Előszó

Mint ahogy J. Charles Dollman képén (Az ismeretlen) a majmok a félig mezítelen szép némbert, olyanformán nézi a mai nemzedék az aktot: fojtogatásra kész ádáz irigységgel lessük egymás gerjedelmét is... És miközben gyáván odagörnyeszt a fajtalanság a kívánatosnak mutatott női test elé: lihegve sóvárog a majom urak szemében a tehetetlenségében megalázkodó paráznaság. A kép címe lehetne: A modern akt s a modern közönség.

A mai nemzedékben a hiba? Vagy a mai művészet hanyatlását okoljuk s művészeinket vonjuk felelősségre? Ezek a kérdések nem állíthatók föl így külön-külön. Minden művészetet két tényező teremt meg: művész és közönség együtt. Amilyen a közönség, olyan a művészete, s a művész nem menekedhetik közönsége befolyása alól, csak nagy kivételekkel. A klasszikus akt tehát csak a klasszikus görögé lehetett!?... Ki merne állítani ilyet!

Mielőtt tovább fűznők e nyomon okoskodásunkat, vegyük észre, hogy Dollman képén az a térdelő akt se klasszikusan mezítelen, csak részben levetkezett. Nem nu, csak deshabillé.

És az egészen levetkezettnél még erotikusabb hatású a félig-meddig öltözötten mutatott test. Képzeljünk a combig fekete selyem harisnyát Vénus Anadyoméne lábán, s rá harisnyakötőt a térd fölött!... Jusson eszünkbe a kilencvenes évek párisi Salonjának egy botrányos aktja: az álarcosán ábrázolt mezítelen dáma!...

És eszünkbe jut a festés technikájában művészettörténelmileg oly dátumos alkotás, Manet remeke, az Olympia.

A rövid, puha és sápadt testű Olympia nyakán a fekete bársonyszalag, az a keskenyke szalag rajta csak, amire a testtónusok értékelése végett volt szüksége a művésznek, éppen mint a kép fekete macskájára s a szerecsen nőre, de ami még feslettebb hatásúvá teszi a pompás festményt.

Törődött azzal Edouard Manet, hogy képe így hatásában milyen, hogy úgy mondjuk, venerikusan perverzus lesz?... Vagy talán ilyen lett az, ellenére az ő akaratának?... És ha viszont, éppen hogy ezt akarta ő kifejezni vásznán?...

Boucher s Fragonard rokokó aktja után a mult százév bourgeois Olympiája! Versailles élveteg pásztoridilljei után a Moulin-rouge grand-écartjainak fáradalmait pihenő Olympia, miután déli ébredésekor fürdőt vett s várja a massaget!...

Ezekről a kérdésekről beszélgessünk az akt kapcsán.