---

Tartalom

Előszó

Bevezetés
  Az Ifjusági Könyvtárjegyzék ismertetése
  Hogyan fogjunk hozzá az ifjusági könyvtárak rendezéséhez?
  I. Rész. Általános jegyzék
    Rövidítések magyarázata. Jelek magyarázata
  II. Rész. Csoportjegyzék

I. Gimnáziumok és reáliskolák
  Első csoport. 1. és 2. osztály
    Kötelező olvasmányok
  Második csoport. 3. és 4. osztály
    Kötelező olvasmányok
  Harmadik csoport. 5. és 6. osztály
    Kötelező olvasmányok
  Negyedik csoport. 7. és 8. osztály
    Kötelező olvasmányok

II. Felsőbb leányiskolák. Polgári iskolák. Tanítóképző-intézetek

---

Előszó

Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter úr mult évi 131029 sz. a. egy leiratot intézett hozzám, mint az Ifjusági Könyvtárjegyzék szerkesztőjéhez, melyben azzal a megbízással tisztelt meg:

"Állítsam össze azon tankönyvek és más, az ifjusági könyvtárakban található munkáknak jegyzékét, melyekben a tanuló ifjuság erkölcsi érzületét sértő kifejezések, szavak, mondatok és képek vannak, vagy oly vonatkozások, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolás gyermekben a sexualis érzést felébresszék s ezáltal a fiatalkorúak egészségére és testi fejlődésére károsan hatnak."

E leirat nagy jelentőségét, azt hiszem, nem szükséges különösen hangoztatnom.

Mellőzve ehelyt, mint nem ide tartozót, a leiratnak a tankönyvekre vonatkozó részét, csupán az ifjusági könyvtárakat illető intézkedését emelem ki, mint rendkívül örvendetes és régóta óhajtott, epedve várt eseményt.

Azzal a leirattal ugyanis az ifjusági könyvtárak ügye, melynek rendezését az általam szerkesztett folyóirat már két évtized óta sürgeti, egy nagy lépést haladt előre, sőt, azon biztos reménnyel kecsegtetem magamat, ezuttal a végleges megoldás stádiumába jutott.

Mindezideig megelégedtünk azzal, hogy szóval és írásban az ifjuság magánolvasmányának megválasztását azoknak, akiknek ez kötelessége, lelkökre kössük. De tulajdonképpen semmit sem tettünk, mivel ennek a fontos intézkedésnek megvalósítását ugyanazoknak, akiknek ez tisztében áll, lehetővé tegyük. Meg volt ugyan a tőlem szerkesztett Ifjusági Könyvtárjegyzék, de azzal az ifjusági könyvtárak rendezése, amint alább bővebben kifejtem, éppen azért, mert folyóirat, csak nagy nehézséggel, nagy fáradsággal eszközölhető. Másrészt annak figyelembevételét sem sürgettük soha kellő eréllyel, kellő nyomatékkal. Aminek aztán szükségképpen az lett a következménye, hogy az ifjusági könyvtárak rendezését mindég elodáztuk, hogy ifjusági könyvtáraink a legtöbb helyen még ma is valóban szégyenletes állapotban leledzenek. Kimutattam én azt kétségbevonhatatlanul azokkal a bőséges és famózus szemelvényekkel, melyeket folyóiratomban az ifjusági könyvtárainkban található munkákból elszórtan közöltem. Rámutattak erre a bajra mások is, és nem csupán a tanügy munkásai, hanem a sajtóban, a napilapok hasábjain is történtek emiatt ismételten figyelmeztető, rosszaló felszólalások.

Az idézett miniszteri leiratra, melyet mélységes hálával fogadtam, természetesen nem késtem nézeteimet az ifjusági könyvtárakat illetőleg egy terjedelmes előterjesztésben kifejteni és rendezésükre nézve javaslataimat megtenni. Kifejtettem nevezetesen azt, hogy nem annyira azon munkák jegyzékére van szükség, melyek pedagógiai szempontból kifogás alá esnek, amelyek tehát nem valók az ifjuság kezébe, mint inkább azon munkák jegyzékére, melyeket az ifjuságnak a vallás-erkölcsi és hazafias nevelés, valamint az általános műveltség szempontjából vagy legalább erkölcsi veszedelem nélkül lehet olvasni.

Erre az előterjesztésemre jött aztán 140153 sz. a. az az újabb megbízás:

Készítsek az Ifjusági Könyvtárjegyzék című folyóiratból az abban foglalt és az ifjusági könyvtárak számára beszerezhetőknek minősített munkákról betüsoros jegyzéket, amely könnyebben áttekinthető és könnyebben kezelhető legyen.

Ezzel a megjegyzéssel a miniszteri leirat csakugyan eltalálta az Ifj. Könyvtárjegyzék című folyóiratom Achilles sarkát. Ezt a Jegyzéket most már csak azok használhatják minden nehézség nélkül, akik azt kezdettől fogva, tehát 1891 óta, amikor az első alapvető füzet jelent meg, használták, évről-évre folyvást figyelemmel kisérve az abban megszerezhetőknek jelzett munkákat. Ellenben azok, akik csak most, 20 év után, akarnának hozzáfogni ifjusági könyvtáraik rendezéséhez, azok bizony csak nagy üggyel-bajjal tudnának benne eligazodni. És e nehézség természetesen évről-évre nagyobb lesz.

Erre a nehézségre ismételten figyelmeztettek, akik a Jegyzék alapján fogtak hozzá az ifjusági könyvtár rendezéséhez. És ezért mulhatatlanul szükségesnek mondották egy betüszerinti tárgymutató szerkesztését, mely a rendezés munkáját hasonlíthatatlanul megkönnyítené. Ily tárgymutatót sürgetett többi közt legújabban Megyesi Ferenc a Magyar Középiskolában, azzal érvelvén annak szükségessége mellett, hogy a Jegyzékben, ámbár "nagy körültekintéssel, lelkiismeretességgel és szaktudással készül," oly nagy az ajánlott művek száma, hogy a kiválogatás nehéz. Különben magam is rég felismertem az ily betüsoros katalógus szükségességét. És hogy nem segítettem a bajon, bizony nem rajtam mult.

Nem szenved kétséget, hogy a nm. v. és k. miniszter úr is bölcs belátással az ily katalógusban ismerte fel az ifjusági könyvtárak rendezhetésének egyik főfeltételét, midőn annak összeállítására megbízást adott, amelyért nem mulaszthatom el ismételten hálás köszönetét mondani a nm. v. és k. miniszter urnak és dr. Balogh Jenő államtitkár urnak, mint akinek kiváló része van abban, hogy ez a Jegyzék egyáltalában, de különösen ilyen alakban létre jöhetett.

Budapesten, 1912. május hóban.
A szerkesztő.

---