármily kényes bibliofil-ízlést kielégít.

Szívből kívánom, hogy ezt a teljes elismerést érdemlő fontos vállalkozást minél többen támogassák szellemi termékeik jegyzékének átengedésével, hogy így az minél nélkülözhetetlenebb segédkönyvévé váljék a kutatásnak és irodalomnak.

Budapest, 1935 június 15-én
Dr. Veress Endre