Tartalom

Bevezetés

A mostani, évezred búcsúztató esztendő az igazán jeles jubileumok éve. A kereszténység mindenekelőtt Jézus 2000. születésnapját ünnepli, felidézve annak a csillag-ragyogásos betlehemi éjszakának (időszámításunk kezdetének) az emlékét, amelyen "Isten emberré lett fia", Krisztus világra jött.

A Megváltó születésének 1000. évfordulóját annak idején a magyarság valóban emlékezetessé tette: ekkor került uralkodónk, István fejére a Szent Korona, amelyet ő a római pápától kért és kapott. Isten végtelen jóságának és megtartó szeretetének a jele, hogy mi, magyarok ma a Szent István-i államalapítás millenniumát ünnepelhetjük.

Az ezredforduló még egy kerek jubileumot hozott: 225 éve annak, hogy Brunszvik Teréz Pozsonyban, egy júliusi hajnalon meglátta Isten szép napját. 1775. július 27-én tartották keresztvíz alá, amikor is a kis Tézi - homlokán a kereszt jelével - felvétetett Isten gyermekeinek közösségébe.

Védőszentje Avilai (Nagy) Szent Teréz lett. "Micsoda erőteljes példakép!" - állapítja meg évtizedekkel később. "Ki utánozhatná a lángoló, boldog Terézt? Már itt a földön boldog és szent, mert Istenben, Istennel és Istenért élt!" - írja 1841-ben, midőn már ő is a Krisztussal való az egyesülés útját járja. "Nagy szerencsém, hogy szilárd talajjal rendelkezem, amire építek: a bibliai Jézusom. Nem csupán a történeti, akiről olvassuk, hogy Isten fia, azon kívül, hogy Megváltó; hanem az én Jézusom, akivel kapcsolatom van, aki bennem lakik, a lelkem pedig Őbenne, akit mindenütt megtalálok és meglátok!" - ujjong.

Elmélyülő Isten-kapcsolata mellett Brunszvik Terézt a tevékeny és áldozatos 'honszerelme' jellemzi. "Eltűnődöm, a nemes és félelmetes gondolaton, hogy értékes legyek számodra, ó Haza!" - írja, meggyőződése ugyanis, hogy neki is kötelessége "a hon virágoztatására működni". Ennek legfőbb eszköze lesz nála a nevelés (kisdednevelés, nőnevelés, nevelőnőképzés, népnevelés, nemzetnevelés), s így alakul ki az Isten-haza-nevelés Brunszvik Teréz-i háromságossága, amely egész munkásságát motiválja.

Közép-Európa első óvodaalapítóját egyik méltatója "Isten kegyelméből való kisdednevelőnek" mondja, és milyen igaza van! Meggyőződésünk ugyanis, hogy az 1828 pünkösdhétfőjén megnyílt első kisdedóvó előzményei bizonyos értelemben 1809 tavaszára nyúlnak vissza, amikor Teréz - az életét Isten kezébe téve - vállalta felismert hivatását, a szellemi anyaságot, mondván: "Elfogadom az összes rászoruló gyermeket, akit a Gondviselés nekem szán..." 225. születésnapjának évében elsősorban erre a Brunszvik Terézre - a Krisztus követőre, a "haza Leányára", "a nemzet angyali kertésznőjére" - szeretnénk emlékezni és emlékeztetni.

Jelen kiadványunk szintén a jubileum jegyében készült. Benne foglaltatik 11 vers, 4 cikk ill. cikkfogalmazvány, 15 levél, továbbá több oldalnyi naplóidézet. Két francia dokumentumtól (levél és cikk), valamint egy magyar levélfogalmazványtól eltekintve a szövegek eredeti nyelve a német. A 30 vers, cikk és levél közül eddig mindössze 13 jelent meg (12 németül egy pedig magyar fordításban), a többit - a naplóidézetek zömével együtt - most adjuk közre először. Elmondhatjuk tehát, hogy összeállításunk a magyar olvasópublikumnak igazi újdonságokat kínál. Brunszvik Terézt a Teremtő a talentumok egész sorával halmozta el. Kiválóan zongorázott, énekelt, szavalt, rajzolt, festett, mi több: verseket írt, amint azt a füzetünkbe felvett költeményei is tanúsítják. Ezeket most a költő, Kalász Márton remekbe szabott fordításában olvashatjuk. Nyolc vers a Vaterländisches Almanach auf das Jahr 1821 című kiadványban jelent meg először "G. Th. v. B." (jelentése: Gräfin Therese von Brunswick) monogrammal. (Ugyanebben az évben Teréz a kortárs budai írók és költők jegyzékébe is felvétetett. Neve mellett a megjegyzés: "szépirodalom, német nyelven".) Kéziratban maradt verseinek egész sorát kiadatlan naplói őrzik; ezek közül a már csak témájuknál fogva is igen érdekes "Szülőföld" és "A gyermekek" szerepelnek kiadványunkban.

...

Kedves Olvasóink! Fogadják szeretettel Alapítványunk jelen kiadványát! És találjanak Teréz írásaiban annyi örömöt és biztatást, mint amennyiben e sorok írója részesült, miközben ezeket a lelki és szellemi kincseket a felszínre hozta és - a fordítást végző Munkatársai segítségével - Önök elé tárta!

Martonvásár, 2000. Szent Miklós napján
Hornyák Mária