Hornyák Mária (bev., vál., szerk.)
A francia-magyar kapcsolatok történetének fényes láncszeme: De Gérando Ágost, 1819-1849
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Ki volt de Gérando Ágost?
Szemelvények de Gérandótól és de Gérandóról
De Gérando Ágost életének főbb állomásai
De Gérando Ágost művei
A főbb irodalom
Bevezetés
Apja spanyol eredetű elszegényedett francia nemes, anyja olasz grófnő, felesége az erdélyi Telekiek és a martonvásári Brunszvikok sarja...
Ő 'félig magyarnak', 'rokonszenvből magyarnak' vallotta magát, francia barátai pedig "szerelemből magyarnak", sőt: "Gerando-Teleki-"nek mondták. És nem véletlenül! 1840-ben, 21 évesen jött először Magyarországra, és élete hátralevő kilenc esztendejéből összesen mintegy hatot itt töltött, írói, történészi munkássága pedig teljes egészében hazánkkal kapcsolatos.
...
"Két hazája is volt, s mégis holtteste e két haza között (mintha nem tudott volna választani közülük), a drezdai sírkert hantjai alatt porladnak" - hangzott el 1860-ban Pesten, az Akadémián a de Gérando tiszteletére tartott emlékünnepségen. Két hazája is volt, s mára mintha mindkettő megfeledkezett volna róla. Pedig egykor a hatása Franciaországban is jelentős volt. A magyarbarát francia írók közül ő volt az, aki igazán ismerte hazánkat, s még magyarul is tudott, ezért a magyar kérdésekben jeles szaktekintély volt. Azok a múlt századi franciák, akik hazánkról akartak tájékozódni, jórészt az ő könyveit forgatták.
De Gérandóról ma már kevesen tudnak. Nevét intézmény, egyesület, utca nem őrzi. A Pálfalván nemrég felavatott márvány sztélé az első emlékmű, amelyen (Teleki Emma és Blanka mellett) Ágost is látható. A halálának 150. évfordulóján Martonvásáron felavatandó emléktábla az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetét dicséri.